A szezonok előtti előzetes szurkolói értékelések valahogy mindig oda lyukadnak ki, hogy az NB II-ből feljutó újoncok az NB I-es mezőny leggyengébbjei, és nekik van a legnagyobb esélyük, hogy ott fejezzék be a szezont, ahol az előző idényt töltötték, azaz a másodosztályban. Ezen a rossz beidegződésen sok-sok év megannyi ellenkező tapasztalata sem tud változtatni: az újoncokban mindig lobog a harci szellem, igyekeznek megmutatni, hogy helyük van az élvonalban, sokszor ügyesen erősítenek máshol partvonalra került, éppen ezért bizonyítani akaró játékosokkal, és olyan edzővel a padon, akit még nem ismernek az NB I-es kollégák.
Ahogy idén ez a helyzet a hét meccs után 13 ponttal a negyedik helyen álló, igen masszív csapat benyomását keltő DVTK esetében, úgy tavaly is hasonló volt a képlet a Kecskemét esetében.
A Bács-Kiskun vármegyei csapat története során másodszor jutott fel az élvonalba, ahol először 2008 (ekkor éppen az NB I-ből kizárt Fradit előzték meg a feljutásért vívott harcban) és 2015 között szerepelt. 2022-ben jött az újabb feljutás, és ezúttal Szabó István edző épített egy stabilan, önbizalommal telve játszó csapatot.
A 2022-23-as szezon rajtja előtt így nyilatkozott a klub honlapjának Szabó István:
"A miénk az egyik legalacsonyabb átlagéletkorú keret, feljutó csapat vagyunk, a játékosok NB I-es meccsszámára levetítve a számokat, mi vagyunk a legrutintalanabb csapat. Ha ezt nézzük, illetve a statisztikát, akkor nem állíthatnak mást az elemzők sem.
Mégis, szeretnénk ezt a papírformát felborítani, amiről majd beszélgetni is fogunk sokat. Ez a csapatjáték lényege, hogy a lehetetlent lehetővé tehetjük. Nem mi vagyunk a fő esélyesek ebben a bajnokságban, de sportemberként, illetve korábbi sportolóként is nagyon szerettem és tudtam is küzdeni.
Ez a csapataimra is mindig jellemző. Ellenérveket a játékunkkal tudunk felsorakoztatni, hogy a szkeptikusokat is meggyőzük. Ez mi a lehetőségünk, hogy mindannyian megmutassuk magunkat, és ne csak egy évig, hanem több szezonon át. Nálunk jobban senkinek nem lehet ismerős ez a helyzet, hiszen tavaly az NB II-ben is elmondták, hogy a játékosok életkorát és rutinját nézve kiesők leszünk, de a csapat erre nagyon jól reagált.
Abban mindenki biztos lehet, hogy idén is meg akarjuk mutatni, hogy tévednek velünk kapcsolatban azok, akik csak a számokat veszik alapul, ezt a játékunkkal és az eredményeinkkel tehetjük viszont csak meg.
Véleményem szerint, illetve az utóbbi évek eredményei alapján 37-38 pont lehet az a mennyiség, amivel már bent lehet maradni az NB I-ben. Tapasztalataim alapján azt mondhatom, hogyha megvan a nyugodt légkör, a mérkőzések higgadt értékelése, akkor a siker nem marad el. Nagyon hektikus ez a 12 csapatos bajnokság, többször is láttam már olyat, hogy egy csapat akár négy-öt meccsen át is nyeretlen maradt, de utána hasonlóan jó sorozatot produkált, amivel hatalmasat lépett előre. Átlagban úgy kell gondolkodni, hogy három meccsből legalább egyet meg kell nyerni, de ahogy említettem is, az is előfordulhat, hogy egy rosszabb és egy jobb periódus váltja egymást. Minden meccsen a győzelemre fogunk törekedni, de természetesen van egy elképzelésünk a szezon kapcsán,
lesznek számunkra kiemelt fontosságú meccsek, lesz időszak, amikor rotálni kell, de az a lényeg, hogy a végén mindenképpen legyen meg az a 37-38 pont, amivel kalkulálunk.
Nos, a Kecskemétnek már a 23. fordulóra megvolt 39 pontja, és, ha onnantól nem szerzett volna egyetlen pontot sem, akkor is simán bent maradt volna
Az ukrán Mihajlo Meszki kivételével a keret csak magyar játékosokból állt, akik jellemzően átigazolási díj nélkül érkeztek a Széktói Stadionba. Januárban pedig tovább erősödött a csapat az azóta már a válogatottban is bemutatkozó Horváth Krisztoferrel, majd nyáron jött a jelenlegi keret második légiósa, az olasz-brazil Matheus Leoni.
A KTE először a hatodik fordulóban kapott ki Fehérváron 2-1-re, és a tizedik fordulóban ugyanúgy egy veresége volt, mint az éllovas Ferencvárosnak - amelyik akkor éppen Kecskeméten kapott ki 2-0-ra.
A KTE erejét a szervezettsége adta, ami sikeres támadójátékkal párosult.
A 14. fordulóban Mezőkövesden jött egy újabb 2-1-es vereség, majd a 25. fordulóban megint a kövesdiek kapták el a lila-fehéreket, ezúttal 2-0 lett a vége. A KTE az idényben nem állt a negyedik helynél hátrébb a tabellán, és az idényt végül a legkevesebb, hat vereséggel zárta a tabella második helyén.
Úgy nézett ki, hogy idén is a KTE lesz a Fradinak legerősebb kihívója.
A lila-fehérek igazoltak egy rutinos támadót Zsótér Donát személyében, ismét megkapták kölcsönbe a Torinótól Horváth Krisztofert, és lett két további válogatott játékosuk, Szuhodovszki Soma és Szalai Gábor személyében.
