Manchester City's Belgian midfielder Kevin De Bruyne (R) runs with the ball chased by Manchester United's Portuguese midfielder Bruno Fernandes (L) during the English Premier League football match between Manchester City and Manchester United at the Etihad Stadium in Manchester, north west England, on March 7, 2021. (Photo by Dave Thompson / POOL / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE. No use with unauthorized audio, video, data, fixture lists, club/league logos or 'live' services. Online in-match use limited to 120 images. An additional 40 images may be used in extra time. No video emulation. Social media in-match use limited to 120 images. An additional 40 images may be used in extra time. No use in betting publications, games or single club/league/player publications. /
Vágólapra másolva!
Az öt európai topligából három olyan is lehet, ahol egyetlen város két csapata zár az első két helyen a szezon végén. Madrid mellett Manchester és Milánó is kiemelkedő futballmúlttal bír, és a három város hat csapatának jelenlegi rivalizálása számos izgalmat tartogathat nekünk a tavasz hátralévő részére.
Városi rangadók mindenhol
A labdarúgás világában mindig is kiemelt szerep övezte a városi rivalizálásokat. Ez nem csak Európára igaz, hanem a világ más pontjaira is. Elég a Buenos Aires-i Boca-Riverre, a kairói Al-Ahly-Zamalekre, a Sao Pauló-i Corinthians-Palmeirasra, vagy a riói Botafogo-Flamengóra gondolni. Ezek az egymás elleni párharcok amellett, hogy témát szolgáltatnak mindenki számára, a csapatokat is motiválják, hogy jobbak legyenek, mint a másik, akivel a településükön osztozni kényszerülnek.
Ez Európában sincsen másképp: a szurkolók egy-egy derbi megnyerésével egy rosszul sikerült szezont is megmentettnek titulálnak.
„Mindegy, csak a városi riválist győzzük le"
– szól a mondás. Ebben a tekintetben a franciák külön utasnak számítanak, mert a Ligue 1 csapatai térben egységesen szétszóródva helyezkednek el a térképen: egyedüliként az öt nagy topliga közül egy olyan város sincs, ahol megoszlana a szurkolók figyelme.
Ha olyan városokat keresünk Európa-szerte, amin több klub is osztozik, akkor – a teljesség igénye nélkül – Lisszabon (Benfica-Sporting), Glasgow (Celtic-Rangers), Belgrád (Crvena Zvezda-Partizan), Bécs (Austria-Rapid), Prága (Slavia-Sparta) és Zágráb (Dinamo-Lokomotiva) is az eszünkbe juthat. Budapest pedig külön említést érdemel, mert London mellett a magyar főváros van a leginkább feldarabolva az első és másodosztályú egyesületeket figyelembe véve.
A Premier League-ben jelenleg hat londoni klub is gyűjtögetheti a pontokat, több-kevesebb sikerrel.
Az Arsenal-Tottenham párharcban sokáig előbbi állt jobban, de a közelmúlt és a jelen sokkal biztatóbb képet fest a Tottenham számára. Fulham és Chelsea két szomszédos kerület a Temze partján – érdekesség, hogy mindkét klub stadionja Fulhamben található. Ez sem akadályozhatja meg Thomas Tuchel csapatát abban, hogy jóval eredményesebb legyen, mint a közvetlenül a folyó partján focizó ellenfele. Mivel a két együttes szinte mindig teljesen különböző szinten voltak, így ez a párharc inkább csak a földrajzi közelség miatt érdekes a számunkra.
Ugyanez nem mondható el Liverpoolról, ahol a bajnoki címvédőnek csupán egy parkon kell átsétálnia akkor, amikor az Everton otthonában, a Goodison Parkban lép pályára. A két csapat között az elmúlt évtizedben igencsak kinyílt az olló, de február végén megtörték rossz sorozatukat: 2010 októbere - 20 bajnoki és 3 FA Kupa-találkozó - óta először győzték le riválisukat, az Anfield Roadon pedig 1999. szeptember 27. óta először nyertek.
A Sir Alex Ferguson regnálása alatt a United által uralt manchesteri párharc alakulása a legendás menedzser visszavonulása után igencsak megfordult. A City – az arab befektetőknek is köszönhetően – új szintre emelkedett a 2010-es években, napjainkban pedig a BL-címet ostromolja. A mostani szezonban már a United ismét hallatott magáról, így jelenleg a két manchesteri klub áll a Premier League első két helyén.
Olaszországban szintén egyetlen város reneszánszáról szól eddig a bajnoki idény.
Az AC Milan a tavalyi koronavírus miatti leállást követően egészen szürreális javuláson ment keresztül. Tavaly márciusban még arról szóltak a hírek, hogy Stefano Pioli távozik, és a Red Bull futballprogramjának legfontosabb emberét, Ralf Ragnickot próbálják meg rávenni arra, hogy nyisson új érát a piros-feketéknél.
Végül az előző szezon vége a veterán Zlatan Ibrahimovic vezérletével annyira jól sikerült, hogy Pioli lehetőséget kapott a folytatásra. Ezzel az olasz szakember élni tudott, sokáig vezették is a Serie A-t, azonban úgy néz ki, hogy egyelőre nem bírnak el az Antonio Conte vezette Interrel. Minden esetre a második helyre jók lehetnek, ami mindenképp szép eredmény lenne számukra, hiszen 2013 óta nem állhattak dobogón a bajnokságban.
