Az üres stadionokban a szemünk láttára esnek szét az európai szupercsapatok

A koronavírus-járvány egy évvel ezelőtt tört be Európába, és alapjaiban változtatta meg a kontinens élsportját, az európai top bajnokságokat. Az öt nagy ligában (Premier League, La Liga, Bundesliga, Serie A, Ligue 1) sok olyan eredmény született, amelyre korábban gondolni sem mertünk. Mert az még belefér, hogy a Real Madrid kiessen a Spanyol Kupából egy harmadosztályú ellenféllel szemben, de aztán a sereghajtó Levante is győzni tudott Madridban. Franciaországban februárra általában szinte el szokott dőlni a bajnoki cím sorsa - a PSG javára, - most szó sincs erről. Szenved a Liverpool, és a Bayern München is. Megvizsgáltuk, mi történt az elmúlt egy évben a nagy európai bajnokságok élcsapataival a pályán, a háttérben, mi történt a futballgazdaságban és milyen további változások mentek végbe a vírusnak is köszönhetően.

Három csapat, három eltérő probléma – így jellemezhetjük a Mediterrán térség három legnagyobb klubjának a jelenét.

A Barcelona, a Real Madrid és a Juventus triója közül legutóbb a 2003-04-es szezonban volt olyan, hogy legalább egyikük ne ünnepelhetett volna bajnoki címet hazája pontvadászatában.

Az idény második felére fordulva más-más okokból kifolyólag mindannyian bajban vannak. Spanyolországban az Atlético Madrid ereje teljében van, Diego Simeone csapata az elmúlt két évben szinte teljesen kicserélődött, így az argentin vezetőedzőnek szinte a nulláról kellett mindent elkezdeni. Ezt egy új arculatot megalkotva sikerült is összehoznia: vesztett pontokat tekintve tízzel jobban áll, mint közvetlen üldözője, a városi rivális Real.

A Real Madrid könnyedén mond le tehetségeiről: így került a városi rivális Atléticóhoz Marcos Llorente, aki bajnoki címre vezetheti jelenlegi csapatát Forrás: AFP/Pierre-Philippe Marcou

Az Atlético eddigi egyetlen vereségét a La Ligában pont a címvédőtől szenvedte el. Ebben semmi meglepő nincs,

Zinédine Zidane együttese afféle Robin Hoodként funkcionált az őszi idényben

– pontokat rabolt el a nagyoktól, és pontokat ajándékozott az alsóháziaknak. A Real kétarcúságának egyik oka a játékosok jóllakottsága lehet. Míg a madridi rangadóra, az El Clásicóra, vagy éppen az életben maradásért zajló BL-mérkőzésre könnyebb motivációt találni, addig egy Elche, egy koronavírus miatt B csapattal felálló Sahtar Donyeck, vagy egy harmadosztályú csapat elleni kupatalálkozóra ez már annál nehezebb.

Sergio Ramos, Luka Modric, Toni Kroos, Karim Benzema – négy klasszis, akik Zidane első, háromból három BL-trófeát eredményező regnálása alatt alapembernek számítottak. Miután 2019 tavaszán a francia szakember alig egy év távollét után visszatért a spanyol fővárosba, ismét köréjük építette a csapat a játékát. Ennek az eredménye egy gyengülő La Ligában a főként a rutinnak köszönhetően megnyert aranyérem volt a tavalyi évadban.

Sokan mégis elégedetlenül nézték azt a folyamatot, ami Zidane-nál immáron egyértelmű.

Szemben az eredeti elképzeléssel, miszerint Zidane lesz az, aki végrehajtja a szükséges fiatalítást, inkább visszanyúlt a jól bevált embereihez, akik azóta nyilván nem lettek fiatalabbak.

Az aranylabdás Modric már elmúlt 35 éves – azt kár lenne tagadni, hogy Ramoshoz, Krooshoz és Benzemához hasonlóan rutinja még mindig aranyat érhetne a klubnál lévő fiataloknak. De hol vannak a fiatalok?

