Németország leghíresebb és legnépszerűbb futballkubjai közé tartozik a Schalke 04, amely a bajnokságot hétszer, a Német Kupát pedig ötször nyerte meg 1904-es alapítása óta. A gelsenkircheni együttes 2018-ban még a második helyen zárt a Bundesligában a rekordbajnok Bayern München mögött, egy évvel később pedig bejutott a Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszába. Ezt követően azonban fennállása legborzalmasabb időszaka következett, amely a mai napig tart, sőt, a klub helyzete egyre reménytelenebb.
A Schalke az ezüstérmes szezonját követő idényekben a kiesés ellen küzdött, amelytől 2021-ben már nem tudott megmenekülni: 34 forduló alatt 24 vereséget szenvedett el, gyalázatos teljesítményt nyújtva, utolsóként került a másodosztályba. Egy évvel később a Bundesliga 2 bajnokaként a csapat azonnal visszajutott az élvonalba, ám nem tudta kiharcolni a bennmaradást, 2023 nyarán egy másik nagy múltú klubbal, a Hertha BSC-vel együtt zuhant vissza a másodosztályba.
A gelsenkircheni együttes azóta még mélyebbre süllyedt, jelenleg foggal-körömmel küzd azért, hogy ne kerüljön a harmadosztályba.
Hogyan omlott össze ilyen látványosan néhány év alatt az egyik legjobb német futballklub, amelyet már a megszűnés veszélye fenyeget?
A Schalke 04 a legnagyobb nemzetközi sikerét 1997-ben érte el, amikor megnyerte az Európa-liga elődjének számító UEFA-kupát, legutóbb pedig 2011-ben szerzett trófeát. Ebben az évben úgy hódította el a Német Kupát a csapat, hogy az elődöntőben idegenben búcsúztatta a Bayernt, a berlini fináléban pedig 5-0-ra kivégezte a Duisburgot. A 2010/2011-es idény igazi hullámvasút volt a Manuer Neuert, Raúlt és Klaas-Jan Huntelaart is a soraiban tudó együttes számára, mert a kupagyőzelem mellett a Bajnokok Ligájában az elődöntőig menetelt, ugyanakkor a Bundesligában szenvedett, csak a 14. helyet tudta elérni.
A 2010-es évek sikeresebbnek mondható időszaka a 2018-as bajnoki ezüstéremmel ért véget, az azt követő összeomlás azonban nem az egyik pillanatról a másikra történt meg, hanem egy régóta tartó folyamat kiteljesedése volt. A kudarcok egyik legfőbb okozójának az ellentmondásos megítélésű német milliárdos, Clemens Tönnies tekinthető.
A 67 éves üzletember 2001 és 2020 között 19 éven át tevékenykedett a Schalke elnökeként, ám idővel elveszítette a szurkolók támogatását és egyre többen tiltakoztak a személye ellen. 2020-ban története egyik legrosszabb időszakát megélve sorozatban 16 bajnokin volt képtelen nyerni a Schalke, másfelől
Tönnies húsüzemében betegedtek meg júniusban több mint ezren koronavírussal, mert ott nem tartották be az egészségügyi előírásokat.
A milliárdos gyártulajdonos ellen már egy évvel korábban fellázadtak a szurkolók, amikor egy megnyilvánulását rasszistának nyilvánította a német szövetség.
Tönnies egy klímaváltozásról szóló konferencián arról beszélt, hogy nem az adóemelés a megfelelő eszköz a klímaváltozás megfékezésére, ehelyett azt javasolta, hogy építeni kellene néhány erőművet Afrikában, mert szerinte akkor kevesebb fát vágnának ki és kevesebb gyerek foganna meg sötétedés után. A Schalke igazgatótanácsában 26 éve ülő Tönnies a közfelháborodás miatt három hónapos önkéntes szabadságra ment, a 2020-as koronavírus-botrány után pedig le is mondott a posztjáról.
A 2010-es években olyan futballistákat nevelt ki a gelsenkircheni csapat - amelyben a magyar válogatott korábbi csapatkapitánya, a tavaly visszavonult Szalai Ádám is játszott -, mint Manuel Neuer, Leroy Sané, Leon Goretzka, Joel Matip, Julian Draxler és Tilo Kehrer. Mindannyian topklubokhoz kerütek, ám a bukott tulajdonossal az élen a vezetőség nem tudta jól kihasználni a tehetséges focisták értékesítésében rejlő potenciált. Több sztárral is elbaltázott szerződéseket kötöttek, Matip mellett Max Meyer és Sead Kolasinac is ingyen igazoltak Premier League-csapatokhoz, a magas összegért eladott klasszisokért kapott pénzt pedig nem tudták hatékonyan befektetni.
