Manchester United's Christian Ronaldo (L) celebrates after scoring his team's third goal as teammate Ruud Van Nistelrooy (R) runs in 14 February 2004 in Manchester during their FA Cup fifth round match. AFP PHOTO STEVE PARKIN (Photo by STEVE PARKIN / AFP)
Vágólapra másolva!
Az angol Premier League-n át a Bundesligán keresztül a Serie A-ig a legkülönfélébb indokok miatt utálták egymást ugyanahhoz a klubhoz tartozó futballisták az elmúlt évtizedekben. Verekedés az edzésen, lábtöréssel való fenyegetés, gyillkossági ajánlat, megcsalás a csapattárssal. Az Origo most a legérdekesebb eseteket gyűjtőtte össze a közelmúltból.
Lothar Matthaus – Stefan Effenberg (Bayern München)
Az Aranylabdát nyert Matthaus és Effenberg együtt játszott a Bayernnél és a német válogatottban is. Effenberg önéletrajzi könyvéből később viszont csúnya szavakkal illette az egykori klasszis csapattársát. Ebben többek között szájhősnek titulálja Matthaust, és egy külön oldalt szentelt a német focistának azzal a címmel, hogy „Amit Matthaus tud a futballról".
Ám ezen az oldalon a címen kívűl nem sokminden található, ami egy csipős célzás a világbajnok német középpályás taktikai tudására.
A felek közötti ellentét az 1990-es világbajnokság döntőjéig vezethető vissza, amikor Effenberg Matthaust bírálta, amiért a német válogatott csapatkapitányaként nem merte elvállalni a tizenegyest az argentinok ellen.
Matthaus azzal vágott vissza,
hogy szerinte Effenberg már nem Bayern-szintű játékos és a rekordbajnoknak el kellene adnia őt.
A két játékos ott volt az 1999-es BL-döntőben, ahol a már szinte győztes Bayern München az utolsó pillanatban vesztette el a finálét a Manchester United ellen.
Ebben az idényben a német bajnoki cím mellett ligakupát nyert a két játékos a bajor klubbal.
Teddy Sheringham – Andy Cole (Mancheste United)
Teddy Sheringham és Andy Cole rengeteg gólt szerzett a Manchester United számára, és viszonyukban sem volt kivetnivaló egészen addig a pontig, amikor 1995-ben Cole debütált az angol válogatottban és épp Sheringhamet váltotta,
aki viszont elutasította a csatár kézfogását az oldalvonalnál.
Évekig játszottunk együtt. Sok gólt szereztünk, de soha egyetlen szót sem beszéltem vele
- mesélte Cole az Independentnek még 2010-ben.
Inkább leülnék egy sörre Neil Ruddockkal, aki 1996-ban két helyen is eltörte a lábam, mint Teddy Sheringhammel, akit viszont nagyon megutáltam az elmúlt 15 év alatt
– árulta el a csatár.
Alan Shearer – Chris Sutton (Blackburn Rovers)
Az 1994/1995-ös szezon végén a Blackburn Rovers csapata ült fel a Premier League trónjára. A blackburni születésű milliárdos Jack Walker nem sajnálta a pénzt kedvenc csapatára, és ezt az apjától megörökölt, fémhulladékokkal foglalkozó Walker-steel vállalatának köszönhette.
A klub mindkét középcsatáráért – Alan Shearer és Chris Sutton – brit rekordot jelentő összeget fizetett ki a 90-es évek közepén.
A bajnoki győzelmet hozó idényben ketten együtt 49 gólt rúgtak,
és a mai napig sokan emlegetik őket a Premier League legjobb csatárpárosának. Michael Cox: Daráló című angol fociról szóló könyvébő kiderült,
hogy a brit különleges légidesszantosok után a szurkolók a SAS (Special Air Service) becenéven emlegették őket.
Azonban a pályán kívűl nem voltak barátok.
Shearer kedvenc csatártársa és barátja ekkoriban Mike Newell volt, aki főleg önzetlenségével tűnt ki, és így segítette az angol válogatott támadót.
Alan Shearer összesen 260 gólt szerzett a Premier League-ben.