Kudarcba fulladt generációváltás Madridban Forrás: AFP/Oscar Del Pozo

Az egyetlen futballista, akit a nyári bajnoki menetelés alkalmával sikerült felépítenie Zidane-nak, Federico Valverde volt, azonban idén az uruguayi középpályás sem kap annyi lehetőséget, mint egy éve. A pálya közepéről a kellő játéklehetőség hiányában elment Dani Ceballos (24 éves, Arsenal - kölcsönbe), Marcos Llorente (26 éves, Atlético Madrid - végleg), Mateo Kovacic (26 éves, Chelsea - végleg) és Martin Ödegaard (22 éves, Arsenal - kölcsönbe).

A védelemből Sergio Reguilón (Tottenham, 24), Achraf Hakimi (Inter, 22), Theo Hernández (Milan, 23) és Jesús Vallejo (Granada, 24) is más klubokat erősít már - a szó legpozitívabb értelmében. Ödegaard mellett a szerb Luka Jovic (23) sem élvezte Zidane bizalmát. A támadó már Frankfurtba való visszatérését követő első két bajnokiján bizonyította, hogy lehet nem vele volt a baj Madridban...

Mi lehet a megoldás?

A Real Madrid DNS-ében benne van, hogy a legnagyobb sztárok közül mindig kell legalább három-négy a csapatába, akik látványosan fociznak.

Eden Hazard még 30 évesen is ilyen lehetne, azonban sérülései miatt eddig nem tudott kibontakozni. A belgát sokat kritizálják, hogy már második alkalommal is túlsúllyal csatlakozott a kerethez, de aki követte őt a Chelsea-ben, ez ott sem feltétlenül volt másképp. Mégis a londoniak korszakos játékosává tudott válni, aki 245 bajnokin 85 gól mellett 54 gólpasszt is képes volt kiosztani.

Eden Hazard eddig nem tudott beilleszkedni a Realba sérülései miatt Forrás: AFP/Pierre-Philippe Marcou

A Real Madridnak tehát igazolnia kéne a nyáron, másképp hiába a Santiago Bernabéu űrhajóvá alakítása, ezzel a mostani játékkal nem biztos, hogy az ázsiai turistákat be tudják majd vonzani. Márpedig Florentino Péreznek ez az egyik célja az ikonikus stadion felújításával, hogy még többen és magasabb színvonalú szolgáltatásokat igénybe véve buzdíthassák csapatukat. Mégis gyanítható, hogy Kylian Mbappé és Erling Haaland esetleges átigazolása nem fog megoldani azonnal mindent.

Nagy kérdés, hogy ennek a látványos támadófoci kialakításának mennyire tud megfelelni Zidane?

Az elmúlt szűk két év alapján úgy tűnik, hogy semmivel sem jobban, mint a fiatalítással kapcsolatos igényeknek. A francia vezetőedző a labdabirtoklásra építő, kézilabdás hatos fal elleni támadójátékra emlékeztető taktikát alkalmaz. Az, ha nálad van a labda, egy passzív védekezéssel is felér, mert addig sem kell tartani az ellenfelek támadóitól – gondolhatja Zidane.

A klub szurkolói viszont nem ahhoz vannak szokva, hogy egy meccsen alig akar helyzetet kialakítani az a csapat, amelyik mindig is a fényűző csillogásról és feledhetetlen egyéni teljesítményekről szólt.

Zidane tekintélye vitathatatlan játékosai szemében: 2001-ben világbajnokként és aranylabdásként, Luis Figo után a második Galaktikusként érkezett meg Madridba, 77,5 millió eurós átigazolási rekordot jelentő összeg fejében. A Reallal bajnokságot és BL-t is nyert, utóbbi sorozat 2002-es döntőjében minden idők egyik legikonikusabb gólját szerezve. Ez a tekintély volt az, amivel vezetőedzőként nyugalmat és magabiztosságot egyszerre tudott sugározni már 2016 és 2018 között is.

Könnyen lehet, hogy Zinédine Zidane utolsó szezonját futja a Real Madrid vezetőedzőjeként Forrás: AFP/Oscar Del Pozo

A 48 éves legenda taktikai repertoárja azonban elég vékonykának tűnik második regnálása alatt.

