Az 1910-ben alapított andalúz sportegyesület története során először 1977-ben játszhatott első osztályú mérkőzést, és a következő másfél évtized nagy részét ugyan az élvonalban töltötte, azonban a 12. helyezésnél jobbat eddig még nem tudott elérni. A klubnak így is ez volt az „aranykorszaka", amely 1993-ban ért véget, azóta csupán a 2005/2006-os szezonban szerepelt a La Ligában. Ezt követően 15 év telt el számára a másod- és harmadosztályban, aztán 2020 nyarán újra felkerült a spanyol klubfutball legmagasabb szintjére.
Cádiz városa történelmi szempontból jelentős,
ugyanis Európa egyik legrégebbi folyamatosan lakott helyének számít, korábban mindig szoros kapcsolatban állt a haditengerészettel, különösen Afrika és Amerika első felfedezéseivel. Karneváljai a világon a leghíresebbek közé tartoznak, maguk a helyi lakosok pedig vendégszeretetükről és remek humorérzékükről ismertek, valamint arról, hogy a legnehezebben érthető akcentussal beszélnek.
Ezek mellett Cádiz most már a futballcsapatáról is nevezetes lehet, persze elképzelhető, hogy csak 15 perc hírnév jut neki, mindenesetre egész Spanyolország a Realt és a Barcát legyőző kiscsapatról beszél mostanság.
Mit kell tudni erről az együttesről? Hogyan lehet az, hogy a tabella 5. helyén, Európa-liga-indulást érő pozícióban vannak jelenleg?
Az előző szezonig mindenképpen érdemes visszamenni az időben, a 2019/2020-as idény nem csak a világjárvány miatt maradt emlékezetes az andalúzok számára.
A Cádiz a spanyol másodosztályú labdarúgó-bajnokságban ugyanis a Huesca mögött a második helyen, 69 pontot szerezve feljutott az élvonalba.
Ahogy az korábban elhangzott, a 2005/2006-os szezon óta először sikerült ez a klubnak, szóval jó sokat kellett rá várni, de megérte. A mostani szezont szenzációsan kezdte az együttes, amely számára előzetesen a szakértők sem jósoltak túl sok biztatót.
A Cádiz egyértelműen erőn felül teljesít,
és ez nem csak a Real Madrid és a Barcelona legyőzésében nyilvánult meg, bár kétségtelen, hogy ez a két "skalp" szólt a legnagyobbat, erre világszerte mindenki felkapta a fejét. A másodosztály győztese, a Huesca szenved, győzelem nélkül, a liga legutolsó helyén áll, és hasonlóan gyenge szereplés volt várható az andalúz csapattól is, azonban eddig rácáfolt az őt eleve eltemetőkre. Egyébiránt a harmadik újonc, az Elche sem szerepel rosszul, tizedik a tabellán, de egyértelműen a Cádiz az, aki ellopta a show-t, a szezon meglepetéscsapata jelenleg. Hogy ez a lendület meddig tart, és mikor jön egy nagyobb hullámvölgy, azt nem tudni, de a pillanat mámorát már senki sem veheti el a sárgamezesek drukkereitől.
Pedig a Cádiz egyáltalán nem kezdte jól a szezont, az első fordulóban mindjárt vereséget is szenvedett hazai pályán az Osasunától. A második körben viszont már javítani tudott, éppen korábbi másodosztálybeli riválisát, a bajnok Huescát verte meg idegenben. Ezt követte a Sevilla elleni hazai vereség, majd megint egy bravúros győzelem, méghozzá idegenben a Bilbao ellen.
Érdekes, hogy az első négy mérkőzés után két hazai vereség és két idegenbeli győzelem állt a csapat neve mellett.
Az ötödik fordulóban odahaza megint nem sikerült nyerni, döntetlen született a Granada ellen, majd jött a hatodik meccs és a szezon első cádizi csodája.
Hol máshol sikerült ismét nyernie, mint a saját otthonától távol. A csapat a szezonbeli harmadik idegenbeli találkozóját is megnyerte, ami már önmagában is nagyszerűen hangzik, főleg annak tükrében, hogy az ellenfél a címvédő Real Madrid volt. Ugyan nem a világhírű Santiago Bernabéuban, hanem az Alfredo di Stéfano stadionban aratott meglepő győzelmet, de ez mit sem von le annak értékéből. A cádizi védelem a Real támadóit lenullázta, kapott gól nélkül hozva le a meccset. Hiába a madridiak meddő fölénye (75 százalékos labdabirtoklás), mindössze egyszer találták el a kaput Benzemáék, ilyen adat ritkán fordul elő, ha a fővárosi klub hazai pályán játszik. Meg úgy egyébként sem szokványos. Amikor a vendégcsapat a Real kapuja elé került, akkor életveszélyes helyzeteket dolgozott ki. A volt madridi Álvaro Negredo lövését Sergio Ramos a gólvonal elől vágta ki rögtön az elején. Nem sokkal később Thibaut Courtois-t is megtornáztatták, majd jött a hidegzuhany a hazaiak számára.
Negredo lefejelt labdája után Antony Lozano a 18. percben egy finom átemeléssel megszerezte a vezetést, és mint utóbb kiderült, egyben a találkozó egyetlen gólját.
A Real hiába nyomott, ha helyzete is volt, célt tévesztett, és többször a szerencse mentette meg egy kontrából bekapott góltól. Karim Benzema felsőlécen csattanó lövése volt a legnagyobb madridi helyzet, a Cádiz 1-0-ra lehozta a meccset, jelezve, hogy nem árt komolyan venni, főleg idegenben.
