Az RTS svájci közszolgálati televíziónak adott kihívó hangvételű interjújában Blatter szombaton azt mondta "itt valami bűzlik" akörül, hogy az amerikai hatóságok éppen a szövetség e heti zürichi kongresszusa és két nappal az ő esedékes újraválasztása elé időzítették hét magas rangú FIFA-tisztségviselő korrupció miatti letartóztatását.
Blatter szerint "az amerikaiak, ha tudomásuk volt valamilyen amerikai állampolgárokra vonatkozó pénzügyi bűncselekményről, akkor ott (az Egyesült Államokban) kellett volna letartóztatniuk ezeket az embereket, és nem itt, Zürichben, amikor éppen a kongresszusunkat tartottuk".
A FIFA elnöke hozzátette, hogy a letartóztatásokat márciusi kongresszusuk előtt is megejthették volna, amikor sokkal kisebb médiafigyelem irányult rájuk. Blatter attól sem riadt vissza, hogy politikai motívumokat sejtessen az amerikai vizsgálat mögött, kijelentve, hogy "az Egyesült Államok a legfőbb szponzora" Jordániának, amelynek hercege, Ali bin al-Husszein a legfőbb kihívója volt a FIFA elnöki tisztéért folytatott küzdelemben.
Az újjáválasztásán felbátorodott Blatter kifejtette azt a korábbi megjegyzését is, amely szerint a FIFA jogi problémái a 2018-as és 2022-es világbajnokságok Oroszországnak és Katarnak ítéléséből erednek.
"Az amerikaiak voltak a 2022-es Vb esélyesei és vesztettek. Az angolok pedig a 2018-as Vb jelöltjei voltak és vesztettek, úgyhogy tényleg az angol média és az amerikai (olimpiai) mozgalom volt az, amelyik büntetett" - mondta Blatter.
Joseph Blatter azt is mondta, hogy ő maga az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) "gyűlöletének" áldozatává vált. Michel Platini, az UEFA elnöke volt az, aki egy nappal a FIFA-vezetők letartóztatása után lemondásra szólította fel Blattert, és kijelentette, hogy szövetsége Blatter ellenfelére, Ali bin al-Husszeinre fog szavazni a FIFA elnökválasztásán.
"Itt egy gyűlöletről van szó, nem csupán az UEFA egyetlen személyisége részéről, hanem az egész szervezet részéről, amely nem értette meg, hogy 1998 óta elnök vagyok" - mondta az RTS-nek nyilatkozva Blatter. "Mindenkinek megbocsátok, de nem felejtek" - tette hozzá a FIFA pénteken újraválasztott elnöke.
Blatter kihívója, Ali bin al-Husszein jordán herceg a választás második fordulója előtt visszalépett a szervezet Zürichben zajló 65. kongresszusán.
Blatter egyébként nem érzi, hogy a korrupciós botrányban ő is veszélyeztetve lenne. "Ha valaki nyomozást indít, akkor ehhez joga van, s ha ez nemzetközivé válik, akkor sem aggódom, különösen a személyemet érintően" - mondta.
Arra a kérdésre, hogy tisztában van-e a különböző vádpontokban érintett tisztségviselők kilétével, Blatter úgy válaszolt: "Csak azt tudom mondani, hogy nem én voltam." Arra az újságírói kérdésre, hogy nem fél-e attól, hogy letartóztatják, a FIFA-elnök röviden felelt: "Letartóztatni, miért? Kérem a következő kérdést."
David Gill, a FIFA végrehajtó bizottságának brit tagja, az angol szövetség (FA) alelnöke szombaton bejelentette, amíg Blatter lesz az elnök, addig nem hajlandó tovább dolgozni a végrehajtó bizottságban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök is gratulált Blatternek az újraválasztása után. A Kreml közlése szerint Putyin kifejezte reményét, hogy "Blatter tapasztalata, professzionalizmusa és magas tekintélye segíteni fog abban, hogy a futball világszerte még kedveltebb és elterjedtebb játék legyen."
Az orosz elnök megerősítette, hogy Oroszország a 2018-as világbajnokság házigazdájaként készen áll a FIFA-val való közös munkára. Putyin a FIFA-t érintő szerdán kirobbant korrupciós botrányról csütörtökön úgy nyilatkozott: az amerikai hatóságok kérésére indított nyomozás Blatter újraválasztását hivatott aláásni.
A FIFA végrehajtó bizottsága úgy döntött, a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari világbajnokságon is 13 csapat vehet részt Európából, és a többi kontinensnek kínált helyek mennyisége sem változik. A három év múlva sorra kerülő tornán Oroszország a rendező jogán automatikusan szerepelhet, így Európából összesen 14 válogatott lesz jelen.
Az afrikai kontinens 5 együttessel lehet jelen a következő két vb-n, Dél-Amerikának és Ázsiának egyformán 4 vagy 5, Észak- és Közép-Amerikának 3 vagy 4, Óceániának pedig nulla vagy 1 hely jár a pótselejtezőkön elért eredményektől függően.
A 2026-os vb-n változhat a helyzet, mivel a tervekben szerepel, hogy a tornán szereplő csapatok létszámát 32-ről 40-re emelik fel. Erről a végrehajtó bizottság szeptember 24-25-i ülésén tárgyalnak majd, ismét Zürichben. A 2026-os vébével kapcsolatban egyelőre egy dolog biztos, hogy ázsiai országok nem pályázhatnak a rendezésre, mivel a 2022-es tornának Katar lesz a házigazdája.