Soha nem dönt egységesen, ezért gyűlölik a videobírót

1996-ban, mindössze huszonnégy évesen mutatkozott be az NB I-ben, két és fél éve vonult vissza, 321 élvonalbeli mérkőzést vezetett, az örökranglistán csupán Kassai Viktor előzi meg egyetlen találkozóval. Szabó Zsolt természetesen ma is naprakész a játékvezetés történéseit illetően, a videobíró hazai bevezetésének első számú szószólója, aki kendőzetlenül mesél a rendszer visszásságairól is. Nagyinterjú.

Éppen a napokban tette föl a közösségi oldalára, hogy 10 éve vezette pályafutása egyik legemlékezetesebb mérkőzését, a Salzburg–Juventus El-találkozót. Ekkor már használtak headsetet, de a videobíróknak még nyoma sem volt. Mennyire volt nehezebb vagy könnyebb egy-egy találkozót levezetni tíz-tizenöt éve, mint manapság?
Tegyük hozzá, tíz éve még a hatjátékvezetős rendszer volt az uralkodó a nemzetközi porondon, hiszen akkor az UEFA abban látta a megoldást, hogy legyen több játékvezető a pályán, ezáltal több szem többet lát.

Szabó Zsolt 2006-ban a Nacional-Dinamo Bukarest UEFA Kupa-mérkőzésen bíráskodott Forrás: AFP/Nicolas Asfouri

Azonban kiderült, hiába növelték a játékvezetői csapat létszámát, lehetnek olyan esetek, amelyeket így sem lehet jól megítélni, hiszen annyira felgyorsult a játék, hogy szabad szemmel nem lehet észrevenni egyes eseményeket.

A technikai újításokat pedig éppen azért vezették be, mert folyamatosan fejlődik a foci, fizikálisan egyre jobbak a labdarúgók, ezáltal egyértelműen gyorsabb lett a játék. A videobírónak köszönhetően pedig sokkal kevesebb a mérkőzés végeredményét befolyásoló hiba, ezáltal egy játékvezető vállát sem nyomja az a teher egy mérkőzés után, hogy a hibájából adódóan például kiesik egy csapat.

Ennek megfelelően ma könnyebb mérkőzéseket vezetni, persze most is felelősségteljes a feladat.

Ön szerint mi hozta a fordulatot? Meg lehet nevezni esetleg olyan mérkőzéseket, amelyek után a FIFA és az UEFA azt mondta, ez így nem mehet tovább? Sokan például a 2012-es Európa-bajnokság Anglia–Ukrajna mérkőzését emlegetik, amelyen Vad II István alapvonali asszisztensként nem észlelte, hogy a gólvonal mögé pattant a labda. Igaz, ezt a vezető bíró, Kassai Viktor sem látta.
Ez is lehetett egy döntési pont, de alapvetően az vált nyilvánvalóvá, hogy nagyon komoly pénzek múlnak nem csak a játékosok, hanem a játékvezetők teljesítményén is.

Nem mindegy egy csapat életében, hogy megnyerik a bajnokságot, vagy esetleg több játékvezetői hiba miatt nem sikerül az első helyen végezni. A futball természetesen sport, de egy óriási üzlet is. Nem mindegy egy labdarúgócsapatot irányító cégvezető tárgyalási pozíciója abban az esetben, ha bajnok a csapat, vagy „csak" a második helyen végzett. Egy szponzor jellemzően a győzteseket akarja támogatni. Talán az egyik utolsó csepp abban a bizonyos pohárban a 2010-es labdarúgó-világbajnokságot megelőző egyik pótselejtezőn történt.

A Franciaország–Írország találkozón, ráadásul a hosszabbításban, úgy szereztek gólt a franciák, hogy Gallas győztes találata előtt Thierry Henry egyértelműen kézzel ért a labdához (ezt később egy nyilatkozatában a francia világklasszis el is ismerte – a szerk.), a svéd játékvezető, Hansson mégsem érvénytelenítette a találatot, hanem középre mutatott.

Ez egy eklatáns példa volt arra, hogy egy válogatott miként juthatott ki teljesen szabálytalan körülmények között a sportág legrangosabb világversenyére.

Egy ilyen találat a videóbíró bevezetésével ma már teljes mértékben kizárható.

Talán nem sokan emlékeznek rá, hogy a videobíró bevezetésének is vannak magyar vonatkozásai. Ugyanis éppen Kassai Viktor és asszisztense, Ring György használta először ezt a fajta technológiát a 2016-os klubvilágbajnokság egyik elődöntőjében, a kolumbiai Atlético Nacional és a japán Kashima Antlers összecsapásán.
Így van, Kassai Viktor először továbbengedett egy akciót, majd miután visszanézte a videobírós rendszeren keresztül, megadta a jogos büntetőt a japánoknak, akik végül meg is nyerték a találkozót.