A frissen feljutó csapat a Villarreal elleni hazai iksz után „természetesen" újra nyert, a 8. fordulóban ezúttal az Eibar otthonából elhozva a három pontot.
A félelmetes idegenbeli mérleg ekkor úgy nézett ki, hogy négyből négy győzelem, 6-0-s gólkülönbséggel.
Erre még a legjobb csapatok is csak csettintenének.
Azért minden csoda három napig tart. A bajnokság legjobb formában lévő alakulata - és egyben egyik legnagyobb esélyese - Diego Simeone Atlético Madridja a Wanda Metropolitanóban átrobogott rajta, kiütéses 4-0-s győzelmet aratva felette. Ebben az idényben ez volt az együttes első olyan idegenbeli meccse, amelyet nem tudott megnyerni. Emellett a rossz hazai forma továbbra is tartott, a következő meccsen a Real Sociedad is elvitte a három pontot az Estadio Ramón de Carranza-ból.
A 11. fordulóban idegenben megint nem sikerült győzni, a szintén újonc Elche otthonában egy pontot tudott begyűjteni.
Ezt követte a 12. forduló mérkőzése, a Barcelona elleni rangadó.
Arra talán még a legvérmesebb cádizi szurkolók sem gondoltak, hogy az első hazai győzelem majd pont a katalán sztárcsapat ellen lesz meg, mégis így történt.
Lionel Messiék pont nélkül távoztak, Negredóék győzelmükkel pedig a tabella 5. helyére jöttek fel, továbbra is a Barcelona, meg még rengeteg más, nagyobb múltú csapat előtt maradva.
Akárcsak a Real ellen, ezen a meccsen is hamar vezetést szerzett a Cádiz, Álvaro Giménez már a 9. percben előnyhöz juttatta csapatát. A nagy fölényben játszó vendég együttes csak az 57. percben tudott erre válaszolni, egy öngóllal egyenlített. Sokan azt hitték, hogy innen aztán könnyedén fordít majd Ronald Koeman csapata és sima győzelmet arat, de nem így lett. Ehhez mondjuk kellett egy ritkán látható szarvashiba Marc-André ter Stegen kapustól, és
a Real ellen gólpasszt adó Negredo a győztes gólt megszerezte, hozzásegítve szezonbeli első hazai sikeréhez a Cádizt.
A két gigász legyőzése újoncként hatalmas fegyvertény, ezek után valószínűleg minden csapat komolyan fogja venni a Cádiz elleni meccset.
De mitől ilyen hatékony a sárgamezes andalúz csapat? Mi áll az eddigi sikerek hátterében?
Azt nem lehetne mondani, hogy az együttes hemzsegne a sztároktól.
A legismertebb név egyértelműen Álvaro Negredo.
A többek között a Real Madridban, a Valenciában, a Sevillában és a Manchester Cityben is korábban megfordult 35 éves csatár húzóembernek számít. 2020 augusztusában csatlakozott a frissen feljutott kiscsapathoz, eddig 9 bajnokin 3 gól és 3 gólpassz áll a neve mellett, legutóbb éppen a Barcelona elleni rangadót döntötte el.
Maga az edző, Álvaro Cervera sem különösebben ismert szakember. 2016 óta irányítja megbízhatóan a klubot, a vezetőség a feljutás és a mostani remek eredmények miatt várhatóan 2024-ig meg fogja hosszabbítani a szerződését.
A Cádiz játékát leginkább a kontrákra építő támadások és a szolid, zárt védekezés jellemzi.
Győzelmei többsége egygólos, maximum kétgólos siker, lényegre törő célfutballal kíván eredményt elérni, ami eddig többségében bevált. A védelem kifejezetten fegyelmezett produkciót nyújt, az Atlético ellen kapott 4 gólt, míg a Sevilla ellen 3-at, a többi meccset nullára lehozta, vagy legfeljebb 2 gólt szedett be.
A Real Madrid és a Barcelona ellen is átlagban csupán 25 százalékban birtokolta a labdát, mégis mindkétszer nyerni tudott. A labdabirtoklás terén érdekesség, hogy az eddigi 12 meccsén csupán az Osasuna és az Elche ellen tudta valamivel többet birtokolni a labdát, mint az ellenfél. Ezen a két mérkőzésen csupán egy pontot szerzett.
Mind az öt győztes találkozóján kevesebbet volt nála a labda, és sok esetben alig több mint 20 százalékban birtokolta a játékszert.
A Cádiz esete remekül mutatja meg azt a futballigazságot, hogy ezt a játékot bizony gólra játsszák. A többi statisztikai mutató mit sem ér, ha gólképtelen egy csapat. Az andalúz klub egyáltalán nem az, noha a 11 szerzett találata az egész mezőnyt nézve sem tűnik soknak (még a 17. Levante és a 16. Valencia is több gólt szerzett nála), viszont helyzeteit remek arányban értékesíti, kiválóan lendül védekezésből támadásba, és a legfontosabb, hogy kulcsfontosságú győzelmeket arat.
Nem valószínű, hogy a Cádiz csapata lesz a La Liga Leicester City-je, és csodák csodájára bajnokságot nyer, de mindenképpen üde színfoltja, kellemes meglepetése ennek az idénynek. Ha végül csak a bennmaradást tudja kiharcolni, már valószínűleg azzal is elégedett lesz, hiszen régen volt az az időszak a klub életében, amikor hosszabb ideig meg tudta őrizni élvonalbeli tagságát.
Az biztos, hogy a spanyol bajnokság csapatai számára feladta a leckét, bebizonyította, hogy komolyan kell venni, mert bárki dolgát képes megnehezíteni idegenben, és most már hazai pályán is.