Szívmegszakadások - Kardos József tragikus sorsáról

Nekünk, az 1972-es évben születetteknek mindig is ott lesz emlékeinkben a magyar labdarúgó-válogatott csodálatos három éve, amikor a Mezey György vezette csapat 1984 és 1986 között végigverte Európát és a világot. Ennek a nemzeti együttesnek stabil játékosa volt az a Kardos József, aki 2022. július 28-án, csütörtökön ment el a néhány héttel korábban meghalt egykori csapattársa, Törőcsik András után. 

1984. szeptember 26. Budapest, Népstadion. Ott zajlik a szemünk előtt az első világbajnoki selejtező az osztrákok ellen. A sokadik újrakezdése ez a magyar válogatottnak. Azok után, hogy az 1982-es spanyolországi világbajnokságon csaknem továbbjutott a csapat (de aztán a belgák egyenlítettek és kiestünk), s azok után, hogy az 1984-es franciaországi Európa-bajnokságot is nélkülünk rendezték (1972 óta sorozatban a harmadikat). A válogatott kispadján Mészöly Kálmánt Mezey György váltotta, ez volt az első világbajnoki selejtező abban a csoportban, amelyben az osztrákok és a magyarok mellett a hollandok és a ciprusiak is helyet kaptak. Csak a csoportelső mehetett biztosan Mexikóba, de a szünetben Ausztria Schachner góljával a félidőben 1-0-ra vezet Magyarország ellen.

Tóth Kálmán, Nagy Antal, Hannich Péter, Détári Lajos és Kardos József (b-j) játszanak egymás ellen 1986. május 31-én a Punto Verde pályán, a mexikói labdarúgó-világbajnokság alatt Forrás: MTI/Németh Ferenc

Mindennek vége már akkor, amikor el sem kezdődött még semmi sem? A közönség elégedetlen morajlása betölti a teret, a rádióban Vass István Zoltán és Novotny Zoltán türelemre int. A szünet után a játékoskijáróban feltűnő bizonytalan arckifejezéssel érkező focistákat nézve senki sem gondolja, hogy 45 perc múlva népünnepély tör ki a Népstadionban. A lelátón mindössze 45 ezer ember - ennyien szavaztak bizalmat az újjáalakuló Mezey-csapatnak, amely alig egy hónappal az első vb-selejtező előtt ugyanezen a pályán 2-0-ra kapott ki barátságos meccsen Mexikótól. Szóval, jött a második félidő, s előbb Nagy Antal a Détári Lajostól kapott mesteri beadását fejelte be, majd Esterházy Márton a Nyilasival történt kényszerítő után szerezte meg a vezetést. 2-1 ide, tombol már mindenki, a decens, visszafogott Novotny is üvölt, pedig hátravolt még egy momentum. "A 78. percben a jó pozícióban kapura törő Nyilasit Pezzey buktatta a kaputól 25 méterre. A francia sztárbíró, Vautrot szabadrúgást ítélt, amit Varga Kardos elé gurított, a középpályás pedig egyből lövésre szánta el magát. A kemény lövést Koncilia kissé megkésve vetődve próbálta hárítani, a labda azonban a kezét érintve a jobb alsó sarokba vágódott." (Népsport.)

S ekkor Kardos Jóska, ez a hatalmas szívember, ez a nagyra nőtt gyerek rohanni kezdett a magyar kispad felé. Úgy futott, mint aki ki akarna rohanni a világból, mint aki addig futna, amíg meg nem szakad a szíve, mert ő, a "kardosjóska" gólt lőtt a magyar csapatban és ezzel a mi fiaink 3-1-es győzelemmel kezdték meg a vb-selejtező sorozatot. Sokak szerint ez a gól volt az, amely akkora lendületet adott a fiúknak, hogy azok meg sem álltak Mexikóig. Kardost látva pedig tényleg attól féltünk, hogy a hátvédnek ott szakad meg a szíve.

