A francia labdarúgó szaklap, a France Football által 1956-ban alapított Aranylabdát idén a Manchester City spanyol középpályása, a nyári Európa-bajnokság legjobbjának megválaszott Rodri nyerte. A döntés hatalmas felháborodást váltott ki a Real Madridnál, amiért a futballvilág legrangosabb egyéni díja nem Vinícius Júniorhoz került. Természetesen nem először született megkérdőjelezhető végeredmény, így következzenek az Aranylabda-történelem legemlékezetesebb botrányai, legnagyobb visszhangot kiváltó eseményei.
A 2023/2024-es idényben a Real Madrid a Bajnokok Ligáját és a spanyol bajnokságot is megnyerte. A sikerekben hatalmas szerepet játszott a csapat brazil válogatott sztárja, Vinícius Júnior, aki 39 meccsen 24 gólt szerzett az előző évadban.
A Realnál teljesen biztosak voltak abban, hogy a 24 éves klasszis kapja az Aranylabdát, holott Viníciusnak ebben a tekintetben még csapaton belül is akadtak riválisai.
Dani Carvajal a BL és a La Liga mellett az Európa-bajnokságot is megnyerte idén a spanyol válogatottal, Jude Bellingham pedig középpályásként rúgott 23 gólt, valamint Eb-döntőt játszott az angol nemzeti együttessel.
A spanyol Marca már szeptemberben olyan címlappal jelent meg, amely Vinícius Aranylabda-győzelmét zengte, teljesen megfeledkezve arról, hogy a brazilon kívül akadnak még olyan labdarúgók, akik esélyesek a futballvilág legrangosabb egyéni elismerésére.
A Real Madridnál magabiztosan várták az október végén rendezett díjátadót, nem számolva azzal, hogy a Manchester City világklasszis spanyol középpályása, a németországi Eb legjobb játékosának választott Rodri
sem teljesen esélytelen a díjra, sőt. A díjátadó előtt aztán kellemetlen meglepetés érte a madridiakat, miután kiszivárgott, hogy mégsem Vinícius, hanem az Eb-győztes Rodri kapja az Aranylabdát. A Real az utolsó pillanatban lemondta a párizsi különgépet, így sem a brazil támadó, sem a csapat többi jelöltje, sem pedig a legjobb edzőnek végül megválasztott Carlo Ancelotti nem utazott el a párizsi Aranylabda-gálára. Hiába építették hetek-hónapok óta a spanyol sajtóban a BL-győztes támadó végső sikerét, és hiába vigasztalódtak ezzel a Real-játékosok a Barcelona elleni 4-0-s vereség után, végül óriási pofont kaptak.
A 2024-es Aranylabda-szavazás első három helyezettje:
A díjátadó után a Real Madrid sértődött közleményben reagált a végeredményre, melyben az UEFA-t is bírálta, majd Vinícius sem gratulált Rodrinak, hanem ígéretet tett arra, hogy addig fog bizonyítani, amíg meg nem kapja a trófeát. Ancelotti videóüzenetben köszönte meg, hogy az év edzőjének választották, azonban a felsorolásban a játékosai közül csak Viníciust és Carvajalt emelte ki, míg a szavazáson harmadik helyen végző Bellinghamről egy szót sem ejtett. A Real Madridot tehát hatalmas sokk érte a 2024-es Aranylabda-díjátadó után, azonban a futballtörténelemben nem a spanyol gigász az egyetlen klub, amelynél hasonló csalodóttságot éltek át a rangos elismerés végeredménye után.
Néhány évvel ezelőtt a Bayern Münchenben gólrekordokat döntögető Robert Lewandowski is esélyes volt a díjra, azonban elképesztő balszerencséje volt, mert a koronavírus-járvány miatt 2020-ban nem rendezték meg az éves Aranylabda-gálát. A lengyel csatár abban az évben triplázott a bajor rekordbajnokkal - Bundesligát, Német Kupát és Bajnokok Ligáját is nyert -, emellett számolatlanul lőtte a gólokat, ezért szinte biztosan ő kapta volna az elismerést. Lewandowski azonban pórul járt, ám egy évvel később is bombaformában futballozott, így újra a legfőbb esélyesek egyikeként tartották számon.
2021-ben viszont megint nem volt szerencséje, mert a Copa América-győztes Lionel Messi kapta a díjat (akkor hetedszer), a gólerős támadó a második helyen végzett az argentin mögött.
