A székesfehérvári klub honlapja szerint Kovács Ferenc szerdán váratlanul rosszul lett, majd később a székesfehérvári kórházban meghalt.
„Döbbenten és értetlenül állunk a tragédia előtt. Néhány napja még felhőtlenül ünnepeltük az aranyérmet, és terveztük a jövőt" - nyilatkozta megrendülten a bajnokcsapat tulajdonosa, Garancsi István.
Kovács Ferenc a legnagyobb edzői sikereit Székesfehérváron érte el: 1976-ban bajnoki ezüst, 1984-ben és egy évvel később bronzérmes volt. Az 1984/85-ös szezonban az UEFA Kupa döntőjéig vezette a csapatot, azóta Székesfehérváron teljes joggal igazi legenda övezte személyét - írja a klub honlapja. Mesteredzői címmel 1983-ban tüntették ki.
"Amikor a legelső alkalommal megkerestek Fehérvárról, én egy lépcsőfoknak tekintettem a Videotont. Végül, kis túlzással,
az életem lett ez a város.
Bármelyik korszakra gondolok vissza, ragyogó csapatom volt Sóstón. Volt amikor jól ment, de nem engedték, hogy bajnokok legyünk, volt amikor átalakult a csapat, de ennek ellenére jó volt a közösség. Volt, amikor remekeltünk a nemzetközi színtéren és divat lett a Videotonnak szurkolni.
Soha nem felejtem el azokat az embereket, akik a lámpaoszlopokra kapaszkodva nézték a meccseinket: vagy azért, mert nem volt pénzük, vagy azért, mert elfogytak a belépők.
Mindig ott voltak velünk, mellettünk álltak. Család volt Sóstón, egy nagy család, amelyhez megtiszteltetés tartozni" - nyilatkozta Kovács Ferenc korábban.
Az utolsó nemzetközi kupadöntőről korábban dokumentumfilm is készült, amelyben természetesen megszólalt Kovács Ferenc is.
A kilencvenes évek közepétől eltűnt a magyar futballból.
Orbán Viktor miniszterelnök hívta vissza,
Felcsúton a Puskás Ferenc Akakdémia szakmai tanácsadó testületének volt tiszteletbeli elnöke.
A Videoton tiszteletbeli elnöke 1934. január 7-én született Budapesten. Az MTK saját nevelésű játékosaként 1954-ben mutatkozott be az első osztályban, és több mint 10 éven keresztül viselte a kék-fehér mezt. A fővárosi csapattal bajnok, Kupagyőztesek Európa Kupája - döntős és kétszer a Közép-európai Kupa győztese. Az 1960-as római olimpián bronzérmet szerzett a válogatottal.
1965-ben kezdte edzői karrierjét az MTK utánpótlásánál, 1968-'69-ben már az első csapat kispadján ült. 1970-'72 között az Egri Dózsa, 1972-'77 között a Videoton SC, 1977-'78 között a Vasas SC, 1978-'79 között a magyar válogatott, 1980-'83 között a DVSC, 1983-'86 között újra a Videoton SC, 1986-'87 között a spanyol Las Palmas, 1987-'88 között harmadszor is a Videoton SC, 1989-'90 között a Szeged SC, 1990-'93 között az Újpest vezetőedzője volt.
1968-ban Magyar Népköztársaság Kupa-győztes az MTK-val, 1983-ban mesteredzői díjjal tünteték ki, de legnagyobb edzői sikereit a székesfehérvári klubbal érte el. Magyar bajnoki ezüstérmes 1976-ban, bronzérmes 1984-ben és 1985-ben a Vidivel. Illetve a már korábban is említett 1984-'85-ös szezon, amelyben pedig a klub és máig a magyar labdarúgás utolsó csúcseredményét produkálta klubszinten, az UEFA Kupa döntőjéig vezette a Videotont.
A mesteredzőt az MTK Budapest, a Videoton FC és az MLSZ is saját halottjának tekinti.