Kifosztott mesés lángosos, háztetőn ülő emberek - fociláz és a Fradi Nagyecseden

Mindig izgalmas, ha egy kiscsapat egy hozzá képest óriással mérkőzik meg, amire rendszerint a nemzeti, ritkábban a nemzetközi kupasorozatok kínálnak leginkább lehetőséget. A Magyar Kupa harmadik fordulójában, az élvonalbeli csapatok bekapcsolódásával jönnek el az ilyen nagy pillanatok, amire érdemes odafigyelni, hiszen sosem lehet tudni, melyik NB III-as, vagy megyei csapatból tör elő a benne rejtőző Iváncsa SE. A Nagyecsedből most nem tört elő, kaptak egy nyolcast a Ferencvárostól, mégsem lehetett elégedetlen hazai játékossal beszélni, vagy duzzogó drukkert látni. Helyszíni riport Szabolcs-Szatmár vármegye dél-keleti csücskéből.

Amikor már a legnagyobb országos kereskedelmi rádió két (három?) egymás poénjain végtelenítve nyerítő sztárműsorvezetőjéből is csak annyit hallani a néha-néha megszakadó sercegés közben, hogy "ö... az... mert..." és így tovább, pontosan lehet tudni, hogy szépen lassan lemegyünk a térképről.

Nagyecsed persze még nagyon is rajta van a térképen, de azért időben el kell indulni Pestről, ha az ember nem csak beesni akar a szombaton 12.45-kor kezdődő Magyar Kupa-meccsre.

Nagyecsed a magyar-román határtól néhány kilométerre található, Szatmárnémetitől mindössze 50 kilométerre, miközben nekünk 350-et (ez majdnem a Budapest-Belgrád távolság) kell autóznunk, hogy elérjük a takaros sporttelepet, a Nagyecsed Rákóczi SE pályáját. Ha már tavaly kihagytuk az év meglepetését, az Európa-ligában végül nyolcaddöntőbe jutó Fradi drámai, de iváncsai szempontból mindenképp felemelő búcsúját az MK harmadik fordulójában, ezúttal nem kockáztattunk.

A pillanat, amikor egy BL-győztes edző sétál ki a nagyecsedi öltözőből: Dejan Sztankovics érkezik a meccsre Fotó: Polyák Attila - Origo

Még úgy sem, hogy tudtuk, tavaly az NB III középső csoportjának legerősebb, a másodosztáyról csak a tavaszi osztályozón lemaradó csapata volt az ellenfél, míg idén a szabolcsi megye I-ben nem valami acélosan rajtoló gárda állt szemben a Konferencia-liga csoportmeccsekre készülő NB I-es bajnokkal.

Egy jó órával a kezdés előtt értünk Ecsedre, és nem volt nehéz dolgunk megtalálni a sporttelepet, ugyanis zöld-fehérbe öltözött drukkerek sokasága tartott egy irányba. És egyébként sem könnyű bármit is nem megtalálni a hatezres lélekszámú kisvárosban.

Míg egy nagyobb városban sokszor érzi úgy az ember, hogy nem mozgatja meg a helyieket egy-egy sportesemény, addig Ecseden szó sem volt erről.

Áradtak a szurkolók a focipálya felé, hiszen ez nem csak egy meccs volt a sok közül: az ország legnépszerűbb csapata látogatott hozzájuk, ez pedig nem minden évben adatik meg.

Mindenki látni akarta a Fradit Nagyecseden Fotó: Polyák Attila - Origo

Nagyecseden például nyolcévente fordul elő. Az MK 2015-16-os kiírásában ugyanis ugyancsak a harmadik fordulóban fogadták a helyi zöld-sárgák a vendég zöld-fehéreket, és kaptak egy kiadós 10-0-s verést.

A hazaiaktól most hatan is a keretben voltak az akkori csapatból, Bulyáki Attila, Ladányi Dávid, Nyíregyházi Gábor, Marinas Vasile, Somlyai Gábor, valamint Zámbó Krisztián, míg a Fradiban a nyáron visszatért Cristian Ramírez számára nem volt újdonság a Rákóczi sportpályája. Ahol egyébként vadonatúj gyepszőnyeggel várták a magyar bajnokot, amit ez a meccsen avattak fel.

Harbula Balázs edző és játékosai fogadkoztak, hogy ezúttal nem kapnak tízet, és legalább egyszer ők is beveszik a Fradi kapuját.

