A londoni BL-döntőig vezető úton a Real Madrid az Union Berlint, az RB Leipziget és a Bayern Münchent is kiejtette, a Wembley-ben pedig egy negyedik német csapat, a Borussia Dortmund várt rá. A spanyol bajnok bombaformában érkezett Angliába, Toni Kroos búcsúmeccsére, amely előtt Carlo Ancelotti vezetőedző azzal borzolta a kedélyeket, hogy a BL-szezonban eddig még egyszer sem védő Thibaut Courtois-t állította a kapuba. Annak ellenére, hogy Andrij Lunyin szenzációsan védett az egész idényben, és nagy szerepe volt abban, hogy többek között a címvédő Manchester City ellen is továbbjutva a fináléba kerüljön a madridi csapat. Ám szombaton este is kiderült, hogy Ancelotti nem véletlenül a világ egyik legsikeresebb edzője, Courtois ugyanis több bravúrt is bemutatott, és annak ellenére nem kapott gólt a meccsen, hogy a Dortmund szinte egykapuzott az első félidőben. A BVB első félidőben elért 1,68-as xG-mutatója a legmagasabb, amelyet egy BL-döntő első félidejében valaha mértek, amióta létezik ilyen statisztika. A Real eközben 0,08-nál maradt. Ám a szünetben mégis 0-0 volt az állás.
Az első 45 percben, Lenny Kravitz felvezető show-ja után más érdekesség is akadt, hiszen már a mérkőzés első percében több szurkoló is berohant a pályára, akiket nagyon nehezen, részben Marcel Sabitzer segítségével lehetett csak letessékelni a pályáról. Majd a dortmundi helyzetek között
Vinícius Júnior vesztette el a fejét, és csúszott rá teljesen feleslegesen és csúnyán Gregor Kobel lábára a 35. percben, ám a brazil támadó megúszta piros lap nélkül az esetet.
Ennek aztán később nagy jelentősége volt, ezt követően ugyanis a szimulálásaival két sárga lapot is kierőszakolt a reklamáló dortmundiak számára Slavko Vincic szlovén játékvezetőtől, a fordulás után pedig Vinícius nagy szerepet játszott a Real feltámadásában is.
A második játékrészben ugyanis teljesen megváltozott a játék képe, ekkor már Kobel kapujánál voltak inkább helyzetek, és a 74. percben át is szakadt a gát: Toni Kroos szögletét a mindössze 173 cm magas Carvajal fejelte a kapuba. Ez alig egy perccel azután történt, hogy csereként pályára lépett az utolsó BVB-meccsén játszó Marco Reus, a világ egyik legpechesebb focistája... A gól még jobban összezavarta a Dortmundot, és szinte percenként jöttek az újabb Real-lövések, amelyeknél Kobel bravúrt bravúrra halmozott. Ám a 83. percben ő is tehetetlen volt: Ian Maatsen hibája után
Vinícius Júniorhoz került a labda, aki ugyan nem találta el igazán jól azt, így is a hálóba tudott lőni, és eldöntötte a meccset.
Niclas Füllkrug még egy lesgólig ugyan eljutott, de a hajrá inkább Kroos búcsújáról és a hazai pályán játszó Bellingham megtapsoltatásáról szólt. Az ellenfelét a hajrára ismét felőrölő Real Madrid az elmúlt 11 BL-kiírásból hatodszor, az eddigi 18 BEK/BL-döntőjéből a 15-ödször diadalmaskodott, ráadásul 1981 óta mind a kilenc fináléjában győzni tudott. Ugyanakkor a Real Madrid a 15 közül most először tudta veretlenül megnyerni a BEK-et/BL-t, azaz még Puskás Ferencék idejében sem volt képes erre a csapat. A címben szereplő jelző talán erősnek tűnhet, pláne egy friss BL-győztes esetén. Ám az, hogy éppen a mostani Real Madrid lett az első a klub történetében, amely veretlenül nyerte meg a sorozatot, tényleg elképesztő. Mert azt talán a realosok is elismerik, hogy finoman szólva sem a mostani Real Madrid a legerősebb, nem csupán az elmúlt 70, de az elmúlt 10 évben sem. Ez pedig a finálét követő nyilatkozatokból is érződött.
„Mindig is arról álmodoztam, hogy ilyen meccseken játszom. Nem tudom szavakba önteni, amit érzek, ez életem legjobb éjszakája. Ennek meg kellett lennie a tökéletes szezonhoz, ennél szebbet álmodni sem tudtam volna. Nagyon hálás vagyok a csapattársaimnak, a családomnak, és mindenkinek, aki segített, ez egy hatalmas csapatmunka volt – nyilatkozta a TNT Sportsnak a tavaly nyáron éppen Dortmundból Madridba szerződött, angol Jude Bellingham, akinek a véleményét a meccs emberének megválasztott Carvajal is osztotta. Bellingham a DAZN-nek a meccset is elemezte. – El kell ismerni,
az első félidőben ők [a BVB játékosai] voltak a jobbak, akár két-három góllal is vezethettek volna.
