Annak ellenére, hogy a változások többségéből nem sokat fogunk érzékelni egy átlagos Eb-meccs alatt, azért a FIFA-tól függetlenné vált szabályalkotó testület, az IFAB júniustól bevezetendő szabálycsomagja hosszú ideje a legjelentősebbek változásokat tartalmazza.
A mostani változások mutatják, hogy
az IFAB is elfogadta, haladnia kell a korral,
így egyre több technikai eszköz segíti majd a játékvezetők munkáját, és látszik a törekvés a színészkedés megakadályozására is.
A csomag több tétele nem a pályán folyó játékra összpontosít. Bevezették például, hogy a meccs előtt is ki lehet állítani a játékost, ha sportszerűtlenül viselkedik, ám ilyenkor még be lehet küldeni valakit a kiállított helyére, azaz 11 játékossal kezdi a meccset a vétkes csapat is.
Talán az egyik legfontosabb szabályváltozás, hogy mostantól
videofelvételek alapján eltilthatók lesznek a bizonyítottan színészkedő játékosok.
Eddig csak a durva szabálytalanságokat szankcionálhatták a felvételeket utólag elemezve, most már a műesőkre is lesújthatnak, ami a várhatóan komoly eltiltások fényében akár működhet is a játékban.
Az utóbbi években folyamatosan vitatéma volt az úgynevezett tripla büntetés intézménye. A jelenlegi szabályok értelmében ha egy játékos gólhelyzetben szabálytalankodik a 16-oson belül, akkor a csapata ellen tizenegyest rúghat az ellenfél, őt kiállítják, és a piros lap miatt utólagos eltiltás jár neki, mérlegelés nélkül. Ezt változtatta meg most az IFAB:
mostantól nem kötelező piros lappal büntetni
az ilyen szabálytalanságokat.
A játékvezető mozgástere nőtt azzal a kitétellel, hogy csak akkor kell kiállítania a vétkest, ha szándékosan szabálytalankodott, azaz nem a labda megszerzésére tett kísérlete sült el rosszul. A mezhúzás, a lerántás, a lökés például egyértelműen piros továbbra is, és ha a szabálytalanság a durvasága miatt önmagában kiállítást ért, akkor is.
A leglátványosabb szabályváltozás, amivel már az Eb-n is találkozhatunk, a büntetők mindkét érintettjére egy-egy szigorítást ró.
A rúgónak tilos megtorpannia, lövőcselt vagy testcselt bemutatnia,
a kapus pedig nem hagyhatja el a vonalat a rúgás pillanatáig – a vonalon ugyanakkor nyugodtan mozoghat. A lényeg, hogy a lövés pillanatában a labda és közte 11 méternél ne legyen kisebb a távolság.
A többi szabály vagy részben megvolt már, vagy apróságokat érint, némelyik pedig olyan extrém esetekre vonatkozik, mint amikor
a labdaszedő berohan, és kirúgja a gólba tartó labdát
(ezért mostantól büntető jár). Júniustól a középkezdés hátrafele is elvégezhető, a felezővonalon álló játékos még nincs lesen, a büntetőpárbaj alatt pedig tetszőleges alkalommal cserélgethetők a kapusok.
Júniustól a sérült játékosnak nem kell automatikusan lemennie a pályáról, ha ápolást kért, ami rossz esetben sajnos a tiszta játékidő csökkenésével járhat.
Húsz másodpercig szabályos lesz a pályán ápolni a sérült játékost.
Ennek a szabályváltozásnak van talán a legnagyobb esélye rá, hogy rosszul süljön el.
A játék szabályait 1883 óta kontrolláló IFAB korábbi döntései közül a legfontosabb az 1925-ös lesszabály-változtatás volt, amely alapjaiban változtatta meg a sportágat (erről itt olvashat remek történelemleckét), de szintén jelentősnek mondható a hazaadás 1992-es eltörlése a rettenetes 1990-es vébé után, vagy éppen az idén sikerrel tesztelt, az Európa-bajnokságon is bevetendő gólvonal-technológia alkalmazása.
Az összesen 95 megváltozott szabály, illetve a hozzájuk fűzött indoklások itt [pdf] találhatók.
A nyolctagú IFAB tagjainak felét a FIFA delegálja, a másik négyet pedig a britek (Anglia, Skócia, Észak-Írország és Wales egyet-egyet). A szabályok megváltoztatásához a támogató voksok 75 százaléka szükséges.
Az IFAB 2017 januárjától élesben fogja tesztelni skót bajnokikon a videobírót, ám erről egyelőre nem lehet sokat tudni. Például azt sem, hogy egyáltalán mire fog koncentrálni – a leseket figyeli-e vagy a szabálytalanságokat, esetleg az amerikaifociban és a jégkorongban már ismert challenge bevezetésével segíti a bírót szinte bármilyen, nagy horderejű döntés meghozatalában.