Lett is volna miért.
Később pedig: volt is miért.

Abban a futásban a gólörömön túl talán minden olyan keserűség is benne foglaltatott, amely azidőtájt Kardos szívét nyomta. Egy évvel korábban, 1983-ban őt választották meg idehaza az év labdarúgójának. Hatalmas szó volt ez. Kardos az Újpesti Dózsa játékosaként nyerte el a büszke címet, de akik ismerték, tudták, hogy el akar menni a Megyeri útról. Mégpedig Győrbe, ahol akkor a Mágus, vagyis Verebes József csinált futballforradalmat.

1984-ben a Rába ETO olyan szerződést tett le Kardos elé, amit akkor nem lehetett visszautasítani. A játékos le is költözött Győrbe, de ott egy meccset sem játszott. Három hónap múlva már ismét a Dózsa mezét húzta magára - nem önszántából. "Nem titok: 1 millió forint készpénzt kaptam volna, plusz Révfalun (ez Győr egyik városrésze) egy berendezett családi házat, valamint a győriek akkori két sztárjátékosával, Hannich Petivel és Póczik Jóskával harmadrészben tulajdonosai lehettünk volna egy belvárosi, első emeleti, exkluzív üzlethelyiségnek. Csak viszonyításképpen: akkoriban 1800 forint volt az alapfizetésem, és 1600 forintos győzelmi prémiumért játszottunk Újpesten."

Így beszélt a történtek után 37 évvel Kardos, akinek ekkor szakadt meg először a szíve, mert az MLSZ hatalmi szóval rendelt vissza Újpestre, így soha nem lehetett a Rába ETO focistája. De Kardos három héttel a történtek után berúgta azt a hatalmas gólt az osztrák Konciliának. A tévé előtt milliók ujjongtak, már mindenki megbocsájtott Kardosnak, hiszen ő, a mi fiúnk rúgta be a harmadikat és indította el Magyarországot a Mexikóba vezető úton.

Kardos József, az Újpesti Dózsa csapatkapitánya a Magyar Népköztársaság Kupát tartja a kezében, az Újpesti Dózsa-Pécsi Munkás SC labdarúgó mérkőzést követően a székesfehérvári stadionban Forrás: MTI/Németh Ferenc

Kardos József akkor már alapembere volt a Mezey-féle csapatnak. Ott volt, amikor a válogatott minden idők egyik legjobb játékával idegenben 2-1-re verte a hollandokat, egy szál alsónadrágban rohant körbe a bécsi Hanappi-stadionban, midőn az osztrákok 3-0-s legyőzése után Magyarország kijutott a mexikói vb-re, s az örömittas magyar szurkolók szinte letépték róla a mezt és a nadrágot. Részese volt az 1986. március 16-án Budapesten lejátszott Magyarország-Brazília (3-0) barátságos mérkőzésnek, s úgy utazott Mexikóba, hogy a vb-n fellépő csapatból sem lehet őt kirobbantani.

Nem is lehetett. Kardos a mexikói vb mindhárom meccsén játszott. Utólag azt mondta: bár ne tette volna. A szovjetek ellen az ő lassúságára fogták az ellenfél harmadik, tizenegyesből esett gólját. Népsport: "Kardos is lassú, nehézkes volt Belanovék mozgékonyságához, lendületéhez képest. Szünet után sem tudta útját állni a szovjet rohamoknak" - de ez még jóságos megközelítés volt, mert a labdarúgáshoz semmit sem értő Végh Antal a vb után megjelent Gyógyít6atlan című, több százezer példányban elkelő könyvében egészen minősíthetetlen módon írt a játékosról. Kardos szíve itt szakadt meg másodszor. Mert senki sem állt mellé, mert bűnös volt ő, mint mindannyian, akik Mexikóban szerepeltek.

