A gyáva edzők, vagy a "tudomány" teszi tönkre a futballt?

Egyre többen mondják, hogy a modern labdarúgás rossz irányba halad. Nem elég, hogy felfoghatatlanul sok statisztikai mutató van már jelen a futballban, a különböző analitikai adatok miatt egyre kiszámíthatóbbak és unalmasabbak a meccsek. Vannak, akik szerint a teljesítmény-mérés, az adatelemzés és a hálózattudomány érdekes és hasznos dolog, míg mások szerint éppen emiatt haldoklik a sportág, az egyéniségek pedig szépen lassan eltűnnek a pályáról. A kritikák és a futball jövője kapcsán az MTK vezető játékos megfigyelőjével, Koppányi Gergellyel beszélgettünk.

A legendás brazil futballista, Pelé egyszer "gyönyörű játékként" jellemezte a labdarúgást. Az xG-mutató (várható gólok) és különböző mérési adatok megjelenésével viszont egy teljesen új korszak kezdődött a futballban. Manapság már gyakorlatilag nem lehet úgy megnézni egy mérkőzést, hogy ne találnánk szembe magunkat valamilyen statisztikai adattal. Persze, mint mindennek, úgy ennek is megvan a maga előnye és hátránya.

A futballstatisztika ma már fontos pillére a labdarúgásnak
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Statisztika a sportban

A legkülönbözőbb statisztikai adatok használata már évtizedek óta jelen van a sportban. 

Először a baseballban kezdték el adatok alapján értékelni a csapatokat és a játékosokat,

nagyjából az 1960-as években, de az elemzés akkoriban még gyerekcipőben járt. Michael Lewis 2003-ban megjelent, Moneyball című könyvében – Brad Pitt főszereplésével azonos címmel (magyarul Pénzcsináló) film is készült belőle – bemutatott analitikai modellt sokáig összeegyeztethetetlennek tartották a labdarúgással, mára már viszont ez teljesen megváltoztatta a játékot. A könyv az Oakland A's baseball-csapatáról szól, amely a világon az első olyan csapat volt, amely a matematika segítségével tudott trófeákat nyerni. 

A teljesítményméres és az alapadatú döntéshozatal és az NFL-ben is fontos szerepet játszik
Fotó: Getty Images via AFP

Az adatelemzéseknek köszönhetően egy egészen új szemléletmóddal szereztek előnyt a tehetséges játékosok kiválogatásában és ezáltal sikerült felvenniük a versenyt a sokkal gazdagabb csapatokkal. A szemléletmód sok csapatot inspirált különböző sportágakban, különösen a kosárlabdában, hiszen minden edző és klubtulajondós vágyálma, hogy kevés pénzből is képes legyen jó teljesítményt nyújtani a csapata. Azonban mivel a futballt nehéz számszerűsíteni, a labdarúgásban viszonylag későn jelentek meg ezek a forradalmi újítások.

A modern technológia térhódításával tehát egyre több sportágban játszanak fontos szerepet az adatok. Az adatalapú döntéshozatal kulcsfontosságúvá vált a profi sportban. A statisztikák mellett olyan specifikus adatokat is begyűjtenek, mint például a játékosok mozgása, pulzusa, vagy akár az események kimenetele. Ezeket az adatokat aztán elemzik és értelmezik, hogy információkkal szolgáljanak a csapatok és edzők számára a taktikai döntések meghozatalához.

Az adatelemzésnek kétségtelenül vannak előnyei. Főként a sportolók fejlődése szempontjából, hiszen a különböző adatok alapján ma már képesek a játékosok gyengeségein javítani, a sérülések kockázatát csökkenteni, ezáltal jobb teljesítményt érhetnek el a pályán. 