Sutton érkezésével azonban Newell a padra került, amit Shearer nehezen viselt. Sutton úgy emlékezett vissza erre az időszakra, hogy csapattársa nem bánt vele kedvesen: a Coventry ellen rúgott mesterhármasa után látványosan nem ünnepelt vele Shearer, miközben a csapattársak éljenezték.
Ruud Van Nistelrooy – Cristiano Ronaldo (Manchester United)
A 2000-es évek elején a holland csatár a Manchester United legjobb csatára volt, de egycsapásra megváltozott minden, amikor Alex Ferguson eladta David Beckhamet a Real Madridnak 2003-ban. A szélső beadásaiból rengeteg gólt lőtt Nistelrooy, de az új támadójátékosok, élen Cristiano Ronaldóval, azonban már nem szerettek beadni a csapat megváltozott játékának is köszönhetően.
A 2004/2005-ös szezon első kilenc meccsén mindössze egy akciógólt szerzett a holland támadó, majd sérülés miatt két és fél hónapig nem lépett pályára.
A Manchester United pedig szárnyalni kezdett: tizenkét meccsből a lehetséges 36 pontból 34-et szerzett meg.
Ferguson csapata többek között legyőzte az Arsenalt és a Liverpoolt is, ráadásul idegenben. A United ekkor már Rooney és Ronaldo köré épült.
A holland az edzéseken mindig összeveszett Cristiano Ronaldóval, mert nem kapott elég gyors passzokat a portugál szélsőtől. Nistelrooy nem akart együtt játszani vele a meccseken,
mert szerinte Ronaldo túl sokat dédelgette a labdát.
Az egyik edzésen Nistelrooy megrúgta Ronaldót, aki szokás szerint rájátszott az esetre, mire a holland ráüvöltött:
És most mi lesz? Szaladsz apucihoz panaszkodni?
Ezzel a United segédedzőjére, Carlos Queirozra célzott, de Ronaldo alkoholizmussal küzdő édesapja épp ekkoriban halt meg. A portugál focistát nagyon feldúlta a csatár beszólása.
Egy évvel később a 2005/2006-os szezonban újabb botrányos eset történt: a Charlton elleni meccsre készülve
Nistelrooy felrúgta Ronaldót, amiért a csapattárs, Rio Ferdinand bosszút állt a holland csatáron az edzőmeccsen.
Nistelrooy megpróbálta megütni az angol hátvédet is, de elvétette. Ferguson hazaküldte az elborult hollandot, aki a nyáron követte Beckhamet a Real Madridba.
Zlatan Ibrahimovic – Rafael van der Vaart (Ajax)
Ibrahimovic és Van der Vaart csapattársak voltak az Ajaxban, amikor egy 2004-es barátságos válogatott meccsen egymás ellen léptek pályára. Van der Vaart a meccsen megsérült, majd később a nyilvánosság előtt azzal vádolta a svéd klasszist, hogy szándékosan okozott neki sérülést.
Ibrahimovic nem reagált túl jól a vádakra. A svéd támadó az önéletrajzi könyvében azt írta, megfenyegette a hollandot, hogy mindkét lábát eltöri.
Nem okoztam neked szándékosan sérülést és ezt te is tudod. De ha megint megvádolsz, eltöröm mindkét lábad és az szándékos lesz
– üzent a Ibrahimovic a középpályásnak a meccs után.
A két játékos sokszor összetűzésbe keveredett az Ajaxban is a 2000-es évek elején, ahol a holland csatárt gyakran vádolták azzal, hogy nem passzol eleget a csapattársainak.
Mauro Icardi - Maxi Lopez (Sampdoria)
A két argentin támadó viszonya nem a foci miatt romlott meg, sokkal inkább azért, mert Icardi elhódította Lopez feleségét, Wandát. Mauro Icardi és Maxi Lopez gyerekkori barátok voltak, együtt nőttek fel, és az olasz Sampdoriánál újra egy csapatba kerültek. Ám Maxi Lopez biztosan nem gondol szívesen vissza erre az időszakra,
ugyanis Icardi nemes egyszerűséggel elszerette barátja feleségét, Wandát.
