Bohózattá válhat a FIFA-elnökválasztás

Tizenöt éves eltiltástól tart a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség elnöki posztjára pályázó dél-koreai Csung Mong Jun, aki az ellene felhozott vádak ellenére változatlanul versenybe akar szállni a vezető tisztségért.

A 63 éves üzletember - aki korábban a FIFA alelnöke volt - kedden tartott szöuli sajtótájékoztatóján felolvasta kilencoldalas közleményét, és azt állította, hogy a szövetség etikai bizottsága szabotálni akarja pályázatát az elnöki pozícióért, ennek érdekében hozott fel vádakat ellene.

"A személyemet érintő támadás alapvető oka az, hogy egyenesen a FIFA jelenlegi felépítését kritizáltam" - jelentette ki Csung, aki azt mondta,

azzal gyanúsítják, hogy a FIFA etikai kódexének hat pontját szegte meg.

Ezek az állítások pedig szerinte abból fakadnak, hogy támogatta a Koreai Köztársaság 2022-es világbajnoki rendezésért benyújtott pályázatát, valamint ahhoz kapcsolódva javasolta a sportág fejlesztését célzó Futball Világalap (GFF) létrehozását.

"Az etikai bizottság nem bűncselekménnyel, lopással, korrupcióval, vagy összeférhetetlenséggel gyanúsít. Amire hivatkozik, az csupán annyi, hogy nem teljes mértékben működtem együtt egy vizsgálatban, és megszegtem bizonyos előírásokat a titoktartásra vonatkozóan" - állította Csung, aki szerint a GFF megalapítása nem ütközött a FIFA szabályaiba, ráadásul egy korábbi vizsgálatban már tisztázták ezt a kérdést.

A Hyundai konszern főrészvényeseként milliárdos üzletember két, 2010. decemberi levélre hivatkozott, amelyet Jerome Valcke, a FIFA szeptember közepén felfüggesztett főtitkára írt alá, és amelyben az állt, hogy a pályázati folyamat becsületesen zajlott.

"Az etikai bizottság most mégis 15 évre szóló büntetést kér rám, tehát ahogy az elnökválasztási kampány elkezdődik, még az évekkel korábban lezárt ügyek is hirtelen újravizsgálhatóvá válnak" - jelentette ki Csung, hozzátéve, végül győzni fog, és bizonyítani fogja az igazát.

A FIFA etikai bizottságának - a Michael Garcia amerikai ügyvéd által végzett nyomozást követő - tavaly novemberi jelentése szerint a Koreai Köztársaság 2018-as és 2022-es vb-re benyújtott pályázata összefüggésbe hozható a Csung által 2010 végén, a FIFA végrehajtó bizottságának tagjaihoz küldött levelekben foglaltakkal, azaz a GFF létrehozására vonatkozó javaslattal. A dokumentumokban állítólag az állt, hogy az ázsiai ország 2011-től 777 millió dollárt fektetne be infrastrukturális fejlesztésekbe és a meglévő létesítmények felújításába.

"Ebben nincs semmi különleges, ez ugyanis tökéletes összhangban van azokkal a sportágfejlesztési tervekkel, amelyeket a FIFA kér minden vb-pályázatot benyújtó országtól" - jelentette ki Csung, s határozottan állította, sem pénze, sem más személyes előnye nem származott volna a GFF megalapításából, és hasonló gyanú sem vetődött fel ellene.

"Az igazi veszély abban rejlik, hogy már az egész választást, sőt magát a FIFA-t szabotálják. Bár abszurdnak hangzik, médiaértesülések szerint

Joseph Blatter elnök azt tervezi, hogy marad a poszton, miután az összes ellenfelét visszalépésre kényszerítik.

Mindenesetre az elnökválasztás így könnyen bohózattá válhat" - tette hozzá Csung, aki nyilatkozatában méltányolta az Európai Parlamentnek, a brit kormánynak és a FIFA szponzorainak Blatter lemondását sürgető felszólításait.

"Ők a sportág támogatói és barátai, de nem a FIFA alkotó részei. Utóbbiak a nemzeti szövetségek, amelyeknek nem szabad a továbbiakban is bámészkodóknak maradniuk, mert a FIFA sokkal betegebb, mint amilyennek tűnik" - zárta sajtótájékoztatóját Csung.

A FIFA május végi kongresszusának nyitónapját megelőzően, május 27-én hét magas rangú FIFA-tisztségviselőt tartóztattak le korrupció, zsarolás, csalás és pénzmosás vádjával. Velük együtt összesen 14 FIFA-tisztségviselőt és cégvezetőt vádolt meg az amerikai igazságügyi minisztérium bűnszövetkezet működtetésével, amelyhez több mint 150 millió dollárnyi vesztegetési pénz futott be.

Ezt követően a május 29-ei szavazáson ötödik ciklusára megválasztott Blatter június 2-án lemondott posztjáról. Akkor jelezte, hogy rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezi, de az új vezető február 26-án esedékes megválasztásáig ő látja el az elnöki teendőket, ugyanakkor szeptember vége óta a svájci hatóságok korrupció gyanújával nyomoznak ellene.