Az Arsenal 2023/24-es szezonban elvégzett szögleteinek statisztikai mutatója az Opta adatai alapján
Fotó: Twitter

Félrevezetőek a csalóka adatok

Azonban a modern futball egyik legnagyobb problémája is éppen a futballstatisztika és a túlelemzés, ugyanis a csapatokat és a játékosokat csak a számok alapján ítélik meg. Persze, az adatok a teljesítményt tükrözik, de a sport nem matematika. A The Athletic terjedelmes cikkben felsorolt tíz olyan statisztikai mutatót, ami sokak számára iránymutatóul szolgálhat, pedig a valóságban nem árul el semmit. Ezek alapján:

• A védési hatékonyság mutató nem árulja el, milyen jól véd egy kapus
• A megtett km és a sprintek száma nem ad valós képet az erőkifejtéstől 
• A nagyobb labdabirtoklás nem jelent minőségbeli fölényt
• A szerelések és labdaszerzések száma nem adja vissza egy védőjátékos teljesítményét 
• A szerelési hatékonysági szám nem árulja el, egy játékos mennyire szerel jól 
• Ha egy játékos xG-jéből kivonjuk a góljai számát, nem árulja el, milyen a befejező képessége 
• Nem érdemes összehasonlítani egy csapat teljesítményét egy adott játékossal vagy nélküle a pályán 
• Szintén nem érdemes összehasonlítani két játékost, ha nem ugyanannyi időt töltöttek a pályán 
• A passzhatékonysági mutató nem árulja el, mennyire passzol jól egy játékos 
• Egy sikertelen lövés, vagy passz nem jelenti azt, hogy valaki rossz játékos

Régen a futballistákat a szerzett gólok alapján ítélték meg. Minél több gólt lőtt valaki, annál jobb játékosnak számított. Lényegében ez most is így van, csak az analitikának és a teljesítmény-mérésnek köszönhetően már felfoghatatlanul sok adat és statisztika áll a rendelkezésre. 

Az előző szezonban a Paks csapatával történelmet író Bognár György nem hisz a túlelemzésben
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Magyarországon a nyolcvanas-kilencvenes években nem scoutolt senki, csak a másodedző. A feltérképezés úgy nézett ki, hogy a vezetőedző elküldte a másodedzőt, aki elutazott a kiszemelt játékos meccsére, megnézte, megfigyelte, majd felírta a füzetébe a tudnivalókat, és azok alapján döntöttek, hogy szerződtetik-e a játékost, vagy sem. Ma már a játékosmegfigyelés külön tudományágnak számít, a scoutok munkáját videó- és adatbázis-szolgáltatás segíti, így rengeteg adattal rendelkeznek különböző bajnokságok játékosairól - az alacsonyabb osztályban szereplő játékosoktól egészen az utánpótlás szinten játszókig. A videóelemzőtől kezdve az erőnléti edzőig már mindenki adatokat elemez és azokból dolgozik.

A statisztikai mutatók azonban sok esetben csalókák tudnak lenni. Egyfelől, aki sokszor próbálkozik, az többet is hibázik.

Vegyük például Cristiano Ronaldót, akinek pályafutás során sokkal több elrontott lövési kísérlete van, mint gólja, mégis ő a világ egyik legjobb labdarúgója. Vagy amikor a kommentelők azért kritizálják Lionel Messit, mert „csak” 70 százalékos volt a passzpontossága, miközben ez az adat azt nem mutatja meg, hogy kétszer annyit próbálkozott, mint a teljes mezőny.

Cristiano Ronaldo és Kylian Mbappé is borzalmas statisztikai mutatókkal zárt a németországi foci-Eb-n, mégsem mondhatjuk, hogy rossz futballisták
Fotó: NurPhoto via AFP

Az xG-mutatót Sam Green, az Opta munkatársa vezette be a köztudatba 2012-ben, azóta pedig ez a mérőszám az egyik legelterjedtebb és leglátványosabb mutatóvá nőtte ki magát a labdarúgó analitikában. Vannak, akik szerint ez érdekes, másik viszont egyenesen a falat kaparják az xG szó hallatán. De mi is ez pontosan? 

A várható gólok mutatója a kapura lövési kísérletek minőségét számszerűsítei, így a történelmi minta alapján megmutatja, hogy egy adott szituációból átlagosan milyen valószínűséggel születik gól. 