A 2021-es naptári évben 62 gólig jutó lengyel az év csatára díjat ugyan megkapta, de a Bayernnél ezt egy arculcsapásként vették tudomásul, mert úgy vélték, mindenképpen Lewandowskinak járt volna az Aranylabda. Lothar Matthäus a döntés után nem értette a világot, mert bár minden tisztelete Messié és a többi jelölté, de szerinte egyikük sem érdemelte volna meg annyira a 2021-es Aranylabdát, mint Lewandowski. A Sport Bild című német lap még messzebbre ment kommentjében: "Miért nem Pelé? Ő is jó volt".
A Bayernnél korábban a 2013-as Aranylabda-szavazás után is hatalmas volt a felháborodás, ugyanis hiába triplázott a csapattal és játszott óriási szerepet a sikerekben Franck Ribéry, nem a francia szélső, hanem Cristiano Ronaldo kapta a rangos elismerést (ráadásul úgy, hogy Blatter meghosszabbíttatta a szavazást, miután elsőre - a hírek szerint - és még fel is hívta a szavazók figyelmét Ronaldóra - a szerk.). A 2022-ben visszavonult klasszis még évekkel később sem tudta feldolgozni a történteket.
Olyan volt, mintha ellopták volna tőlem az Aranylabdát. Egyszerűen érthetetlen, hiszen minden trófeát megnyertem. Ennél többet nem tehettem. Igazságtalanság történt.
A saját országom nem állt mögöttem. A saját fülemmel hallottam, hogy a franciák azt mondják, Cristiano Ronaldónak kellene nyernie. A portugálok vajon szerették volna, hogy Messi vagy én diadalmaskodjak? Persze, hogy nem!" - osztotta ki a France Footballt Ribéry, aki 11 góllal és 23 gólpasszal zárta a 2012/2013-as idényt, amely során a Bundesligát, a Német Kupát és a Bajnokok Ligáját is megnyerte a Jupp Heynckes vezette Bayern egyik legjobbjaként.
Hosszasan lehetne még sorolni azokat a futballsztárokat, akik egy adott évben kiválóan teljesítettek, rengeteg trófeát nyertek, mégsem ők kapták év végén az Aranylabdát. Közéjük tartozik Wesley Sneijder is, aki 2010-ben az Interrel triplázott, a dél-afrikai világbajnokságon pedig döntőig vezette a holland válogatottat, amely végül csak a hosszabbításban, Andrés Iniesta góljának köszönhetően bukta el a finálét. Sneijder 2009 nyarán igazolt a Real Madridtól az Interhez, de első idényében a csapat egyik legfontosabb játékosaként segítette történelmi triplázáshoz a milánói klubot.
A nyári foci-vb-n is remekelt a klasszis középpályás, 5 találatával társgólkirály lett, emellett 4 mérkőzésen választották meg a meccs emberének. Mindettől függetlenül az Aranylabda Lionel Messihez került,
aki egyénileg remek szezont zárt, de közel sem nyert abban az évben annyi fontos trófeát, mint Sneijder, aki végül az első háromba sem került be, mert Iniesta és Xavi is megelőzte a szavazáson.
A 2010-es Aranylabda-gála kapcsán Iniesta és Xavi neve is felmerülhetett volna, mint végső győztes, hiszen a spanyol válogatottal megnyerték a világbajnokságot. A két középpályás a Barcelona sikerkorszakának kulcsfigurái közé tartozott, a nemzeti csapattal pedig két évvel korábban, majd két évvel később is Eb-t is nyertek, ám végül soha nem kaptak Aranylabdát. Abban az évben a vb-trófea sorsát eldöntő Iniestával kapcsolatban gondolták sokan, hogy neki kellett volna nyernie. Utólag még a France Football is elnézést kért a nemrég visszavonult klasszistól, amiért nem neki ítélték oda 2010-ben a rangos egyéni díjat.
Az Arsenal legendás csatára, a francia válogatottal világ- és Európa-bajnok Thierry Henry 2003-ban és 2004-ben is fantasztikus évet zárt, ám egyik esztendőben sem kapta meg az Aranylabdát. A korábbi kiváló támadó a 2002/2003-as idényben 24 gólt lőtt és 22 gólpasszt adott a Premier League-ben, amivel a mai napig rekorder, mert az angol futball történetében egyetlen futballista sem jutott 20 fölé e két mutatóban egy szezon során. A BL-ben Henry 7 gólig és 3 gólpasszig jutott, továbbá FA-kupát nyert és az év játékosának választották Angliában, de az Aranylabda-szavazáson mindez csak a második helyre volt elég. A díjat a Juventus cseh középpályása, Pavel Nedved nyerte, aki olasz bajnok lett és BL-döntőbe jutott a torinói klubbal, ám az AC Milan ellen büntetőpárbajban elveszített fináléban az eltiltása miatt nem játszhatott.