De a madridiakra jellemző, hogy egy kevésbé sikerült első játékrész után is képesek vagyunk felőrölni az ellenfelet. Hatalmas tisztelet mindkét klub felé: különleges helyen játszom, és a régi csapatom is az volt. Nélküle nem juthattam volna el idáig, úgyhogy mindig hálás leszek, sosem felejtem el, amit a Dortmund tett értem.”
„Döntőnek bizonyult, hogy az első félidőben nem kaptunk gólt, de ettől még
az első játékrészre nem lehetünk túl büszkék.
Utána viszont jobban belejöttünk a játékba, és meg is szereztük a gólt is. Akkorra már teljesen felpörögtünk és mi voltunk a jobbik csapat, de sokáig tartott, mire sikerült ezt elérnünk” – nyilatkozta a ZDF-nek az élete utolsó klubmeccsét játszó Toni Kroos.
„Ezt sosem lehet megszokni!
Nagyon nehéz meccs volt, sokkal nehezebb, mint gondoltuk.
Az első félidőben szenvedtünk, de a másodikban már kevesebbszer adtuk el a labdát és jobban játszottunk. Nem tetszett az a szint, amelyen kezdtünk: túl gyakran és rossz helyeken veszítettük el a labdát, hagytuk, hogy a Dortmund úgy játsszon, ahogy akar. Ezek viszont most csak apró részletek: csak az számít, hogy nyertünk, és az álom folytatódik!” – értékelt Carlo Ancelotti a Movistarnak.
„Kiváló teljesítményt nyújtottunk, és úgy gondolom,
többet érdemeltünk ezen az estén a 2-0-s vereségnél.
Az első másodperctől kezdve megmutattuk az egész világnak, hogy nem csak azért jöttünk, hogy lejátsszuk a döntőt, hanem hogy meg is nyerjük azt. Sok mindent jól csináltunk, de a fontos pillanatokban hiányzott valami a vezetés megszerzéséhez, és aztán megfordult a meccs képe, és a Madrid megmutatta, miért nagy bajnoka ennek a versenysorozatnak – mondta a ZDF-nek a Dortmundot irányító Edin Terzic, akit José Mourinho is vigasztalt a lefújás után. – Vereség után mindig fel lehet tenni a kérdést, hogy mit kellett volna másképp csinálni: ezúttal abból kell tanulnunk, hogy ne kapjunk ilyen gólt pontrúgás után. Összességében jól és veszélyesen játszottunk, a különbséget pedig a helyzetkihasználás jelentette."
„Jelenleg csak csalódottságot érzünk, de ez normális egy ilyen meccs után, amikor ekkora esélyünk volt.
A Real Madrid ellen nem sokszor van ilyen lehetőség, mert mindig veszélyesen játszik, nekünk viszont voltak helyzeteink, amiket nem használtunk ki.
Óriási siker, hogy itt voltunk a döntőben, rendkívül büszke vagyok a csapatra, mert megmutattuk, hogy képesek vagyunk a legmagasabb nemzetközi szinten is játszani" – nyilatkozta Gregor Kobel, a Dortmund kapusa a ZDF-nek.
Végezetül jöjjenek a finálé legkülönlegesebb, eddig nem említett statisztikái!
Real Madrid (spanyol) – Borussia Dortmund (német) 2-0 (0-0)
London, Wembley Stadion, 86 212 néző, v.: Slavko Vincic (szlovén)
gólszerzők: Carvajal (74.), Vinícius Júnior (83.)
sárga lap: Vinícius Júnior (35.), illetve Schlotterbeck (40.), Sabitzer (43.), Hummels (79.)
Real Madrid:
Courtois - Carvajal, Nacho, Rüdiger, Mendy - Valverde, Kroos (Modric, 86.), Camavinga - Bellingham (Joselu, 85.) - Rodrygo (Militao, 90.), Vinícius Júnior (Lucas Vázquez, 94.)
Borussia Dortmund:
Kobel - Ryerson, Hummels, Schlotterbeck, Maatsen - Can (Malen, 80.), Sabitzer - Adeyemi (Reus, 72.), Brandt (Haller, 81.), Sancho - Füllkrug
Hirdetés: Ha kedvet kapott a fogadáshoz, keresse fel a Szerencsejáték Zrt. Tippmix Pro oldalát, ahol azonnal fogadhat, játszhat, nyerhet.