Ennek köszönhetően például megtudhatjuk, hogy a franciák világbajnok támadójának, Kylian Mbappénak - mindössze egy gólt szerzett, azt is tizenegyesből - átlagosan 0.09-es volt az xG-je a németországi labdarúgó Európa-bajnokságon, büntetőket számítva pedig 4,70-es várható gólszámra sem tudott betalálni. Ha csak azt néznénk, hogy Mbappé 23 lövésből képtelen volt akciógólt szerezni a tornán, még azt hihetnénk, hogy egy középszerű játékosról van szó, nem pedig a világ legértékesebb futballistájáról, aki nemrég igazolt a Real Madridba. A sportolókat tehát nem lehet csak a statisztikák alapján megítélni.

Taktikai diktatúra a számok rengetegében

A modern futball másik nagy problémája, hogy manapság az edzők már különböző adatok alapján döntik el, hogy melyik taktika és milyen összeállítás a leghatékonyabb az adott meccsen. Ha az egyik játékos jobb statisztikai mutatókkal bír, akkor teljesen mindegy, hogy az ugyanazon a poszton játszó másik játékos mennyire tehetséges, mennyire edzett keményen, nem fog bekerülni a csapatba. Bár van azért ellenpélda is, hiszen az Aston Villa támadója, Ollie Watkins eddig csupán 29 percet kapott az angol válogatottban a foci Eb-n, s hiába lőtt csereként beállva győztes gólt a Hollandia elleni elődöntőben, hiába a jobb lövés per gól mutatója, a gyenge formában futballozó Harry Kane mellett mégsem tud több szerephez jutni.

Ollie Watkins volt az angolok hőse az Eb-elődöntőben
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Mivel már szinte minden csapatnak vannak adatelemző szakemberei, így a mérkőzések kiszámíthatóak lettek. Az edzők és a játékosok már pontosan tudják, mikor mire kell számítani, ezáltal a meccsek egyre inkább unalomba fulladnak, mert nincsenek váratlan megoldások, a csapatok sokszor egész egyszerűen kioltják egymást a pályán azáltal, hogy mindenre fel vannak készülve. 

Az új generáció fejlődését már a technológia és a számok vezérlik

Amellett, hogy mindez az élvezhetőség rovására megy, a futballisták kreativitása is egyre inkább háttérbe szorul. Miért? Mert a statisztikai adatok ezt nem teszik lehetővé. A játékosok számára fontos a statisztika, mert tudják, hogy ezáltal nyerhetnek egyéni trófeákat, például Aranylabdát. A számok miatt viszont tisztában vannak annak az esélyével is, hogy adott esetben elveszíthetik a labdát, ha megpróbálkoznak egy csellel – az pedig rontaná a statisztikai mutatóikat. Vagyis 

egyre kevesebb a futballban a kockázatvállalás.

A legaggasztóbb azonban az, hogy az adatvezérelt sporttudomány már a futballakadémiákban is jelen van, vagyis így a játékosok már gyerekkoruktól kezdve ezen szemlélet szerint fejlődnek. Tény, hogy ezáltal rengeteg képzett, gyors és jó rúgótechnikájú futballista fog kijönni az akadémiákról, csak éppen elvesznek az egyéniségek, a váratlan megoldásokra képes korszakos zsenik.

Messi még 37 évesen is képes különbséget jelenteni a pályán
Fotó: AFP

A futball élvezhetősége csökkent a statisztikák miatt?

A közelmúltban több neves szakember is markáns véleményt fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a modern labdarúgás nem jó irányba halad. A Copa América elődöntőjében búcsúzó uruguayi válogatott szövetségi kapitánya, Marcelo Bielsa például úgy érzi, az élvezeti faktor kezd elveszni a sportágból.

