Ganczer Gábor 2009-ben a harmadosztályban szereplő Coolum FC-nél kapott vezetőedzői kinevezést. 2010 óta kettős állampolgár, családjával jelenleg is Brisbane-ben él.
Ganczer 2016-ban már Ausztráliában szerezte meg a pro licences edzői képesítést és ennek köszönheti azt is, hogy a válogatott mellett kapott munkát. Osztálytársa volt a jelenlegi szövetségi kapitány, Ange Postecoglou egyik pályaedzője, Peter Cklamovski, aki az ellenfelek feltérképezéséért és a meccselemzésekért felel, nem mellesleg pedig az U17-es csapat első embere.
Cklamovski látta, hogy Ganczernek van tapasztalata ezen a téren, így 2017-ben felkérte, hogy készítsen elemzést a japán illetve a thaiföldi válogatottról. A magyar szakember Teheránban tekintette meg az Irak-Japán meccset, majd Bangkokban figyelte a thai csapatot, amely ellen a selejtezők utolsó körében szerepeltek az ausztrálok.
A győzelem összejött, de a gólok száma nem lett elegendő, ezért kellett Szíriával pótselejtezni, majd azután következett a Honduras elleni interkontinentális párharc, a szerdai visszavágón a győzelem és a kijutás a 2018-as világbajnokságra.
„Ez egy igazi csapatmunka, mindenki hozzáteszi a maga kis részét a feladathoz" – mondta Ganczer.
Elég rögös út vezetett a világbajnokságra, huszonkét meccsbe került, de ezt sikerült egy vereséggel lehozni, ami azért nem rossz teljesítmény.
Hondurast egyébként nem is sikerült élesben megnéznünk, hiszen olyan kaotikus volt az ottani selejtezősorozat utolsó fordulója, hogy négy ellenfél is szóba jöhetett volna, később pedig már nem kötöttek le meccset."
Ganczer egyébként Brisbane-ben a másodosztályú Western Pride FC szakmai igazgatója, főleg az utánpótlásra koncentrál, de a felnőtt csapat alig 20 éves átlagéletkora és a Queenslandi Konferencia bajnoki címe mutatja, hogy nem végzi rosszul a dolgát. Azt egyelőre nem tudja, hogy a világbajnokságra készülve is segítheti-e az ausztrál csapat munkáját.
Izgatottan várom a híreket, főleg azt, hogy marad-e a kapitány, hiszen annak ellenére, hogy csak egy vereséget szenvedett a csapat, nagyon komoly kritikákat kapott.
Főleg a háromvédős rendszere miatt kritizálták és ő is elmondta, hogy csak a Honduras elleni visszavágóig tervez. Az én sorsom is ezen múlik, hiszen az ő szélesebb stábjának vagyok a tagja."
Ganczer az Origo kérésére elárult pár dolgot a meccselemzés rejtelmeiből.
„Kicsit viccesen hangzik, de már-már kémkedünk az ellenfelek meccsein.
Mivel adottak a meccsnapok, a közvetlen stábtagok az ausztrál válogatottal vannak, mi pedig megyünk felderíteni. Egy speciális tablettel érkezünk a meccsekre, hiszen úgy kell rögzítenünk a mérkőzést, hogy egyszerre benne legyen a teljes játéktér.
Általában beletelik nyolc-tíz órába, míg bárhonnan visszatér az ember Ausztráliába, így már a gépen van idő alaposan átnézni a felvételeket. Ilyenkor sémákat, visszatérő elemeket keresünk az ellenfél játékában, ezek alapján fel kell darabolni a felvételt külön hangsúlyt helyezve az egyes játékelemekre.
Figyeljük a taktikát csapatszinten, a rögzített helyzeteket, ha van idő, akkor a játékosok kapnak külön klipeket és leírásokat azokról, akikkel a pályán szembekerülhetnek, vagyis a közvetlen ellenfelekről. Ezeken túl készítünk statisztikai elemzéseket és az ellenfél edzőjéről is elkészítjük a megfelelő profilt."
Ausztrália speciális helyzetben van abból a szempontból, hogy a legjobb játékosaikat a világ másik feléről kell „hazarángatni" a válogatott meccsekre, ami a hosszú utazás és az időeltolódás miatt egészen speciális felkészülést igényel, de Ganczer elmondása szerint az ausztrál sportorvostudomány már olyan szinten van, hogy ezt tudják kezelni.
„Ausztráliában minden apró részletre figyelnek a szakemberek. Mindent megfigyelnek, feltérképeznek, odafigyelnek a megfelelő bioritmusra is. Amikor a játékosok a klubjaiknál vannak, a csapatorvosok akkor is napi riportot kapnak, a kluborvosok pedig heti jelentéseket küldenek a játékosok aktuális állapotáról. Meg merem kockáztatni, hogy a sporttudományban a világ vezető hatalmai között van Ausztrália. A hondurasi első meccs után például a csapat rögtön repülőre szállt, a gép tankolt Miamiban, majd meg sem állt hazáig.
A gépen volt gyúrópad, megkezdődött a rehabilitáció.
A játékosok a sajtó által csak csodaszemüvegnek nevezett műszert is kaptak, ami olyan fényt bocsát ki magából, ami elálmosítja vagy éppen serkenti az embert. Ez természetesen az ausztrál időzónára volt beállítva, ezzel is készülve már a visszavágóra. Egy ilyen szemüveg körülbelül háromszáz dollárba kerül, de itt ilyenen nem spórolnak."
Ganczer végül azt is elmondta, mit jelent a helyieknek a világbajnoki részvétel:
Hatalmas fegyvertény a kijutás, főleg azok után, hogy mekkora futballnemzeteknek nem sikerült ez. Az ausztrál labdarúgásnak négyévente bizonyítania kell, hogy még mindig ez a legnépszerűbb sportág.
Már labdarúgóból van a legtöbb igazolt sportoló, ami nagy szó, hiszen itt a krikett, a rögbi és az ausztrál foci volt a minden, de ma már mindenki elismeri a labdarúgást is. Ausztráliában nagyon kritikus a sportközvélemény, ezért mindig újra és újra bizonyítani kell."