Ki tudja, hogy alakult volna a találkozó, ha nincs a modern technológia?

A közelmúltban két magyar vonatkozású találkozón is nekünk kedvezett a videóoíró. A Molde–Ferencváros BL-selejtezőn előbb nem ítéltek meg a norvégoknak egy büntetőgyanús szituációt, majd rögtön utána a Fradi rúghatott 11-est egy kétes esetet követően. Kíváncsi vagyok, hogyan látta ezt a két jelenetet?
Rögtön az elején szögezzük le, nem kedvezett nekünk a videobíró, hiszen ezek voltak a helyes döntések.

Ez tehát nem egy kedvezmény volt, nem a szimpátián múlt, hanem nyugodtan kijelenthető, hogy mindkét esetben helyes döntés született.

A Fradi kezezésénél – ha jól emlékszem, Igor Haratin kezét érintette a labda – azért nem kellett büntetőt ítélnie a spanyol játékvezetőnek, mert a ferencvárosi játékos felkarját érintette a labda, és a 2020 nyarától életbe léptetett szabálymódosulások értelmében ez nem szabálytalan. Mivel a videóbíró rászólt a játékvezető fülére, hogy a biztonság érdekében kontrollálja az esetet, megnézte a spanyol kolléga. Az eddigi statisztikai adatok alapján ilyenkor - az esetek többségében - ezután megváltoztatják az ítéleteiket a játékvezetők, Del Cerro Grande ezt nem tette, helyesen. A másik eset már nem volt ilyen egyszerű, bevallom, magam is többször visszajátszottam a szituációt. Először én is úgy láttam, hogy a hazai játékos jobb kezét érintette a labda, majd újra és újra megnézve jöttem rá, hogy a bal keze előrébb volt a testénél, és azt találta el, ezért is csapódott hátra. A játékvezető ezt tökéletesen észlelte, s ezért ítélt büntetőt a Ferencváros javára. Itt meg sem nézte az esetet, mert a videóbíró-szobában ülők is megerősítették döntése helyességét.

Ezzel még nem volt vége, hiszen a Bulgária–Magyarország mérkőzésen a lengyel Marciniak előbb büntetőt ítélt a hazaiak javára, majd a videobíró segítsége után visszavonta. Nem néz ki rosszul, ha öt-tíz másodperc múlva születik meg egy teljesen más ítélet?

Nem az a lényeg, hogy mennyi idő alatt születik meg, hanem hogy helyes legyen egy döntés.

A szabálytalanságról annyit, hogy az a büntetőterületen kívül történt, ezért szólt a videóbíró a lengyel kollégának. Ilyen esetekben nem kell kimenni megnézni az esetet, mert ez nem szabályértelmezésbeli probléma volt, hanem egy teljesen egyértelmű dolog. Természetesen azért telt el jó néhány másodperc, mert gondolom, a videobíró többször is visszajátszotta, megnézte az esetet, hogy egyértelműen jó döntés szülessen. Nem is volt nagy reklamálás, s ezért is jó a videóbírós rendszer, hiszen egy nyilvánvalóan rossz döntés helyett a jó születik meg. Ne feledjük, ekkor még csak 2-0-ra vezettünk, és volt még hátra fél óra a meccsből. Ha a bolgárok értékesítik a tévesen megadott tizenegyest, rendkívül szorossá válhatott volna a találkozó.

Térjünk rá a Barcelona–Ferencváros Bajnokok Ligája-mérkőzésre, hiszen Tokmac lesgóljánál azért is bosszankodhattunk, hiszen több másodperces késéssel jelzett az asszisztens, majd a második játékrészben a hazaiaknál is volt egy hasonló szituáció.
Nagyon helyesen jártak el a játékvezetők. Ugyanis az a protokoll, hogy mindegyik akció menjen végig, s ha van egy gyanús szituáció, akkor azt a videoszobában megtekintik. Addig nem indulhat újra a játék, amíg nem dől el, hogy történt-e szabálytalanság egy gyanús szituáció előtt.

Ha bármilyen vétséget észlel a videóbíró, azon nyomban jelzi.