Torinóban a Juventus messze jobb lehetőségekkel és eredményekkel bír, mint az FC Torino, ez nagyjából az 1940-es évek óta van így, amikor a Toro sorozatban öt aranyérmet gyűjtött. Az AS Roma-Lazio párharcban szokott az egyik legjobb hangulat lenni, amit a két csapat himnuszai már a kezdő sípszó előtt megalapoznak. Talán a Genoa-Sampdoriára igaz a leginkább az, amit a legelején írtunk, hogy a városi rivális legyőzése megmenti az általában rosszul sikerült szezont.
A franciához hasonlóan a német bajnokság sem feltétlenül a városi rangadókról szól, jelenleg az Union és a Hertha berlini párharca az egyetlen a Bundesligában. Ha 2004 óta nem az alacsonyabb szinteken, most éppen a harmadosztályban szenvedne az 1860 München, akkor a BL-címvédő Bayernnek is lenne kivel megmérkőznie.
A Roma-Lazio és a Zvezda-Partizan mellett a legszenvedélyesebb összecsapást Hamburg két csapatának, a HSV-nak és a St. Paulinak a találkozója szokta hozni, ahol a szurkolók szinte mindig látványos koreográfiákkal és görögtüzekkel készülnek. Mivel a HSV 2018 óta képtelen visszajutni a Bundesligába, ezért ezekre a párharcokra a másodosztályban rendre sor is kerül: legutóbb március 1-jén, amikor a St. Pauli drukkerei örülhettek.
Melyik a futball fővárosa?
Spanyolország négy legnépesebb városa egyaránt színes és érdekes házi rangadókkal bír. Közülük eddig a valenciai derbi volt a legegysíkúbb, azonban a napról napra egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülő Valencia CF már nem számított a párharc legutóbbi, március 12-én lejátszott találkozóján egyértelmű esélyesnek. Sőt, a La Liga egyik legőszintébben futballozó csapatának számító Levante jelenleg riválisa előtt áll a tabellán, így ennek megfelelően 1-0-ra győzni is tudott.
Szintén ezen a márciusi hétvégén írhatták tovább a sevillai „El Gran Derbi", azaz „a nagy derbi" történetét a felek. Julen Lopetegui Sevillája március elején kisebb hullámvölgyben volt, de hol máshol kerülhetett ki ebből a kisebb gödörből, mint az 1-0-ra megnyert városi rangadón.
Egy ilyen meccs arra is jó, hogy valaki fordítson a szerencséjén, és újra lendületbe jöjjön.
Azonban a Real Betis még így is a 2021-es év egyik legjobb formában lévő spanyol csapata. Manuel Pellegrini munkája kezd beérni, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy idén lejátszott 11 bajnokijukból csupán a Barcelona és a Sevilla ellenit veszítették el.
Ha már Barcelona: Lionel Messiéknek az Espanyol kieséssel véget érő előző szezonja miatt ezúttal nem kell a katalán fővároson belül bizonyítaniuk. Szemben a Real Madriddal, amelyik annak ellenére áll három-hat ponttal a bajnoki címre törő Atlético mögött, hogy ősszel legyőzte, március elején pedig döntetlent játszott ellene. A 2010-es évek közepén még minden szempontból Madrid volt az európai klubfutball fővárosa.
Madrid az egyetlen olyan város, aminek két csapata BL-döntőt játszhatott egymás ellen.
Ráadásul a Real és az Atlético kétszer is megmérkőzött a legrangosabb európai sorozat fináléjában, amiből 2014-ben és 2016-ban is a trófeát 13-szor elhódító együttes jött ki győztesen. A Real lett az első klub, amelyik a BL-ben címet tudott védeni, ráadásul a 2017-es, Juventus elleni sikert 2018-ban egy újabb követte.
Könnyen előfordulhat tehát, hogy a Premier League és a Serie A mellett a La Ligában is ugyanabból a városból kerül majd ki az arany- és az ezüstérmes a 2020-21-es szezon végén. Az idény utolsó szakaszára fordulva úgy néz ki, hogy Madrid mellett Manchester és Milánó pályázhatnak a futball fővárosa címre. Ha a háromból győztest kellene majd hirdetnünk, akkor nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy Európában mire mennek ezek a csapatok.
A BL-nyolcaddöntőben egyedül Madrid állt két csapattal, de csak a Real jutott be a legjobb nyolc közé.
Az Atlético a Chelsea elleni párharcban szezonbeli legrosszabb teljesítményét nyújtva esett ki összesítésben 3-0-ra. Azt, hogy Diego Simeone hogyan szerette volna kiejteni a londoniakat, szerintünk a mutatott játék alapján ő maga sem tudja.
Velük szemben a Real 1-0-ra győzni tudott az Atalanta otthonában, majd a visszavágón már Sergio Ramosszal a soraiban megmutatta, hogy ha átadják a területet az ellenfélnek és megpróbálnak gyors támadásokat vezetni, akkor igenis tudnak még szépen és izgalmasan futballozni.
A manchesteriek közül a City a BL-ben a végső győzelem egyik legnagyobb esélyese is, amit a Mönchengladbach elleni párharcban is megmutattak. A United pont az egyik milánói csapattal, az AC Milannal nézett farkasszemet az Európa-liga nyolcaddöntőjében, és ejtette őket ki. Mivel az Inter csak a csalódást keltő negyedik helyen végzett őszi BL-csoportjában, ezért nekik már csak a Serie A-ra kell koncentrálniuk.
Ezeken a városi rangadókon még az átlagosnál is jobb hangulat szokott lenni, így amikor ezeket a sorokat írjuk, a közel másfél éve tartó zárt kapus időszak fényében még jobban hiányzik nekünk, hogy újra a stadionban buzdíthassuk kedvenceinket. Reméljük, hogy erre minél hamarabb sor kerülhet!
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!