"Egyre többen követik a labdarúgást, ezzel szemben viszont egyre kevésbé szórakoztató a szurkolók számára. Az, ami annak idején ezt a játékot az első számú sporttá tette a világon, már egyáltalán nem olyan fontos"

 – mondta a 68 éves argentin edző, aki azért mérgelődött, mert az egyre inkább felgyorsult világban a szurkolók gyakorta csak statisztikai adatokat és összefoglalókat néznek meg egy meccsről.

Macelo Bielsa biztos benne, hogy a futball hanyatlik
Fotó: AFP

A világbajnok argentin válogatott szövetségi kapitánya, Lionel Scaloni év elején a Marca című spanyol lapnak adott interjújában a futball jövője kapcsán elárulta, elszomorítónak tartja, hogy már gyerekeknél is szakmai feladatokat végeztetnek az edzők, ezáltal kiölik belőlük azt, hogy élvezzék a futball szépségét.

"Manapság a labdarúgás már egyfajta tudomány lett. Túl sok az elemzés, a kutatás a mai futballban. Manapság mindenki tudja, hogyan játszik az ellenfél, annyi információ áll a rendelkezésünkre. A játékosok lassan távirányítóval lesznek vezérelhetők. Nem tudom, más csapatoknál mi a helyzet, de alapvetően fennáll a veszélye, hogy elveszítjük a futball lényegét, és kiöljük a játékosokból, ami a legfontosabb. Ha állandóan megmondod nekik, mikor mit tegyenek, akkor ezt kockáztatod. Csak annyit mondjunk nekik, amit feltétlenül szükségesnek tartunk, ne terheljük őket túl információkkal. Így elveszítjük a futball lényegét, nemcsak profi szinten, hanem már a gyerekeknél is. 

A gyermekeim Spanyolországban játszanak és az edzők mindig megmondják mit csináljanak. Nem engedik, hogy cselezzenek, hanem ordibálnak velük, hogy passzolják tovább a labdát. Képzeljük csak el milyen játékos lenne most Messi, ha nyolcévesen állandóan azt mondták volna neki, hogy passzoljon.

Egy 7-8 éves gyereknek nem lehet azt mondani, hogy átlós védekezést alkalmazzon. Játssza csak a játékot, élvezze a futball szépségét, hibázzon és majd 14-15 éves korában kijavítjuk a hibákat, csiszoljuk a hiányosságait. Ez egy üzenet a jövőnek. Ez egy sport, és a futball szépségét nem szabad elveszíteni" – fogalmazott Scaloni.

Lionel Scaloni sincs jó véleménnyel a futball jelenéről
Fotó: Getty Images via AFP

Ennek a nézetnek a magyar labdarúgásban leginkább Bognár György, a Paks edzője a szószólója, aki szerint nem szabad túlságosan mélyen elmerülni a statisztika világában, sokkal jobb, ha az ember a saját szemének hisz.

"Egyszer csak feltűntek ott olyan emberek, akik magukat szakértőnek nevezték és elkezdtek arról mesélni, hogy hány szöglet, meg hány bedobás volt az első félidőben. Nem értettem, mi történik, hiszen azt, hogy hány szöglet van egy meccsen, a néző is látja. Statisztikára annak van szüksége, aki nem érti a futballt. Citálja a számokat, s alátámasztja a saját véleményét" – mondta Bognár 2021-ben az Origo Sportnak adott interjújában.

A modern labdarúgás az adatelemző szemével

Koppányi Gergely, az NB I-ben szereplő MTK labdarúgócsapatának vezető játékosmegfigyelője és elemzője az Origo Sportnak adott interjújában elárulta, szerinte nem baj, hogy manapság sok adat van jelen a labdarúgásban, mivel minden csak azon múlik, hogy ezekből mit és mennyit szűrünk le.

