A cirkuszi bohóc gyászba borította Angliát

Szerdán este a londoni Wembley-ben Anglia-Lengyelország vb-selejtezőt rendeznek. 1973-ban ugyancsak azonos selejtező csoportban szerepelt a két csapat és akkor a lengyelek londoni döntetlenje azt jelentette, hogy a sportág története során először Anglia nem jut ki egy labdarúgó-világbajnokságra. Annak a londoni estének a hőse egy lengyel kapus, Jan Tomaszewski volt, az ő történetét idézzük most fel egy nappal a modernkori angol-lengyel mérkőzés előtt.

Amikor egy már nem túl fiatal európai focirajongó meghallja Jan Tomaszewski nevét azonnal rávágja: Wembley. Kevés labdarúgó élt és él a világban, akinek a nevéhez annyira egy mérkőzés kötődik, mint a lengyel kapuséhoz. Pedig Jan Tomaszewski remek kapus lehetett, de ki látta őt játszani a '70-es években Lengyelországon kívül? Pályafutása csúcsán ő nem mehetett külföldi sztárcsapatba, a külföld meg nem érdeklődött a lengyel bajnokság iránt. Aztán 1973. október 17-én olyan produkciót nyújtott, mellyel megismertette a nevét minden focirajongóval. A neve összeforrt azzal a találkozóval. Gyakorlatilag egyedül vette el az 1974-es világbajnoki szereplés lehetőségét a magát a sportág tanítójaként aposztrofáló Angliától.

Soha nem láttam annak a mérkőzésnek a felvételét, mégis minden pillanata belém vésődött. Ha az éjszaka közepén felébredek, akkor is minden percére tisztán emlékszem"

– mondta 40 évvel később a BBC Sportnak, amikor ismét a Wembley-ben járt.

Jan Tomaszewski élete meccsét játszotta a Wembley Stadionban Forrás: PAP

Berry Davis, aki a BBC nézőinek közvetítette a találkozót így emlékezett arra az estére: „Diadal vagy bukás, ilyen hangzatos címekkel harangozta be a brit sajtó a mérkőzést, de

senki nem gondolta komolyan, hogy baj lehet. Ekkor még mindenki úgy érezte, hogy nekünk jár a világbajnoki szereplés, és senki nem gondolta, hogy lemaradhatunk arról

Anglia addig soha nem bukott el vb-selejtezőben. Az első három világversenyen saját elhatározásából nem vett részt, pedig 1938-ban szinte könyörögtek neki a FIFA illetékesei, hogy foglalja el a visszalépett Ausztria helyét. Akkor nem volt hajlandó vb-re menni, 1950-től pedig folyamatosan kiharcolta a szereplés lehetőségét. Ami érthető is, hisz a világ legjobb 16 csapata között feltétlenül ott volt mindig játéktudásban. 1966-ban hazai pályán világbajnoki címet nyert, és noha ezen kívül nincs több érme a vb-kről, azért a sorsolás pillanatában elképzelhetetlen volt, hogy az Anglia-Wales-Lengyelország csoportot ne nyerje meg magabiztosan. És ezzel ne biztosítsa a helyét az 1974-es világbajnokság 16-os mezőnyében. Az egyetlen komoly kérdésnek az tűnt, hogy veszít-e pontot a selejtezőben.

Ám ez minden idők egyik legmeglepőbb selejtező csoportja lett.

Wales ugyanis döntetlent játszott Londonban és legyőzte Lengyelországot. Ezt követően Lengyelország Robert Gadocha és Wlodzimierz Lubanski góljaival 2-0-ra nyert Anglia ellen. Ez volt a történelemben az egyetlen találkozó, amikor a lengyelek legyőzték az angolokat!

Ám úgy tűnt, hogy a lengyelországi diadal pirruszi győzelem lesz. Ugyanis súlyosan megsérült a kor egyik legnagyobb (nem csak lengyel szinten) focistája, Wlodzimierz Lubanski. Azonban a lengyel válogatott nélküle is 3-0-ra legyőzte Wales-t, így az utolsó fordulóban úgy utazott Londonba, hogy egy döntetlennel megnyeri a csoportját, papírforma-vereség esetén viszont Anglia megy a nyugat-németországi vb-re. Semmi nem szólt a lengyel válogatott mellett.

Tomaszewski és a lengyel csapat csodát tett a Wembleyben Forrás: Twitter

A kapitány Kazimierz Gorski remek motivátor volt, a következő szavakkal engedte ki „fiait" az öltözőből a Wembley-ben: „Nyerhettek egy gyenge csapat ellen, és ennek örülni sem tudtok igazán. Futballozhatok húsz évig, lejátszhattok ezer meccset, és mégsem fognak emlékezni rátok.