A második játékrészben is volt egy hasonló jelenet, így azt mondhatjuk, következetesen és jól jártak el a svájci kollégák. Ahhoz pedig egyszerűen hozzá kell szokni, hogy minden akciót végig kell játszani, még akkor is, ha elképzelhető, hogy a játékvezetők hat-nyolc másodperc késéssel hoznak meg egy-egy ítéletet.

A videobírós rendszer ellenzői, kritikusai elsősorban azt kifogásolják, hogy a játékvezetők nem egyformán ítélnek meg bizonyos szituációkat. Egyszer segít a videobíró, egyszer nem avatkozik közbe. Mikor születhet meg az egységes szemlélet ezen a területen is?
Soha.

Jól hallom, soha?
Soha, mert mindig lesznek vitatott esetek. De a FIFA és UEFA folyamatosan dolgozik az egységesítésen, és ennek megfelelően adja az instrukciókat.

Akkor min múlik, hogy egy videobíró közbeavatkozik vagy sem?
Ezzel kapcsolatban is kiadtak egy protokollt.

Négy esetet kell mindig vizsgálnia a videóbírónak.

Az első, hogy a megadott gól előtt történt-e szabálytalanság? A második fontos tétel a büntetőterület felügyelete, itt két esetet kell vizsgálni, kívül vagy belül történt-e a szabálytalanság, illetve, hogy történt-e egyáltalán szabálytalanság?

Munkában a videobíró és a játékvezető az Ecuador-Kolumbia labdarúgó vb-selejtezőn Forrás: AFP/Jose Jacome

A harmadik szituáció már a kiállításokkal foglalkozik; rosszul bírált, értelmezett-e a játékvezető egy szabálytalanságot vagy esetleg a háta mögött történt-e súlyos vétség. A negyedik esetben pedig akkor avatkozik közbe a videobíró, ha a kolléga esetleg rossz játékosnak mutat föl sárga, netán piros lapot.

Fontos megjegyezni, hogy a sima, mezőnybeli szabálytalanságoknál sosem avatkozik be a technikai segítség. Előbb pedig azért válaszoltam, hogy soha nem lesz egységes a játékvezetés - még ugyanazon elvek mentén sem -, mert azt tökéletesen láthatjuk például a világbajnokságokon, hogy más stílusban bíráskodik egy európai, egy amerikai vagy éppen egy afrikai bíró.

Mi a legnagyobb haszna a videobírós rendszernek? S mely részleteken kell feltétlenül finomítani?
A haszon teljesen világos és egyértelmű, hiszen a technika segítségével kizárják a nyilvánvaló, egyértelmű és égbekiáltó játékvezetői hibákat.

Nagy előny, hogy csak szabályos találatokat adnak meg, egyértelműen megszűnik a lesgól, nagyjából reális végeredmény születik, és ez vitathatatlanul óriási erény.

Ami a finomítást illeti, itt viszont lehetne arra törekedni, hogy minden bajnokságban egyformán jól használják ki a videobírós rendszer előnyeit, éppen az előbb említett négy kritériumot követve.

Ön a kilencvenes évek közepétől benne van nem csak a hazai, hanem a nemzetközi futball vérkeringésében is. Mennyiben változtatták meg a technikai újdonságok (kezdetben a csipogós zászló, majd a headset, a gólvonal-technológia végül a videobíró) a világ játékvezetését, és ez által a futballt?
Teljesen, de ezek abszolút szükséges fejlesztések voltak. Hiszen ha csak azt vizsgáljuk meg, hogy a csapatok felkészülését milyen egészségügyi háttér illetve technikai fejlesztések segítették az elmúlt évtizedekben, akkor joggal tehetjük fel a kérdést, miért éppen a játékvezetésnek ne lenne szüksége a legmodernebb technológiákra?

Szabó Zsolt volt FIFA-játékvezető szerint soha nem lesz egységes a videobíró használata Forrás: DPA/AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Fredrik Von Erichsen

Úgy is fogalmazhatnék, kár az új ellen ágálni, sokkal helyesebb lenne mindenhol minél előbb bevezetni.

Ön két és fél éve, 321 élvonalbeli mérkőzés, számos rangos nemzetközi találkozó után vonult vissza. Nem hiányzik a játékvezetés? Hiszen a kora alapján még nyugodtan bíráskodhatna.
A mérkőzések illetve a mérkőzésekre való felkészülést kísérő adrenalin egyértelműen hiányzik, ugyanakkor sok egyéb olyan esemény történt, ami a visszavonulás irányába vitte a folyamatot. Ugyanakkor az élet azóta igazolta, van élet a játékvezetés után is, érdemes tanulni, képezni magunkat, mert a tudást senki nem tudja az embertől elvenni.