Amikor magyar focisták oktatták a világverő brazilokat

Talán nem is tudott róla, de 27 éve volt egy olyan világbajnokság, ahol a magyar focisták első meccsükön legyőzték a későbbi győztes Brazíliát (egyébként a másik döntőstől sem kaptak ki a tornán), és magyar játékos lett a gólkirály. Nem vicc, nem Playstation, nem karácsonyi csoda: tényleg megtörtént. 

A futsal sokáig küzdött a nemzetközi elismertségért, mire 1989-ben a FIFA kiírta az első hivatalos világbajnokságot. Ekkor még nem rendeztek selejtezőket, a korábbi Világkupák eredményei alapján, meghívásos alapon gyűlt össze a mezőny, amelynek a magyar válogatott is tagja volt.

„1989-ben még azért másképp mentek a dolgok, mint most” – mesélte az Origónak a válogatottunk akkori szövetségi kapitánya, Gellei Imre. „A mi csapatunk, és amennyire emlékszem, nem csak a miénk, nagypályás játékosokból állt. A futballistáknak az első teremtornáink idején

még el kellett mondanunk, hogy itt bizony nem szabad becsúszni.”

Ma már más a helyzet futsalban, Dróth Zoltán személyében még egy világklasszisunk is van Forrás: MTI/EPA/Koca Sulejmanovic

„Viszont az is gyorsan kiderült, hogy elég ügyesek vagyunk teremfociban. A játékosok hamar ráéreztek, hogyan kell játszani, így az NB I. téli szünetében rendezett teremtornák elég magas színvonalon zajlottak.”

Teszt-Világkupa, aztán irány a világbajnokság

Az 1989 januárjában rendezett első hivatalos futsal-vb-re meghívott magyar válogatottnak kapóra jött a karácsonyi teremtorna, amelyet az NB I-es bajnokság szünetében akkor már minden évben megrendeztek. Ezeken ugyan a nagypályás bajnokság csapatai indultak el, de a tornák sok néző előtt, jó hangulatban teltek, és valóban hoztak színvonalas meccseket kispályán is.

A futsalválogatott 1989-es vb-kerete

Kapusok: Gelei Károly, Brockhauser István
Mezőnyjátékosok: Olajos Sándor, Zsadányi László, Quirikó László, Borostyán Mihály, Kósa László, Gyimesi Attila, Csepregi András, Mózner János, Rózsa László, Túri Zsolt, Freppán György,

A FIFA kispályás albizottsága 1988-ban felkérte a szervezet alelnökeként szolgáló Szepesi Györgyöt, hogy

Magyarország az első világbajnokság előtt rendezzen egy nyolccsapatos elittornát, ahol a szabályokat élesben is kipróbálhatják.

A nálunk rendezett főpróba remekül sikerült, ráadásul a sportág nagyágyújának számító hollandok legyőzésével Komora Imre (nagypályás) válogatottja végzett az első helyen.

Siófoki és egerszegi sorral a vébére

„A vébét megelőző decemberi tornát éppen mi nyertük meg akkori csapatommal, a Siófokkal.

Ők alkották az első sorunkat, mert Tajti József kollégámmal azt akartuk, hogy összeszokott sorok váltogassák egymást.

Volt egy zalaegerszegi sorunk is, de jöttek játékosok sok más csapatból is. Amellett, hogy a sorokat cseréltük, többször előfordult, hogy vegyes csapat volt a pályán, de ezek is jól működtek” – emlékezett vissza Gellei.

Gellei Imre volt kis- és nagypályás szövetségi kapitány is Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

„Bár maga a futsal még gyerekcipőben járt, azért rendeztek nemzetközi eseményeket, és mi is megfordultunk itt-ott. Nem is akármilyen eredményekkel, hiszen például a mannheimi tornát is mi nyertük.”

A Hollandiában rendezett első világbajnokságra 16 csapatot hívtak meg, és minden kontinens képviseltette magát. Hat európai, három dél-amerikai, két észak-amerikai, két afrikai, két ázsiai csapat mellett Ausztrália is elküldte a válogatottját Hollandiába.