Ám ha ma Anglia ellen, ebben a szentélyben sikeresek lesztek, akkor beírhatjátok a neveteket a történelemkönyvekbe."

Anglia először maradt le a világbajnoksáról

Labdarúgó vb-selejtező, V. csoport:
Anglia-Lengyelország 1-1 (0-0)
1973. október 17. London, Wembley-stadion, 100 ezer néző. Vezette: Loraux (belga)

Anglia: Shilton – Madeley, Hunter, McFarland, Hughes – Bell, Peters, Currie – Chanon, Chivers, Clarke
Lengyelország: Tomaszewski – Szymanowski, Bulzacki, Gorgon, Musial – Cmikiewicz, Deyna, Kasperczak – Lato, Domarski, Gadocha
Gólszerzők: Clarke (11-esből), illetve Domarski

A csoport végeredménye: 1. Lengyelország 5 pont, 2. Anglia 4 pont, 3. Wales 3 pont.

100 ezer néző csúfolódott össze az ikonikus helyszínen, így őrült hangulatban játszották azt a találkozót. Olyanban, amelytől a Kelet-Európából érkezett játékosok többnyire megrettentek, és rendre már a melegítés alatt elveszítették a találkozót a magabiztos ellenféllel szemben.

„Már a kivonuláskor az angol szurkolók állatoknak neveztek minket. Talán arra utaltak, hogy Chorzowban eléggé agresszíven játszottunk" – emlékezett Tomaszewski a kezdés előtti percekre. Azért azt ne feledjük, hogy azon a mérkőzésen sérült meg olyan súlyosan Lubanski, hogy a vb-t is ki kellett hagynia. Persze nevezhetjük ezt a lelki terrort a hazai pálya előnyének is, akkoriban még nem szólították fel a csapatkapitányok az ellenfél tiszteletére a drukkereiket. A szakemberek sem tisztelték semmilyen szinten a keleti válogatottat.

A legendás edző, Brian Clough például meglehetősen bárdolatlan módon „cirkuszi bohócnak" nevezte Tomaszewskit, és azt mondta, hogy kizárt, hogy ne rúgjon neki néhány gólt az angol csapat.

A stílus megkérdőjelezendő, ám az tény, hogy Anglia nem sokkal korábban barátságos meccsen 7-0-ra verte meg Ausztriát. Azt a csapatot, mely Magyarország csoportjában az első helyen végző Svédországgal azonos pontszámmal és gólkülönbséggel végzett. Az angol válogatott ezt a sorsot szánta Lengyelországnak is ezen a tétmérkőzésen. Úgy is kezdett, hogy elsöpri ellenfelét. Már majdnem az első támadás után eldőlt a továbbjutás. Tomaszewski magabiztosan megfogott egy előreívelt labdát, de figyelmetlenül gurította ki azt. Allan Clarke lecsapott rá. A kapus pánikszerűen ugrott a labdáért, a csatár pedig megrúgta a kezét.

Jan Tomaszewski sérülten védett a Wembley Stadionban Forrás: Twitter

Utólag kiderült, hogy annál az összecsapásnál öt kisebb csont eltört a kezében. Nem kért cserét, vállalta a folytatást. Annyira felfokozott idegállapotban volt, hogy nem érezte a fájdalmat. Így játszotta végig a mérkőzést és ezzel bevonult a történelembe. Mert olyan szinten „húzta le a rolót", ahogy kevés kapus azóta, hogy feltalálták Angliában a labdarúgást.

Az angolok folyamatosan támadták a kapuját, de Tomaszewski sérülten is parádézott. Az első 45 percben nem esett gól, de még akkor sem gondolta senki, hogy Lengyelország nem kap ki. Brian Clough, a mérkőzés előtt is nagyképűen magabiztos edző-legenda, az ITV szakkommentátoraként minden tv-nézőt így nyugtatott:

Mindenki legyen nyugodt és tegyen fel egy teát! Ne aggódjon senki, a gólok jönnek majd.

Csakhogy a várva várt gólt nem a hazai gárda szerezte. A lengyelek gyakorlatilag az 57. percben léptek át először az ellenfelük térfelére és ekkor a Bobby Moore helyett játszó középhátvéd Norman Hunter hibáját kihasználva kapura húzott Gregorz Lato és beadását Jan Domarski az angol kapuba vágta. Utóbbi játszott a legenda, Lubanski helyén, és ez volt a válogatottban szerzett két gólja közül a második. A lengyel válogatott történetének legfontosabb találata. Az elsőt a Wales elleni találkozón rúgta, és soha többé nem volt eredményes. Igaz, sok lehetőséget nem kapott, mindössze 17-szeres válogatottként vonult vissza.