"Mexikóban már a bemelegítésnél azt sem tudtam, hol vagyok.Garaba Imrével passzolgattunk, és mindketten azt mondogattuk, már ezt sem tudjuk végigcsinálni. Jéghegyeket láttunk magunk előtt, szegény Imrét (aki egyértelműen az egyik legkeményebb magyar futballista volt) az egyik szovjet gól előtt fellökték, és fizikálisan annyira maga alatt volt, hogy hosszú másodpercekig fel sem tudott kelni a gyepről. De én is borzasztóan éreztem magam.

Kardos József (jobbról a második, Disztl Péter mellett) a Szovjetunió elleni vb-meccs előtt 1986-ban Forrás: MTI/Németh Ferenc

Amikor véletlenül 30 métert tudtam sprintelni, imádkoztam, hogy rövid időn belül ne kelljen egy újabb, 20 méteres lendületes futást megcsinálnom, mert azt éreztem, azon nyomban összeesem. Mi is nehezen tettük túl magunkat a történteken, de hazatérve az verte ki leginkább a biztosítékot a szurkolóknál, hogy semmilyen magyarázatot nem kaptak erre a hatalmas kudarcra. Minket, hazatérve, ahol csak pályára léptünk, leköpdöstek, megdobáltak a szurkolók, és mindenhol azt kérdezték, miért adtuk el a meccset a szovjeteknek? Én már a hazatérésünk másnapján edzettem, nem azért, mert megőrültem, egyszerűen felejteni akartam."

A Kardos által korábban bálványozott Verebes József 1987-ben még pályára küldte őt a Ciprus ellen győztes és a Hollandia elleni vesztes Eb-selejtezőn. Addigra már a fürdővízzel együtt csaknem teljesen kiöntöttük a 86-os csapatot és Kardosnak azon a pályán fejeződött be válogatottbeli pályafutása (Rotterdam, Feyenoord stadion), ahol három évvel korábban élete egyik legnagyobb meccsét játszotta.

1984, Hollandia-Magyarország 1-2: "Kardos, mint utolsó ember a védelemben végig megbízhatóan játszott, nagyszerűen használta ki fizikai adottságait, s fejjátékban is kitűnőt nyújtott." (Népsport.)
1987, Hollandia-Magyarország 2-0: "Kardos sokszor maradt légüres térben. Többször átjátszották. A támadások szervezésében sem jeleskedett." (Népsport.)

Kardos József soha többet nem szerepelt a magyar labdarúgó-válogatottban. 27 évesen rakták ki onnan, pedig néhány évig még biztosan el tudott volna futballozni ott. Három év múlva (ekkor még mindig csak 30 éves volt), 1990-ben a Váci Izzóban még lejátszott 13 mérkőzést, s ott fejezte be érdemi labdarúgó-pályafutását. Ekkorra már sokszor szakadt meg a szíve. Az egykori közönségkedvencet, a "kardosjóskát" pillanatok alatt felejtették el. Sok mindennel próbálkozott, volt edző, MLSZ-ellenőr, újságíró (a Nemzeti Sportban, meccsekről tudósított, ott a sportújságíró Vincze András karolta fel), testnevelőtanár. Sehol nem találta a helyét, s 2015-ben úgy szakadt meg a szíve, hogy infarktust kapott.

Kardos József, a magyar labdarúgó-válogatott mezében 1985-ben Forrás: MTI/Wéber Lajos

"Semmi nincs rendben, ugyanúgy kínlódom a szívemmel, szedem a rengeteg gyógyszert, és kínlódom, ha jön a front. Ha viszont kimegyek a pályára, elfelejtem minden gondomat, hiszen felüdülés a 7-8-9 éves srácokkal foglalkozni" - mindezt kevesebb mint egy éve nyilatkozta az Origónak. Így folytatta: "Már a gyerekek szülei sem láttak játszani. Én pedig nem reklámozom, hogy ki vagyok, és hogy egykoron világklasszisok ellen játszhattam remek meccseket."

Kardos József 62 évesen, 2022. július 28-án halt meg. Egyedül, magányosan, szinte elfeledve.