Az adatelemzés már az utánpótlásban is jelen van
Fotó: Twitter

"A sportágat mélyebben vizsgáló statisztikai adatok közül a várható gólok mutatóját ma már sok közvetítésben használják. Ha emlékeim nem csalnak, 2016-ban az elsők között használtam és meséltem erről az adatról magyar televíziós közvetítés során, még Cristiano Ronaldo helyzetbe kerülései kapcsán. Tudom, hogy van egy szurkolói réteg, amely úgy fél ettől a mutatótól, mint ördög a tömjénfüsttől, de szerintem, ha ez megmarad egy normális szinten, érthetően és kontextusba helyezve elmagyarázzák, hogy miért fontos, akkor szerintem nem káros, sőt. Én egyébként azt vallom, hogy a televíziós közvetítéseknél csak a nagyon alapvető és jól elmagyarázható adatokat kell megemlíteni, azokat viszont szükséges" – mondta a lapunkak a televíziós szakkommentátorként is dolgozó szakember.

Koppányi arról is beszélt, hogy bár a statisztikai adatok hasznosak, önmagukban nem minden esetben mutatnak reális képet, de szerinte a játék élvezhetőségét nem befolyásolják a számok. Ehhez példának a spanyol válogatottat hozta fel, amely az Európa-bajnokságon jó játékkal tudott döntőbe jutni.

"A mutatókat mindig bele kell helyezni a nagyobb képbe. Amíg például nem kezdték el vizsgálni az előremutató passzokat, furcsább adatok is érkeztek, volt olyan topligás szezon, amelyben egy nem túl labdaügyes belső védő volt a legpontosabban passzoló játékos – persze, mert nem volt rajta nyomás és horizontálisan passzolt. 

Abban lehet valami, hogy az adat önmagában unalmassá teszi a futballt, de ez annak is a hozománya, hogy egy edzői stáb ma már sok esetben két számjegyű is tud lenni. Minden egyes szakterületre van egy specifikálódott szakember. Lehet, hogy kevesebb váratlan megoldást eredményez, hogy jobban fel vannak már térképezve a csapatok, de szerintem ez az edzők felfogásán is múlik.

Ha csak az Eb-t nézzük, a spanyolok tudtak jól és látványosan játszani, miközben gyaníthatóan őket is kivideózták az ellenfelek. Tehát elsősorban nem az adathasználat teszi unalmassá, vagy kiszámíthatóvá a játékot, hanem az, ha van egy rizikókerülő edző a kispadon" – mondta.

Sokan bíráljak Gareth Southgate kockázatkerülő játékstílusát, mert unalmassá teszi a játékot, de kétségtelenül eredményes
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

"Közel három évtizede követem a labdarúgást, ezalatt azt láttam, hogy a sportág meglehetősen ciklikus. Ugyanezek a kritikus hangok előjöttek a görögök 2004-es Eb-győzelme után, vagy amikor kevesebb gól esett a világbajnokságokon, de akkor is, amikor az Atlético Madrid BL-döntőkbe jutott és megnyerte a spanyol bajnokságot a sokkal látványosabb futballt játszó Barcelonával és Real Madriddal szemben. Én nem látom ilyen borzalmasan tragikusnak a helyzetet. A számok sem ezt támasztják alá, hiszen ha a topligákat, vagy nagyobb versenysorozatokat nézzük, akkor az esetek többségében azok nyernek, akiknél sokat van a labda és nagyon minőségű helyzetet dolgoznak ki. Szerintem továbbra is lesznek élvezhető meccsek. Az egész azon múlik, hogy milyen felfogású edző, vagy szövetségi kapitány ül a kispadon. Ha többségében és topcsapatokhoz is pragmatikus gondolkodású szakembereket ültetnek le, akkor lesznek rossz meccsek" – fogalmazott az egyik legismertebb magyar futballelemző.

Ugyan a fejlődő technológiának és a tudománynak köszönhetően minden bizonnyal a jövőben is szerves része lesz a futballnak az analitika, - ha tetszik, ha nem - de ennek minden esetben másodlagosnak kell lennie, hiszen a lényeg a játék szerethetősége és varázsa, ezt pedig a játékosok testesítik meg a pályán.

Kapcsolódó cikkek:

Hirdetés: Ha kedvet kapott a fogadáshoz, keresse fel a Szerencsejáték Zrt. Tippmix Pro oldalát, ahol azonnal fogadhat, játszhat, nyerhet.