Az új idény mégis egy kellemetlen bukással kezdődött, hiszen a lett Riga csapatát a szurkolók többsége alighanem "megugorható" akadálynak tekintette a Konferencia-liga selejtezőjének első fordulójában, ehhez képest a hazai 2-1-es győzelem után a lett fővárosban hosszabbításban 3-1-re kikapott a KTE, ami után Szabó István is elismerte, hogy
félig üres talán ez a pohár most, mert gyakorlatilag egy kiharcolt továbbjutást buktunk el sajnos.
A bajnokságot ennek ellenére két hazai győzelemmel (3-1 a Kisvárda és 1-0 a Fehérvár ellen) kezdte a csapat, a harmadik fordulóban azonban újabb pofon jött, miután kikaptak az MTK-tól a fővárosban. Az előző idényben megbízhatóan kiegyensúlyozott KTE játéka elkezdett hullámzani: a kék-fehérek elleni vereség után 4-1-re verték a többnyire stabil Puskás Akadémiát, majd elindultak lefelé.
Szerda este pedig olyan történt a Fradi elleni, az első fordulóból elhalasztott meccsen, amire az előző idényben nem volt példa: a KTE a Debrecen és a Mezőkövesd elleni zakó után sorozatban a harmadik vereségét szenvedte el, ráadásul ezeken a meccseken gólt sem rúgott, viszont ötöt kapott. Az előző idényben a 29-30. forduló volt a "mélypont", amikor kivételesen kétszer egymás után kapott ki a csapat, ahogy két egymást követő meccsen is csak egyszer maradtak gólképtelenek, az idény utolsó két meccsén. Ahhoz képest, hogy az előző idényben hatszor kaptak ki, most már négynél tartanak, ami elgondolkoztató...
Tabella
Helyezés | Csapat | LM | GY | V | D | Gól | GK | Pont | Forma |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1. | Ferencvárosi TC | 33 | 23 | 5 | 5 | 80-30 | 50 | 74 | D GY GY V GY |
2. | Paksi FC | 33 | 17 | 9 | 7 | 51-42 | 9 | 58 | V GY D D GY |
3. | Puskás Akadémia FC | 33 | 15 | 8 | 10 | 60-35 | 25 | 55 | GY V GY GY GY |
4. | Fehérvár FC | 33 | 16 | 11 | 6 | 55-40 | 15 | 54 | D V GY V D |
5. | DVSC | 33 | 14 | 13 | 6 | 49-48 | 1 | 48 | V GY V GY V |
6. | Kecskeméti TE | 33 | 13 | 14 | 6 | 45-45 | 0 | 45 | GY D D GY GY |
7. | DVTK | 33 | 12 | 12 | 9 | 50-56 | -6 | 45 | GY D V GY D |
8. | MTK Budapest | 33 | 12 | 13 | 8 | 43-62 | -19 | 44 | GY V V V D |
9. | ZTE FC | 33 | 12 | 14 | 7 | 54-60 | -6 | 43 | D GY GY D V |
10. | Újpest FC | 33 | 11 | 18 | 4 | 45-67 | -22 | 37 | V V GY V V |
A KTE a feljutást követő negyedik élvonalbeli meccsén először kapott ki a Fraditól, és különösen a meccs utolsó félórájában az 1-0-s végeredménynél jóval nagyobb különbség mutatkozott a két csapat között. Míg a Kövesd (és hellyel-közzel a Loki) ellen megvoltak a helyzetek, addig Szabó István is elismerte, hogy a Groupama Arénában kellemetlenül sokszor csak üldözték a labdát.
Viszont az is igaz, hogy a Fradi másik szint az NB I-es csapatok számára, a Groupamában elért 0-1-et több csapat is előre elfogadná.
A Kecskemétnek ugyan csak hárommal van kevesebb pontja hét forduló után, mint az előző idényben volt, de a tabella most nem fest szépen a lila-fehérek számára. A 8 lőtt gól rendben van, és a 8 kapott sem lenne sok hét meccsen, de ha azt nézzük, hogy tavaly ilyenkor ennek a fele volt, akkor már más a helyzet. Bizonyára Szabó István is látja, hogy elsősorban a védelmet kell rendezni, hiszen a két Kl-selejtezővel és a Magyar Kupa-meccsel az a 8 gól bizony már 13, ami viszont tényleg sok tíz meccsen.
A Kecskemétre vízválasztó mérkőzés vár vasárnap:
a bajnokságot a tavaly látott KTE lendületével kezdő, hét meccsen 13 pontot gyűjtő, és, ami a lilák számára még rémisztőbb, 14 gólt rúgó Diósgyőr otthonában kellene megállítani a lejtmenetet. Nem lesz könnyű, és, ha nem sikerül, akkor már sorozatban négy vereség után kellene talpra állítani a csapatot, ami a vérszagot kapó riválisok között borzalmasan nehéz feladat lenne.
Sokszor lehet hallani, hogy az igazán nehéz egy feljutó csapatnak a második szezon az élvonalban. Ha sikerül az elsőt túlélni, akkor nagyon sokszor jön a kiesés a második évben.
Az első szezonban kitart a lendület, az újdonság varázsa, óriási a motiváció, pláne azt követően, hogy jól sikerül a szezonkezdet.
Szabó Istvánnak most új oldalát kell megmutatnia, ugyanis úgy tűnik, ami eddig működött a csapat és ő közötte, az most kezd megkopni. Most nem elég a lendület, nem ül már a hullámhegyen a csapat, nem megy minden „magától". Most kell megmutatni a vezetőedzőnek, hogy ebből a helyzetből is képes győztesen kikerülni, mert túl sok vereség már biztosan nem fér majd bele ebben a 12 csapatos bajnokságban.