Még a mindennapos tornaórákhoz sincsenek meg a feltételek, nemhogy a sportágspecifikus képzéshez, ráadásul az iskolákban a szakértelem is hiányzik hozzá – válaszolta három testnevelő tanár az Origónak szinte szóról szóra ugyanazt, amikor a kormány azon tervéről kérdeztük őket, hogy beépülne az általános iskolai tananyagba a futball oktatása.
"Mi úszni visszük a gyerekeket, papíron két órában, de csak egyet úsznak,
a másik tornaóra az, hogy gyalog sétálunk az uszodáig"
– mondta egyikük. "Természetesen jó dolog, hogy naponta mozogniuk kell a gyerekeknek, de amíg a tárgyi feltételek nem adottak, addig ez látszatintézkedés, ami jól mutat a statisztikákban, de tökéletesen működésképtelen" – magyarázta egy vidéki iskola tornatanára.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a kerettanterv módosításáról megjelent előterjesztésről azt közölte, nem lesz kötelező a futballoktatás bevezetése, az óraszámot nem növelik, csak választható lehetőség lesz a mindennapos testnevelésórák közül kettő kiváltására. A terv azonban így is számos kérdést vet föl.
Például azt, hogy kik oktatnának.
Az általunk megkérdezett tanárok saját bevallásuk szerint nem értenek a futballképzéshez olyan mélységben, ahogy azt a tervezet előírná.
Az Origo úgy tudja, a tervezetet [pdf] a Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Labdarúgó Szövetség közösen készítette a kormány felkérésére. Egyik szerzője Kovács Szilveszter, a szövetség grassroots (amatőr- és szabadidős labdarúgás) igazgatója, szerinte lenne megoldás a szakemberhiányra is.
"Uniós forrásokra pályázunk a szakirányú képzés megvalósításához, nem is állunk rosszul. Ha megkapjuk a támogatást, megkezdhetjük a testnevelők specifikus képzését" – mondta az Origo kérdésére Kovács Szilveszter.
A tervezet szerint ez 8000 pedagógust érintene.
Kovács Szilveszter azt is mondta, hogy a tervezet célja "nem a labdarúgás utánpótlásának fejlesztése, hanem a játék megszerettetése, a futball mint szabadidős tevékenység elfogadtatása".
A program ugyanakkor meghökkentően részletes tananyagot írna elő már egészen fiatal gyerekeknek. Például olyan futballtaktikai elemeket oktatna fiúknak és lányoknak egyaránt, amilyenek az erre specializálódott fociakadémiákon serdülőkorban kerülnek elő.
"Kispályás labdarúgásról beszélünk, mert ez a legalkalmasabb arra, hogy megszerettessük a játékot a gyerekkel” – mondta felvetésünkre Kovács Szilveszter. Arra a kérdésre, hogy
a magyar futball kitörési pontjának tartott futsal miért nem szerepel a programban,
azt mondta, "a futsalszövetség eszközökkel most is támogatja az iskolákat, de az már helyi döntés lesz, ha valamelyik iskolában futsalt akarnak oktatni. Természetesen adott a lehetőség."
Van gondja az anyaggal az általunk megkérdezett szakedzőnek is. Ferenczi Attila szerint a tervezet sok elemében ellentmond a Dárdai Pál által is favorizált Double Pass minőség- és teljesítmény-elemző rendszer alapkövetelményeinek, és általában véve is elnagyolt, szakmaiatlan. Ugyanaz a baj vele, ami a magyar futballképzés legtöbb elemével:
Nem stílusra nevel, pedig stílustechnikát kellene tanítani már egészen fiatal korban."
A több szakkönyvet is jegyző Ferenczi szerint komoly probléma, hogy az anyag az általános képzéstől halad a sportágspecifikus képzés felé, holott az lenne a jó megoldás, amit a Polgár család csinált a sakkban: "Megszeretteted a játékot, és rögtön specifikusan képzed a gyereket."
"Az is jól látszik, hogy ebben a programban nem a gyerekek aktuális tudásszintjéhez illesztenék az oktatásukat, hanem a tantervi menethez” – tette hozzá Ferenczi Attila. "Itthon sajnos nem szintetizáló, hanem analizáló gondolkodással közelítenek a futballhoz, és nem problémamegoldáson keresztül oktatunk."
Kovács Szilveszter felvetésünkre közölte, hogy az anyagot egy szakértőkből álló munkacsoport készítette a legfrissebb szakmai tanulmányok alapján, alkalmazva a FIFA vonatkozó ajánlásait is.
Ferenczi tévedésnek nevezte, hogy a tanterv 18 éves korukig közösen képezné a fiúkat és a lányokat. "Azzal semmi gond nincs, hogy 12 éves korukig együtt készülnek, ebben a korban a lányok még gyorsabban is fejlődnek, nem ritkán ügyesebbek, sőt erősebbek is a fiúknál, de utána értelmetlen ezt erőltetni" – jelentette ki.
Kérdésünkre Kovács Szilveszter sem tagadta, hogy 12 éves kortól ketté kellene válnia az oktatásnak, de szerinte
ennek megoldása már helyi feladat lesz".
"Bár magam is futballozom, szerintem valós veszély, hogy az ilyen mélységű focioktatás az iskolákban háttérbe szoríthatná a többi sportágat" – mondta az Origo kérdésére a testnevelő tanárnak tanuló Burján Nóra, a Femina igazolt játékosa. Ő maga kilencévesen kezdte a focit, eleinte a fiúk között, a helyi egyesületnél.
Szerinte az általános iskolában még elképzelhető, hogy a rendszeres oktatás meghozza a lányok kedvét a sportághoz, később már aligha.
Örülnék, ha oktatnák a focit a tesiórákon - ez már Nagy Lili véleménye. Az MTK válogatott szélsője szerint egy labdarúgó-mérkőzés semmivel sem durvább, mint egy kézilabda- vagy kosárlabdameccs. Ő nem tart attól, hogy a lányok nem taníthatók meg focizni. Példaként hozza fel az Egyesült Államokat, ahol a foci a lányok körében népszerűbb mint a fiúknál. Nem véletlenül, hogy az USA-t nem lehet megverni a világbajnokságokon - tette hozzá.
Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) a kérdéseinkkel, így például azzal, hogy milyen költsége lehetne a tanterv bevezetésének, és nem jelentene-e problémát az átfedés a már évek óta fejlesztés alatt álló akadémiai rendszerrel. Az Emmiből későbbre ígértek választ, amint megérkezik, frissítjük a cikket.