Nyitásként legyőztük a verhetetlen brazilokat

A magyar csapat igen nehéz csoportba került: Spanyolország, Brazília és Szaúd-Arábia mellé. Mivel Argentína 2016-os győzelméig csak a brazilok és a spanyolok nyertek futsal-vb-t, utólag még nagyobb bravúrnak tűnik, hogy a magyar csapat végül továbbjutott a csoportból.

„Emlékszem, a játékosaim teljesen ledöbbentek, amikor azt látták, hogy a brazilok az öltözőfolyosón zenére melegítenek. Nekünk ez teljesen új dolog volt, de túltettük magunkat rajta, és csak arra koncentráltunk, hogy jó meccset tudjunk velük játszani. Egyébként a rotterdami csarnok csordultig megtelt.

Tudtuk, hogy jók vagyunk, és senki ellen nem kell alárendelt szerepet játszanunk, és a brazilok ellen is úgy készültünk, hogy felvesszük a ritmust”

– idézte fel Gellei.

Zsadányi László, a Siófoki Bányász játékosa mutatja a Hollandiában megrendezett első FIFA teremlabdarúgó világbajnokság gólkirálya címért kapott aranycipőt Forrás: MTI/Németh Ferenc

A magyar válogatott ugyan gyorsan kétgólos hátrányba került Brazília ellen, de a második félidőben megfordította a mérkőzést a korábban nagy tornákon még veretlen dél-amerikaiakkal szemben. A második fordulóban 5-3-ra kikaptunk Spanyolországtól, így

hármas holtverseny alakult ki a brazil, a spanyol és a magyar válogatott között.

A magyarok végül a minitabellán elért jobb gólkülönbségüknek köszönhetően jutottak tovább a középdöntőbe (a brazilok 4-1-re verték a spanyolokat).

A házigazdától sem kaptunk ki

A középdöntőben a házigazda hollandok jöttek, de a későbbi döntőstől sem kaptunk ki, pedig az első percben már 2-0-ra vezetett Hollandia. A 3-3-ra végződött meccs után Belgium következett, ahol 2-2 lett a végeredmény,

és megnyílt az út az elődöntő felé.

Ehhez csak a középdöntőben 0 ponttal álló olaszokat kellett volna legyőzni, ám ez végül nem sikerült: bár Borostyán góljával még vezettünk, végül 3-1-re nyertek az olaszok, így a belgák jutottak tovább, a magyar csapat pedig az 5. helyen végzett.

Egyéni sikert azonban így is hozott a világbajnokság: a gólkirály Zsadányi László lett 7 góllal, többek között a hatgólos Borostyán Mihályt, illetve az ötgólos Rózsa Lászlót megelőzve.

„Bár fájt az elszalasztott lehetőség, azért senki nem volt elégedetlen a szereplésünkkel. Akkoriban a teremfoci még nem kapott akkora figyelmet, mint manapság, kicsit a mi sikerünk is a radar alatt maradt, pedig nem csak azért volt fontos, mert egy magyar fociválogatott szép eredményt ért el egy világversenyen.”

A futsal véleményem szerint nagyon fontos kitörési pont a magyar labdarúgás számára. Különösen a gyerekek képzésében lehet fontos szerepe,

de ez nyilván magával húzza azt is, hogy felnőttszinten is eredményes lehetne a sportág. Persze amellett, hogy technikailag kifogástalanul képzett játékosokat lehet nevelni általa” – mondta Gellei, aki jelenleg az MLSZ szakmai bizottságának az elnöke.

2015-ben a románok legyőzésével jutottunk ki az Eb-re Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Magyarországon végül csak 1996-ban indult el a FIFA szabályrendszere szerinti futsalbajnokság, világbajnokságra azóta sem sikerült kijutnunk, viszont 2005-ben játszhattunk az Eb-n (mindhárom meccsünket elveszítettük), 2010-ben pedig mi rendezhettük meg a tornát. A 2016-os vébén nem voltunk ott, az Eb-re viszont újra kijutottunk, de a bombaerős csoportból nem sikerült továbbjutnunk.