Jelenleg egyetlen sztár sem futballozik a Schalkéban,
a Transfermarkt szakoldal szerint az együttes legértékesebb játékosa a Burkina Fasó-i származású 17 éves Assan Ouedraogo, akinek 8 millió euró a piaci értéke.
A folyamatosan távozó sztárokat tehát nem volt képes pótolni a klub, amely nem tudott újabb tehetségeket kinevelni és őket topligákba eladni, így jelentős anyagi veszteségeket könyvelhetett el. A játékoskeret összetétele gyakran cserélődött, a szerződtetett focisták többsége később alacsonyabb összegért állt tovább, Tönniesnek pedig közel negyedmilliárdos bevételkieséssel kellett szembenéznie átigazolási fronton.
Huub Stevens 2012-es decemberi távozása óta 17-szer történt edzőváltás a szebb napokat megélt Schalke kispadján, ami egészen döbbenetes. Ideiglenesen kinevezett szakemberek, többször visszatérő régi-új trénerek váltották egymást, fokozva a klubnál fennálló kaotikus állapotokat. Tönnies és felügyelőbizottsága kétségbeesetten próbálta helyrehozni a félresikerült szakmai döntéseket, de a hosszú távú sikerek és a stabilitás szem előtt tartása helyett pánikszerűen hajszolták az azonnali eredményeket.
A 2020/2021-es szezonban, amely kieséssel ért véget, öt különböző szakember irányította a Schalkét, azóta további hat alkalommal került sor edzőváltásra.
2023 okóbere óta a 42 éves Karel Geraerts ül a kispadon, és a belga edző is nehéz helyzetben van, mert csapata csupán négy ponttal előzi meg az osztályozós helyen álló Kaiserslauternt, valamint a kieső helyen tanyázó Rostockot.
A 2020-ban kicsúcsosodó koronavírus-járvány borzalmas állapotokat okozott világszerte, és a nemzetközi labdarúgásban is megtette hatását, a zárt kapus mérkőzések miatt számos klub került nagyon nehéz helyzetbe. 2020 áprilisában a Schalke csapatánál csődközeli állapotot hirdettek, majd fizetési sapkát vezettek be, a futballisták közül senki sem kereshetett évi 2,5 millió eurónál magasabb összeget. A járványhelyzet okozta sokkból azóta sem tudott talpra állni a gelsenkircheni klub, amelynek a német Sky Sports információi szerint jelenleg 165 millió eurós tartozása van.
A 62 ezer férőhelyes stadionnal rendelkező Schalke hazai meccsein még a másodosztályban is rendre telt ház van, a szurkolók továbbra is kitartanak a csapat mellett.
Az ultrák azért nem mennek a szomszédba, ha balhéról van szó, tavaly decemberben óriási botrányt okoztak a Hansa Rostock otthonában, miután áttörték az egyik biztonsági plexit, hogy összecsapjanak a hazai drukkerekkel.
A bajnokság hajrájában a Schalkének minden erejére szüksége lesz, hogy bennmaradjon a másodosztályban, mert a kiesés valóságos katasztrófával érne fel a klub számára, ugyanis tetemes tartozása miatt nem kapna indulási licencet a harmadosztályra. Ehelyett a német futballpiramis legaljára száműznék az egyesületet, amelyet így a nulláról, amatőr szintről kellene megpróbálni újból felépíteni.
"A Schalke számára gyakorlatilag lehetetlen, hogy licencet kapjon a harmadik ligában.
Egy esetleges kiesésnek olyan következményei lennének, amelyeket nem lehet teljes mértékben megjósolni, de egy biztos: a klub a jelenlegi formájában halott lenne" -
számolt be róla a német Sky Sports.
"Kétségtelen, hogy a Schalkénál az elmúlt hónapokban és években több hibát követtek el, mint amennyit meg lehetne említeni, de a jelenlegi helyzetben ez nem számít. Most az a fontos, hogy olyan játékosokat találjanak, akik bírják a hatalmas nyomást és jól teljesítenek a pályán.
Nem az a lényeg, hogy nagy üzleteket kössenek vagy fiatalokat neveljenek. Az egyik legnagyobb német futballklub túléléséről van szó" -
fűzték hozzá.
A Schalke 04 csapatára élet-halál harc vár tavasszal, az együttesnek még 11 bajnoki meccset kell lejátszania az idei szezonban. Jelenleg bennmaradást érő helyen áll a csapat, amennyiben viszont nem képes elkerülni a kiesést, akkor Németország egyik legnagyobb futballklubjára és a szurkolóira minden eddiginél borzalmasabb időszak vár.