A Real meccsenként szerzett góljainak átlaga 2,64-ről 1,81-re esett vissza – ebben nagyrészt benne van az is, hogy visszatérése után Cristiano Ronaldóra már nem számíthat.

De nem lehet csak erre fogni a dolgokat, Zidane felelősségét is meg kell találni ebben. A játék látványossága között is ott van ez a közel egy gólos különbség, ami – tekintve, hogy nem egy meccsenként 60 gólt hozó kézilabda-mérkőzésről beszélünk – ég és föld.

Florentino Pérez rúgott már ki megnyert bajnokság után edzőket, méghozzá nem is olyan régen: Fabio Capello és Bernd Schuster is egy-egy bajnoki címmel véget érő szezon után lettek elküldve 2007 nyarán, illetve 2008 decemberében. Mivel Maurico Pochettinóra a PSG, a franciáktól menesztett Thomas Tuchelre pedig a Chelsea már lecsapott, ezért nagy kérdés, hogy ki vehetné át a kispadot a 34-szeres bajnoknál.

A januári hírek szerint az argentin River Plate vezetőedzője, Marcelo Gallardo lehet az első számú jelölt. Rajta kívül a klublegenda Raúl González, a lassan két éve munkanélküli Massimiliano Allegri, és egy esetleges gyengébb liverpooli tavaszt követően Jürgen Klopp jöhetnek még szóba.

Ronald Koeman Barcelonája alakulóban van Forrás: AFP/Lluis Gene

Csapatépítés és látványos foci – ugyanezek vannak a középpontban a Barcelonánál és a Juventusnál is. A katalánok számára ehhez Ronald Koeman személyében lehet, hogy már megvan a megfelelő választás a kispadra. A Barca holland gyökerei már Johan Cruyff óta számottevőek. Számukra ennek a játékfilozófiának a megreformálása, illetve a La Masián felnővő és onnan kikerülő játékosok jelenthetik a kiutat a jelenlegi válságos időszakból.

Pedri, Riqui Puig és Ansu Fati is a klub akadémiájának legújabb „termékei", Frenkie De Jong pedig a holland vonalat képviselheti a jövő Barcájában.

Ott, ahol 2021. március 7-én szinte minden elölről kezdődhet, hiszen ekkor tartják az elnökválasztást.

Három jelölt versenyez a szavazatokért: közülük a klubot 2003 és 2010 között egyszer már irányító Joan Laporta tűnik a legesélyesebbnek, kihívói a Bartomeu-éra legnagyobb kritikusának számító Víctor Font és a Koeman mellett kiálló Toni Freixa lesznek.

A szavazás eredménye nagyban meghatározhatja Lionel Messi jövőjét is az együttesnél. Az argentin zseni a Spanyol Szuperkupa döntőjében kapott piros lapját leszámítva az elmúlt időszakban egyre jobb formába került, ami kihatással volt a csapat teljesítményére is. A La Ligában legutóbb december 13-án szenvedtek vereséget, és feljöttek a harmadik helyre, a kupában pedig már a legjobb nyolc között járnak. Ezzel még él a halvány remény, hogy ne zárják sorozatban második szezonjukat is trófea nélkül – erre utoljára 2002 és 2004 között volt példa.

Vajon van-e maradása Messinek az újjáalakuló Barcelonában? Forrás: AFP/Cristina Quicler

Ha csak a három klub eddigi fertőzöttjeiről beszélünk (a gazdasági hatásokról az első oldalon olvashatnak), akkor közülük a Barca úszta meg a legjobban. A katalánoknál mindössze a szakmai stábban kapták el ketten a koronavírust. Ez nem mondható el a Realról és a Juventusról. Míg a madridiaknál szinte mindig van valaki, aki pozitív tesztet produkál (most éppen Nacho és Zidane), addig a torinóiaknál két komolyabb hullámban érkeztek hírek fertőzésekről.

