Bayern Munich's Spanish head coach Pep Guardiola holds the trophy as his team celebrates winning their 25th Bundesliga title after German first division Bundesliga football match FC Bayern Munich vs 1 FSV Mainz 05 at the Allianz Arena in Munich, southern Germany on May 23, 2015. AFP PHOTO PHILIPP GUELLAND
RESTRICTIONS - DFL RULES TO LIMIT THE ONLINE USAGE DURING MATCH TIME TO 15 PICTURES PER MATCH. IMAGE SEQUENCES TO SIMULATE VIDEO IS NOT ALLOWED AT ANY TIME. FOR FURTHER QUERIES PLEASE CONTACT DFL DIRECTLY AT + 49 69 650050. / AFP / PHILIPP GUELLAND
Vágólapra másolva!
Az Európai Labdarúgó-szövetség 18 éve menekül a topklubok reformtörekvései elől, a KEK megszüntetése, a Bajnokok Ligája bővítése és a pénzdíjak növelése azonban nem elégítette ki az érintettek kapzsiságát. Úgy néz ki, az európai Szuperliga ötlete előbb-utóbb megvalósul – kérdés, hogy az UEFA égisze alatt vagy egy független, a klubok által menedzselt formában.
Nemrég kiderült, hogy még február végén öt nagy angol futballklub, a Manchester United, az Arsenal, a Chelsea, a Manchester City és a Liverpool vezetői titkos megbeszélésre gyűltek össze a londoni Dorchester Hotelben. Mindegyik klub tagadta, hogy a megbeszélés apropóját az UEFA által szervezett nemzetközi kupákból való kiugrás szolgáltatta volna.
Ezt akkor senki sem hitte el, tekintve, hogy az utóbbi időben megint fölerősödtek egy Európai Szuperliga megalapításával kapcsolatos pletykák.
Kit érdekel a Leicester City esetleges bajnoki címe és BL-részvétele,
ha egy Manchester United és egy Liverpool lemaradt a legrangosabb kupáról? – mondják a liga támogatói.
Kiugrás helyett reform?
A hét elején azonban Karl-Heinz Rummenigge, a Bayern Münchent működtető gazdasági társaság elnöke meglepő nyilatkozatot tett a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Elárulta, hogy az európai topklubok már az UEFA-val tárgyalnak arról, hogy egy új nemzetközi kupasorozatot hozzanak létre. Olyat, amely nemcsak az Európa Liga, de a Bajnokok Ligája fölött is állna.
A német lap szerint az UEFA a kupasorozatok evolúcióját tervezi, és az új Szuperliga lehet az a platform, ahol a résztvevők vonzereje és marketingértéke döntő jelentőséggel bír. Azaz csak a legjövedelmezőbb gigaklubok nyernének bebocsátást.
Elképzelhető tehát, hogy az európai szövetség megrettent a nagyszabású tervektől, és inkább segít kidolgozni egy csúcssorozatot, semmint elveszítse a legjobb csapatokat.
Amit nem tudsz megváltoztatni, annak állj az élére, ugye.
"Az UEFA folyamatosan felülvizsgálja a saját versenyeit, és felkéri az érdekelt feleket, beleértve a tagszövetségeket is, hogy időről időre osszák meg egymással ötleteiket egy konzultációs folyamat során. Jelenleg nincsenek konkrét javaslatok az asztalon, tavaly nyáron kezdtünk meg egy újabb, 2018-ig tartó hároméves ciklust” – nyilatkozta minderről hivatalosan az UEFA szóvivője.
Tizennyolc éve tervezgetnek
Nem ez lenne az UEFA első hasonló húzása. A Szuperliga ötletével 1998-ban egy olasz sportmenedzsmentcég, a Media Partners állt elő. A terv az észak-amerikai profi ligákból ismert franchise-rendszert vette volna alapul, azaz állandó részvételt biztosított volna 12 európai topcsapatnak egy kiesés nélküli bajnokságban.
Az ötletből akkor nem lett semmi – részben talán azért nem, mert az UEFA, megérezve a veszélyt,
a Bajnokok Ligája reformjával előremenekült:
a KEK eltörlésével párhuzamosan 32 csapatosra bővítette a legrangosabb kupa főtábláját.
Ezt akkor az angol Independent úgy értékelte, hogy a Szuperliga projektje szunnyadó állapotba került, az érdekeltek nem tettek le a változásról, de bizonytalan időre elnapolták. Az európai klubokat tömörítő szervezet (ECA) azonban időről időre felmelegíti az elgondolást, rendszerint akkor, amikor háromévente megállapodást köt az UEFA-val.
A 2018–21-es időszakról ez év végéig kell megegyezni, vagyis ha a Szuperliga gondolata több egyszerű agyszüleménynél, akkor hamarosan komoly tárgyalásokba kell kezdeniük az érintetteknek.
Ez azonban nem lesz könnyű, elsősorban az angolok miatt.
A fent említett nagy angol klubok problémája, hogy hiába tetszik nekik elvben a Szuperliga gondolata, aligha hagynák veszni a Premier League televíziós közvetítéseiért befolyó pénzeket. A PL-csapatok az eddigi 3,9 milliárd euró helyett az új szezontól már 6,6 milliárd fontot kapnak a közvetítési jogokból – még egy kiesőjelölt is 120-130 millió euró körüli összeggel gazdagodik, nemhogy a legjobbak.
Függetlenséget akarnak
A Barcelona ugyanakkor nagyon szívesen belevágna a kalandba. A katalán klub pénzügyi alelnöke, Susana Monje szerint egy olyan liga, amely nem függne senkitől, csak a benne résztvevőktől, sokkal jobb ötlet, mint a jelenlegi formában működő Bajnokok Ligája.
"Jelenleg az UEFA és a FIFA vezetőitől függünk, de sokkal tisztább lenne, ha egy olyan európai liga felé mozdulhatnánk el, ahol
a klubok kezében összpontosulna az irányítás
– idézte az alelnököt a legnagyobb barcelonai napilap, a La Vanguardia internetes kiadása.
A Bayern mellett az ECA-t is vezető Rummenigge mindenesetre optimista. Nemrég azt mondta, "már látom a jövő nagy tornáját, amelyben Olaszországból, Angliából, Spanyolországból, Németországból és Franciaországból 20 csapat verseng."
És mi lesz a többiekkel?
A legkényesebb kérdést a Barca korábbi, a Bayern München jelenlegi, egyszersmind a Manchester City leendő menedzsere, Pep Guardiola tette fel az esetleges Szuperligáról.
"Önmagában érdekesnek találom, de nem tudom, mi történne a hazai bajnokságokkal.
Nem tudom, milyen lenne egy Bayern nélküli Bundesliga vagy egy Barcelona és Real Madrid nélküli Primera División."
A jelek szerint ez nem nagyon izgatja a szuperklubok pénzembereit.