Madagascar's players celebrate their goal during the 2019 Africa Cup of Nations (CAN) football match between Guinea and Madagascar at Alexandria Stadium on June 22, 2019. (Photo by Giuseppe CACACE / AFP)
Vágólapra másolva!
Kimondhatatlan nevű játékosok neveit kellene most már megtanulnunk, hogy aztán tiszta szívből tudjunk szurkolni az Afrika-kupa újoncának, amelyik úgy viselkedik Egyiptomban, mintha mindig is győzni járt volna a tornára. Pedig mi sem áll ettől távolabb.
Az Egyiptomban zajló Afrika-kupán ezidáig nem sok említésre méltó esemény történt, az esélyesek nyernek és továbbjutnak, az esélytelenek meg kikapnak és kiesnek. De, álljunk csak meg egy pillanatra! Itt van ugyanis a B-csoport, ahol Madagaszkár – úgy látszik – még nem hallott a papírformáról, és bőszen borogatja azt, amivel egyedüliként visz nem várt izgalmat a torna lassú hömpölygésébe. De mióta létezik egyáltaln olyan, hogy madagaszkári foci?
A Föld negyedik legnagyobb, közel 600 ezer négyzetkilométer területű szigetén, ahol az állat- és növényvilág 90 százaléka csak ott honos és sehol máshol a világon nem található meg, egészen az 1940-es évekig nem nagyon kergették a bőrt, a válogatott is csak 1947-ben, a "szomszédos" Mauritius ellen játszotta első hivatalos mérkőzését (1-2 oda). Ahogy az ilyenkor lenni a szokott, a nemzeti csapat kezdetben csak kisebb regionális tornákon – Indiai-óceáni szigetek (Seychelles, Comore-szigetek, Réunion és a többiek) tornája, vagy a dél-afrikai országok kis bajnoksága, a COSAFA-kupa – mutatta meg magát, az Afrikai Nemzetek Kupája, vagy a világbajnokság szóba sem jöhetett. Amikor meg mégis, az sem sült el jól: az 1974-es vb selejtezőitől holmi polgárháború felé mutató katonai puccs miatt kellett visszalépni, ahogy az 1996-os Afrika-kupától is egy belpolitikai fennforgás miatt kényszerültek ugyanerre. A visszalépés miatt 1998-as tornáról meg kizárták őket...
Pedig ekkor éppen felszállóágban volt a csapat, az 1997-es 163. helyről 2002-re a 101.-ig törtek előre.
Itt azonban valami megint eltört, és az egymást váltó hazai és francia edzők (a sziget 1883-as megszállásától 1960-ig, a függetlenség kikiáltásáig francia gyarmat volt) nem tudták megállítani a zuhanást, a csapat 2013-ban a történelmi mélypontot jelentő 183. hellyel érte el a gödör alját. Ekkor azonban Auguste Raux, majd Frank Rajaonarisamba vezetésével meglódult a szekér, a 2017-ben érkező francia Nicolas Dupuis pedig egyenesen csodát tett a magát egy őshonos szarvasmarha faj után Bareáknak nevező csapattal, amelyik most a 108. helyen feszít.
Az idei Afrika-kupa selejtezőjének első fordulójában idegenben 3-1-re verték Szudánt, majd 2-2-t játszottak a 2018-as oroszországi vébén is résztvevő Szenegállal, hogy aztán Egyenlítői Guineát oda-vissza 1-0-ra legyőzve, négy forduló után a kontinens első csapatként ünnepelhessék a kijutást, történetük során első ízben!
A selejtező hét góljából hármat a francia másodosztályban szereplő Clremont Foot csatára, Faneva Imà Andriatsima, kettőt pedig a szintén légiós (a szaúd al-Adalahban játszó) Carolus Andriamatsinoro szerzett. Előbbi 13 góljával minden idők legjobb madagaszkári góllövője!
A kameruni rendezési hiányosságok miatt Egyiptomba áthelyezett idei Afrika-kupán pedig folytatódott a marhák menetelése: első Ak-meccsükön rögtön pontot szereztek (2-2) az esélyesebb Guineától, Burundi ellen pedig az első győzelmet is megszerezték (1-0). A java azonban csak eztán jött: Andriamatsinoro és Lalaina Nomenjanahary góljaival 2-0-ra legyőzték azt a Nigériát, amelyik ezzel a kezdővel állt fel ellenük:
A győzelem pedig azt jelentette, hogy a csoport utolsó helyére várt Madagaszkar első helyen jutott be a legjobb 16 közé, ahol Kongó vagy Dél-Afrika vár rá.
"Továbbra is mi vagyunk az esélytelenek minden meccsen, de ez a szerep éppen, hogy segít nekünk" – idézi az Afriqufoot oldal Nicolas Dupuist, aki csak alacsonyabb osztályú csapatokban focizott, és edzőként is csak a francia negyedik vonalban szereplő Moulins Yzeure Foot csapatánál bizonyíthatott, ahol 2014-ben az élvonalbeli Lorient-t legyőzve a legjobb 32 közé jutott a Francia Kupában. –
Maradjunk szerények, ugyanakkor higgyünk magunkban.
Próbálunk a lehető legtovább versenyben maradni" – tette még hozzá.
A csapat egyik legmagasabban jegyzett játékosa, a francia másodosztályú Grenoble-ban szereplő Jérome Mombris. "Ahogy teltek a percek, úgy lettünk egyre magabiztosabbak, és végül megérdemelten győztünk. Úgy jöttünk ide, hogy nem volt rajtunk nyomás, és meccsről meccsre nőtt az önbizalmunk. Bármi is történjen, már nem kell szégyenkeznünk" – fogalmazott.
A 23 fős keretből 13-an játszanak Franciaországban. A keret sztárja egészen biztosan Jérémy Morel, aki megfordult a Lorient-ben és az Olympique Marseille-ben is, 2015 óta pedig a Lyon futballistája, ahol már 105 bajnokin lépett pályára. De nem ő az egyetlen Bajnokok Ligája-szereplő a malgas keretben: a 29 éves középpályás, Anicet Abel 2014 óta erősíti azt a Ludogerec Razgradot, amelyikkel a magyar bajnok Ferencváros találkozik majd az idei kiírás selejtezőjének első körében.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!