Világraszóló bravúr esetén pedig a szakvezető sörfürdőt ígért a játékosoknak.

A találkozóra elővételben több mint kétezer jegy elkelt, és Fodor András, a Rákóczi SE elnöke úgy kalkulált, hogy mintegy 200 Fradi-drukker érkezik vendégségbe. Nos, a klubvezető alaposan elszámította magát, ugyanis a pálya felé sétálva mindenhonnan Fradi-mezes drukkerek igyekeztek a meccsre. Egy megszólított társaság Nyíregyházáról ugrott át meccset nézni.

Mi lehetne ennél jobb szórakozás szombaton délután, jó időben? Pestre is sokat járunk Fradi-meccsekre, például a nemzetközi kupameccsekre, és, ha már ilyen közel jön a csapat persze, hogy jövünk mi is. Jó kis meccs lesz, de simán nyer a Fradi. Nem is, tudja mit mondok? Legyen nyolc-tíz gól és 5-5 a végeredmény

- mondja hangos nevetés kíséretében.

Talapalatnyi hely nem maradt szabadon a pálya körül Fotó: Polyák Attila - Origo

A pálya kapujában megállított, kissé már kapatos hazai drukker szerint sem kérdéses, hogy melyik csapat fog nyerni.

Tudjuk, hogy sokkal jobb csapat a Fradi, nem is kérdés, hogy ők fognak nyerni. Ha nem kapunk tízet, és rúgunk egyet, én elégedett leszek. Hogy örültem-e a Fradinak? Persze, hogy örültem, ez a kedvenc csapatom. Kivéve persze, ha az Ecseddel játszik, mert akkor nem kérdés, hogy a mieinknek szurkolok

- jelenti ki, mielőtt csatlakozik a csapat hazai szurkolóhoz.

A sporttelep területére belépve ugyanis kiderül, hogy a hazaiakat csak azért nem láttuk, mert ők már korábban elfoglalták a helyüket, és bizony voltak annyian, mint a Fradisták, igaza lett a minifoci-válogatott játékosának, aki még pénteken arról beszélt, valóságos falunap lesz a bajnok vendégjátéka. Az első hangpárbajt még az ebben a szakágban rutinosabb vendégek nyerték a kissé bátortan helyiekkel szemben, a kezdésre azonban kiegyenlítődtek a lelátói erőviszonyok. A lelátót tessék megyei foci értelemben olvasni: egy apró könnyűszerkezetű állványt leszámítva, mindenki ott állt, ahol helyet talált. A szerencsések egy árnyékot adó fa alatt, a kevésbé szerencsések (avagy keményebbek) pedig a napon izzadtak.

Pontban 12.45-kor elkezdődött a meccs, és rögtön megjelentek a minden találkozón kötelező szurkolói típusok. A játék finomságait átlátók, a mindent kommentálók, a mellett állónak - aki pont ugyanazt látta - közvetítő, a mindenkivel kritikus, az örök optimista, és a javíthatatlan pesszimista. Vagyis az ecsediek pont olyanok, mint a világ bármelyik csapatának szurkolói: ízig-vérig drukkerek.

Az 1. perc végén egy lesre futó Fradi-támadás végén egy fiatal hazai drukker jó humorral megjegyezte, hogy "működik a mester taktikája", de 12. percben már ő is kénytelen volt elkönyvelni, hogy vezet a Fradi Alekszandar Pesics büntetőjével, majd Lisztes Krisztián is betalált. A jövő nyáron az Eintracht Frankfurtba távozó fiatal csatár egyébiránt talán a legnépszerűbb Fradi-játékos volt a hazai drukkerek között.

Lisztes Krisztián (jobbra) megállítása nem volt egyszerű feladat hazai védők számára Fotó: Polyák Attila - Origo

Cserébe a szünet előtt gurított még egyet, majd fordulás után jött két újabb Fradi-gól, de a hangulat mit sem változott, hiszen mindenki pontosan tisztában volt az erőviszonyokkal.

A Fradiban visszatért Botka Endre és Muhamed Besics is pályára lépett, míg a hazai szakvezető - részben kényszerből - a 18 éves Jónás Márkot is pályára küldte. A hazai focisták egyrészt becsülettel küzdöttek, Szabolcsi Máté kapus több nagy védést is bemutatott, Nagy Norbert egy alkalommal szinte az egész pályát átrobogta labdát vezetve és a Fradi-védőket kerülgetve, másrészt pedig vigyáztak rá, nehogy sérülést okozzanak a Fradi játékosainak a csütörtöki Csukaricski elleni Konferencia-liga meccs előtt.