Még Domarski góljánál sem hitte el senki a stadionban és a tv-k előtt Európa-szerte, hogy Anglia nem lehet ott a vb-n. Sajnos a sportág tanítómesterei iránti tisztelet hatalmába kerített egy belga embert, Vital Loraux-t is. Még nagyobb baj, hogy a mérkőzés játékvezetőjeként hatalmasodott el rajta ez az érzés.

Martin Peters nevetséges színészkedése miatt 11-est adott a házigazdának. Az angol játékos évekkel később maga is elismerte, hogy becsapta a bírót.

A kapus Peter Shilton a játéktérnek háttal, guggolva várta a reményt visszaadó büntetőt. Aztán a 100 ezer néző örömkiáltása tudatta vele, hogy a Leeds csatára, Allan Clarke betalált.

Brian Clough (jobbra) nem vette komolyan a lengyel válogatottat Forrás: PA

27 perce maradt Angliának a győztes gólra. Elképzelhető, hogy a nézők által űzött csapat micsoda támadássorozatba kezdett. Ám nem bírt Tomaszewskivel. Volt, hogy már nem csak a nézők, de a hazai játékosok is gólt ünnepeltek, de mégsem került a labda a vendégkapuba.

Az angolok 39-szer lőttek Tomaszewski kapujára, ezek közül 36-ot a kapus és társai hárítottak, kettő a kapufán landolt. 26 szöglettel próbálkoztak a hazaiak, és ugyan ez a műfaj mindig is tökéletesen ment nekik, de nem azon az estén. A lengyel kapus olyan védőburkot varázsolt a kapuja köré, hogy azzal nem tudtak mit kezdeni a hazaiak. 1-1 lett a vége, a 100 ezer néző ellenére döbbent csend volt a stadionban. Az angolok közül többen sírva mentek az öltözőbe, alig volt valaki, aki kezet fogott a helyettük vb-re menő válogatott játékosaival.

Lengyelország 1938 után szerepelhetett ismét világbajnokságon. A világraszóló sikert elért focisták egész éjjelre kimenőt kaptak vezetőiktől, a műszaki zárral körülvett szocialista országból jött fiatalemberek nyilván tapasztaltak egy-két otthon ismeretlen dolgot a londoni éjszakában. Egyetlen ember maradt a szállodában. A mérkőzés hőse, Tomaszewski, aki ezt így magyarázta évtizedekkel később:

Borzalmasan fájt a kezem, egész éjjel szenvedtem és fájdalomcsillapítókat szedtem. Csak reggel éreztem magam kicsit jobban, amikor minden angol újság címlapján magamat láttam

és azt írták rólam: az ember, aki megállította Angliát. De ez nem csak az én sikerem volt, ezt Gorski mester és a 11 játékos együtt érte el."

Lengyelország bravúrosan szerepelt a nyugat-németországi vb-n. Hét mérkőzéséből hatot megnyert. Az első csoportkörben Haitit, Olaszországot és Argentínát győzte le, a másodikban Jugoszláviát és Svédországot. Tomaszewski mind a hét mérkőzést végig védte és a történelemben első kapusként egy vb-n két 11-est is megfogott. A svéd Staffan Tapper és a nyugatnémet Uli Hoeness próbálkozását hárította.

Tomaszewski kivédte Uli Hoeness büntetőjét az 1974-es vb-n Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Karl Schnorrer

Pechére az utóbbi, elődöntő-értékű találkozón Gerd Müller akcióból mattolta, így a harmadik helyért játszhatott csapatával. Ott sem kapott gólt a címvédő Brazíliától, így bronzéremmel térhetett haza. Mindössze öt kapott góllal.

Négy évvel később Argentínában négy meccsen védett. Összesen 11 vb-találkozóján nyolc gólt kapott. „Jó magaviselete" miatt az argentínai világesemény után nyugati klubhoz szerződhetett. Akárcsak abban a korban a többi lengyel (és magyar) focista csak akkor, amikor elmúlt 30 éves. Vagyis túl a csúcson. Védett három szezont a belga Beerschotban és egyet a spanyol Hérculesben. Visszavonulása után szakkommentátor és sportújságíró lett.

Amikor egyszer Manchesterbe vetette a sors a szállodai szobájának ajtaján kopogtattak. Brian Clough állt ott. Azért jött, hogy bocsánatot kérjen azokért a goromba dolgokért, amit pályafutása során róla mondott.

2011-ben képviselőként bekerült a lengyel parlamentbe. Lenyűgöző életút, mégis a világ fociszurkolóinak a többsége csak egyetlen szót mond, ha meghallja Jan Tomaszewski nevét: Wembley.