A hölgy ma már Icardi felesége, bár egy se veled-se nélküled jellegű kapcsolatban élnek, azaz hol elhagyják egymást, hol összejönnek.
A két argentin viszonya emiatt csúnyán megromlott. Még 2014 áprilisában az Inter és a Sampdoria mérkőzésén például Icardi nyújtotta a kezét, de Maxi López nem fogott vele kezet.
Icardit még az argentin válogatottból is kirúgták, egyes pletykák szerint Lionel Messi kérte, hogy ne hívják be az akkor még az Interben futballozó középcsatárt. Icardi egy esetben még Lopez és Wanda gyerekeiről is osztott meg képeket a közösségi médiában, és a hír egészen az argentin maffia füléig jutott. Ők felajánlották Maxi Lopeznek,
hogy eltörik az akkor még 23 éves Icardi lábát és véget vetnek a futballista karrierjének.
A férj azonban nemet mondott az ajánlatra.
Igor Stimac- Szinisa Mihajlovics (Jugoszlávia válogatottja)
A két labdarúgó még az 1987-ben ifjúsági vb-t nyert jugoszláv válogatottból ismerte egymást. Miközben csapattársak voltak a nemzeti csapatban, gyakran találkoztak egymással két szomszédos város klubjai közötti meccseken. Igor Stimac Horvátország déli részéből származott, de már 19 évesen a Dinamo Vinkovci csapatában játszott. Szinisa Mihajlovics körülbelül 20 km-re nőtt fel Vinkovcitól, amely a vasúti átszállási pont Horvátország északkeleti részén, közel a mai szerb határhoz.
A két játékos gyakran találkozott egymással,
annak ellenére, hogy horvát és szerb barátaik azt tanácsolták, hogy kerüljék el egymást.
Nemsokkal később kitört a háború Horvátország és Szerbia között, és Mihajlovics lakóhelye mellett tizenkét horvát rendőr és három szerb katona halt meg egy lövöldözésben. A lakótömböket lerombolták, majd pár héttel később a két játékos egymás ellen lépett pályára a belgrádi Jugoszláv-Kupa döntőjében.
A Red Star Belgrád csapatkapitánya Mihajlovics voltm a Hajduk Split kapitánya pedig Stimac. Utóbbi csapat játékosa az elesett horvát rendőrök emlékére egy nemzeti színű szalagot viseltek a karjukon. A kezdőkörben Stimac odasúgta a régi csapattársának és barátjának:
Remélem a srácaink megölik az egész családodat Borovóban.
A Borovóba tartó telefonvonalak ekkoriban napok óta nem mükődtek. Így Mihajlovics kétségek között gyötrődve a lehető legfelkavaróbb megjegyzést kapta a gyerekkori barátjától, mivel fogalma sem volt róla, hogy életben van-e még a családja.
A szerb középhátvéd annyira dühös lett, hogy a meccs minden pillanatában csak Stimacot támadta, nem is törődött a játékkal.
A találkozó egy brutális kickbox-mérkőzéssé változott, ahol mindkét játékos a kiállítás sorsára jutott.
A Hajduk Split 1-0-ra megnyerte a meccset, Stimac pedig a kupát felemelve azt mondta: Ez már örökre a miénk. A Jugoszláv-kupát soha többé nem fogják már lejátszANI. Igaza volt.
John Terry – Wayne Bridge (Chelsea)
A két angol hátvéd között akkor mélyültek el az ellentétek, amikor Bridge válogatott és klubtársa, Terry lefeküdt a játékos barátnőjével, Vanessa Perroncellel.
Terry teherbe ejtette a nőt, aki később elvetette a gyermeket.
A válogatottnál megpróbálták eltitkolni a történteket, de egy hét után már a bulvárlapok címoldalán lehetett olvasni a botrányos esetet. Bridge nem volt hajlandó kezet fogni Terry-vel, és az angol szurkolók is a felszarvazott játékos mellett álltak ki. Kivéve persze a Chelsea-drukkereket, akik szemében Terry egy klublegenda és egy hős volt.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!