Nem csak Szlovákiában van olyan focipálya, ami mellett elpöfög a kisvonat:

A Fradi végül nyolcnál állt meg, a lefújás után pedig a zöld-fehérek megtapasztalhatták, mennyire szeretik őket az ország még ilyen távoli sarkában is. Drukkerek tucatjai álltak sorba autogramokért, Pászka Lórándék pedig, amit csak eléjük tettek aláírták. Gyerekek fotózkodtak a Fradi sztárjaival, akik ezúttal sokkal ráérősebben indultak haza, már régen járt a csapat busz motorja, amikor még mindig a szurkolók lapogatták Botka Endre és csapattársai vállát.

Lefújás után Varga Ádám, aki ezúttal a Fradi kapuját őrizte a meccs után a pálya egyik végében beszélgetett drukerekkel, mint elmondta, ismerősei, akik csak miatta utaztak több órát, így természetesen oda szaladt hozzájuk a lefújás után. A kapus szerint számukra a kupameccs jó felkészülés volt a csütörtöki Konferencia-liga-meccsre, és nagyon jó érzés volt ennyi drukker előtt pályára lépni.

Bár sok dolga nem akadt a meccsen, ahogy ennek, úgy annak is tudott örülni, hogy a támadójáték olajozottan működött.

A hazai csapat kapusa, Szabolcsi Máté ugyan nyolc gólt kapott, mégis a hazaiak egyik legjobbja volt, akit a lefújás után kézről kézre adtak a meccsre bejelentkező újságírók. A kapusnak több nagy védése is volt, így komoly szerepe van benne, hogy egyszámjegyű maradt a különbség.

Nagy Zoltán, a hazai csapat egyik szélső védője elmondta, életreszóló élményt kaptak a mérkőzéstől, és ugyan a becsületgól nem jött össze, de így sem vallottak szégyent Magyarország legjobb csapata ellen.

"Ott voltak mindenhol, mintha kettővel többen lettek volna a pályán" - foglalta össze szemléletesen a védő, aki elmondta, bármi is lett az eredmény, a beígért közös sörözés nem maradhat el.

A hazai csapat kommunikációért felelős stábtagja, Sarkadi Gergő a középpályán játszotta végig a mérkőzést. A találkozót végigrobotoló focista a lefújás után ismét eleget tett kommunikációs feladatainak és szívesen állt rendelkezésünkre.

A nagy meccs után a csapat fiatal edzője, Harbula Balázs is elégedetten nyilatkozott övéi teljesítményéről.

"Eljutottunk a kapuig, voltak szögleteink, ennél több most nem volt a csapatban. Sok a sérültünk, a cserék is jelzik, hogy kevesen voltunk, ezért is álltak be 18 éves srácok. Annak örülök, hogy tíz gól alatt tudtunk maradni, a fiúk azt játszották, amit kértem tőlük, de mindenki pontosan tudta, merre fog billenni a mérleg, melyik a jobb csapat."

Kifosztották a lángosost

Egy valamit nagyon sajnálunk: nem álltunk be korábban a pálya széli lángososnál kígyózó sorba. A meccs után egy órával, mire oda kerültünk, pedig már késő volt. Éppen szóra nyitottuk a szánkat, amikor az addig ezres fordulatszámon pörgő két hölgy közölte, hogy kettő lángosuk maradt, azt meg nem ettük el a körülöttünk nyüzsgő gyerekek elől. A hűtő is kiürült, az utolsó két és fél deci gyömbérre azért csak lecsaptunk. A lángosos üzlet tulajdonosa büszkén mesélte, hogy meccsnapon így még nem jártak, illetve, hogy a Fradi szakmai stábja nem tudott betelni a frissen sült lángos különlegességekkel (11 féle hagyományos és 6 féle töltött szerepelt az étlapon) és indítványozták, hogy a lángosos bódé a jövőben mindenhova kísérje el a csapatot. Aki megkóstolná a híressé lett ecsedi lángost, legközelebb a Nagydobosi Nemzetközi Sütőtökfesztiválon teheti ezt meg.