Kapaszkodjon! Tananyag lehet Orbán Viktor kedvenc sportja

Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere egy módosítási előterjesztést nyújtott be a kerettantervhez, aminek értelmében a labdarúgás bekerülne az általános és középiskolai tantervbe mint kötelező tananyag. 

Az Origo szúrta ki a Kormány.hu-n a „Kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról rendelkező előterjesztés tervezete” nevű dokumentumot, amely ugyan egyelőre még csak tervezet, de ismerve a magyar kormány labdarúgáshoz fűződő viszonyát, valamint látva az előterjesztés részletességét, semmi kétség, hogy komoly a szándék a labdarúgás oktatásának kerettantervbe ültetésével kapcsolatban.

Az iskolai labdarúgás kerettantervére vonatkozó előterjesztés egyből az első mondatában leszögezi, hogy fiúkra és lányokra egyaránt kötelezővé tenné a futballoktatást, méghozzá egyből az első évfolyamtól kezdve. A célok és feladatok felsorolásában

olyan megállapítások találhatók 6-7 éves gyerekekkel kapcsolatban

– például „A legtöbb gyermek számára a labdarúgás egyet jelent a szórakozással, a társas együttlét és az önkifejezés fő formájával” –, amelyekről nem tudjuk, mi alapján hivatkozik rájuk a kormány.

Nem baj, hogy a térdükig ér a labda

Az előterjesztés évfolyamokra bontva, igen részletesen taglalja, hogy

a heti két kötelező fociórán milyen tananyagot kell elsajátítaniuk a gyerekeknek.

A hétéves kislányok például kénytelenek lesznek elsajátítani a „védekezésben nyomásgyakorlás a labdás ellenfélre, valamint labdavesztés esetén a labda azonnali visszaszerzésére irányuló törekvés” rejtelmeit, de ezenkívül is számtalan olyan taktikai elemet sorol fel a tervezet, ami a felnőtt válogatottunknak is komoly gondot okoz.

Fontos az utánpótlás Forrás: MTI/Beliczay László

A két évfolyamos ciklusokra bontott fejlesztési szakaszok mindegyikénél meghatározták a várható eredményeket, ami például az első két évfolyam végén azt követeli a gyerekektől, hogy technikai és taktikai szempontból képesek legyenek olyan feladatokra, mint például „a lábfej különböző részeivel történő labdakezelés” és a "labdavesztés utáni rendezett visszatámadás".

Pénzbe sem kerül

A tervezet értelmében az iskoláskorú magyar népesség egészen 18 éves koráig tanulná a labdarúgást, de a beadványtervezethez mellékelt hatásvizsgálati lap [pdf] szerint bár mindez 400 000 gyereket és 8000 pedagógust érint, „költségvetési egyenlegrontó hatása nincs”. Más szóval Sipos Imre közoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint nem kerül pénzbe

• sem az ehhez nyilvánvalóan hiányzó pedagógusok képzése,
• sem a szintén nyilvánvalóan hiányzó infrastruktúra kialakítása,
• sem az egész tervezet eszközigénye.

A mindennapos testnevelésórához sincs elég tornaterem Forrás: MTI/Czika László

A feladathoz elengedhetetlen felkészült szakemberek, infrastruktúra, eszközrendszer, illetve a társadalmi támogatottság hiánya mellett felmerül az a kérdés is, hogy

mi lesz a más sportokhoz vonzódó, azokban tehetséges fiatalokkal,

akiknek az izomzatát, a fizikumát és a készségeit nem az általuk önként választott sportág irányába fejlesztik, hanem rájuk erőltetik a labdarúgást.

Nem mindenhol lesz kötelező

Az előterjesztett kerettanterv bevezetése opcionális az intézmények számára, 30 másik választható tematikus tantervhez hasonlóan - közölte a mandiner.hu-val az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A további választható lehetőségek között akadnak nyelvi, pénzügyi-gazdasági, illetve katonai képzések, hon- és népismeret, de tanyapedagógia is. A sporthoz, mozgáshoz kapcsolódó kerettantervek között szerepel például a sakk, a lovaglás, a kajak-kenu, a vitorlázás és a bringázás.