A két hullám közül az első volt a súlyosabb, októberben Cristiano Ronaldo nem tudott pályára lépni két bajnokin és két BL-meccsen, ami tovább nehezítette a nyáron kinevezett Andrea Pirlo csapatépítési kísérletét.

Maurizio Sarri hiába nyerte meg egy Internazionale elleni hatalmas csatában a Juve zsinórban kilencedik bajnoki címét, sem a játékosok, sem a szurkolók nem voltak hajlandóak őt elfogadni vezetőedzőként.

Az olaszok azt a Pirlót nevezték ki, akinek ezelőtt nem volt komolyabb edzői tapasztalata. Mégis, Zidane-hoz hasonlóan megvan a tekintélye ahhoz, hogy ellássa a feladatát, és ahogyan az idény eddigi részében láthattuk, van elképzelése arról, hogyan kéne futballoznia a rekordbajnoknak. Ehhez a nyáron számos új, kreatív, és a rendszerébe eddig tökéletesen beleillő tehetséges játékosokat tudott neki megszerezni a klub vezetősége.

Álvaro Morata és Cristiano Ronaldo Torinóban is tökéletesen megértik egymást Forrás: AFP/Filippo Monteforte

Közülük Álvaro Morata (28 éves) nagyszerűen egészíti ki Ronaldót, és holtversenyben vezeti a BL-góllövőlistáját, Arthur (24) és Weston McKennie (22) a védekezésből támadásba, illetve támadásból védekezésbe való átmenetért felelősek, Federico Chiesa (23) és Dejan Kulusevski (20) pedig már most a Serie A legjobb szélsői közé tartoznak.

Ronaldo mellett a klub történetének első amerikai gólszerzője, McKennie és a brazil balhátvéd Alex Sandro is túl vannak már a járványon. Az újévet követően az előtte sérüléssel bajlódó Matthijs De Ligt és Juan Cuadrado sem állhatott Pirlo rendelkezésére pozitív teszt miatt.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy eddig eléggé rapszodikus teljesítményt nyújt a Juve a szezonban.

Öröm az ürömben, hogy Pirlo így legalább számos összeállításban és szerepkörben kipróbálhatta a legtöbb régi és új játékosát.

Miután január közepén elveszítették az Inter elleni rangadójukat, visszacsúsztak az ötödik helyre a tabellán. Az Inter mellett a feltámadó AC Milan is kezd egyre jobban elszakadni tőlük, azonban amennyiben sikerül maguk mögött tudni ezt a pechszériát, a két milánói csapat mögötti harmadik hely még így sem foroghat veszélyben a szezon végén. Az elmúlt kilenc évvel szemben ezúttal mégsem a Juvéra fogadnánk, amikor a Serie A aranyérmesét kellene megtippelnünk.

Andrea Pirlonak nincs könnyű dolga a koronavírustól sújtott Juventus újjáépítésében Forrás: AFP/Vincenzo Pinto

Pirloék vadászterülete sokkal inkább a Bajnokok Ligája és az Olasz Kupa lehet a tavasszal. A legrangosabb európai kupában a Porto személyében egy könnyen legyőzhető ellenfelet kapott a nyolcaddöntőre az együttes. Ugyanez nem mondható el a Real Madridra és a Barcelonára, akik nem mehetnek biztosra az Atalanta, illetve a Paris Saint-Germain ellen sem.

Elég arra gondolni, hogyan alakult az őszi csoportkörben a két Juventus-Barcelona találkozó. Az elsőt 2-0-ra megnyerték a katalánok, de ehhez kellett Ronaldo távolléte, és a balszerencsés Morata esete is, aki azon a meccsen három lesgólt is szerzett (összesen 13-at a 2020-as naptári évben). A Camp Nou-ban már minden összeállt a Juvénak, és 3-0-ra kiütötték a Barcát, megszerezve ezzel a csoportelsőséget.

Ha a két spanyol gigász közül egyik sem tud bejutni a legjobb nyolcba, az ismét beárazhatja a La Ligát. Inkább erre van esély, mintsem, hogy mindkettő továbbmenjen.