A 2003/2004-es évadban Henry akkori PL-rekordot jelentő 30 találattal lett gólkirály az angol élvonalban, amelyet az Arsenal veretlenül nyert meg, de ekkor sem neki ítélték oda az Aranylabdát.
A rangos elismerés a Milan ukrán csatáráé, Andrij Sevcsenkóé lett, aki olasz bajnoki és Serie A gólkirályi (24 gól) címet szerzett. Érdekesség, hogy 2004-ben Henry az első háromba sem fért be, mert Deco és Ronaldinho is megelőzte a szavazáson.
Többször is előfordult már, hogy Cristiano Ronaldo nem ment el az Aranylabda-gálára, miután kiszivárgott, hogy nem ő fog nyerni. A pályafutása során ötször is díjazott klasszis 2018-ban is így tett, miután kiderült, hogy madridi csapattársa, Luka Modric kapja a díjat, aki szintén nagy szerepet játszott a Real sorozatban harmadik BL-győzelmében, valamint vb-ezüstéremig vezette a horvát válogatottat.
A portugál világsztár nyilvánosan nem kommentálta a végeredményt, azonban a nővére, Elma nem fogta vissza magát.
Sajnos egy ilyen romlott világban élünk, amelyet a maffia és a kib.szott pénz irányít. Isten ereje sokkal nagyobb ennél az erkölcstelenségnél - kivár, de nem hagy el" -
hangzott a feldúlt hölgy véleménye, miután Ronaldo csak a második helyen végzett Modric mögött.
Kétség sem férhet hozzá, hogy Lionel Messi minden idők egyik, ha nem a legnagyobb labdarúgója, ám sokan nem értenek egyet azzal, hogy miért kellett nyolcszor is odaítélni neki az Aranylabdát. Mint fentebb említettük, az argentin sztár 2010-es és 2021-es díjazása is nagy visszhangot keltett, de akad még ezekhez hasonló eset. 2019-ben Virgil van Dijk a Liverpool védelmének vezéreként segítette Bajnokok Ligája-győzelemhez Jürgen Klopp csapatát, a szezon során szinte nem akadt senki, aki ki tudta volna cselezni.
A holland védő lett abban az évben a Premier League legjobbja, valamint az UEFA is az év legjobb játékosának válaszotta, de az Aranylabda-szavazáson csak második lett Messi mögött.
2023-ban Erling Haalandnak volt óriási esélye a díjra, a norvég csatár 53 meccsen 52 góllal segítette történelmi triplázáshoz a Manchester Cityt. Hiába azonban a rengeteg gól és a nagy sikerek, ismét Messié lett az Aranylabda, köszönhetően annak, hogy 2022 decemberében megnyerte azt a trófeát, amely még hiányzott a gyűjteményéből.
A 37 éves klasszis világbajnoki címre vezette Argentínát a katari tornán, ezt pedig a legrangosabb egyéni díjjal honorálta a France Football.
Messi nyolcszoros aranylabdásnak mondhatja magát, ezt a rekordot pedig talán soha senki sem fogja megdönteni.
A magyar labdarúgás az 1950-es évek első felében élte egyik nagy fénykorát, ám a France Football szerkesztősége csak 1957-től kezdte el kiosztani az akkor még és sokáig a legjobb európai labdarúgónak járó elismerést. 1950 és 1956 között minden idők legnagyobb magyar futballistája, Puskás Ferenc akár többször is megkaphatta volna a díjat, de 1960-ban is nagyon közel állt hozzá.
Puskás akkor már a Real Madrid játékosaként varázsolt hétről hétre, 38 meccsen 50 gólt szerzett, az Eintracht Frankfurt ellen 7-3-ra megnyert BEK-döntőben egymaga négy gólt rúgott.
Ezek után minden esélye megvolt az Aranylabdára, ám az elismerést a Barcelonavál spanyol bajnoki címet szerző Luis Suárez kapta meg, míg Puskásnak a második hely jutott.
Puskás "meglopása" azért is felháborító, mert 12 találatával a BEK gólkirálya lett az 1959/1960-as idényben, míg Suárez csupán egyetlen gólt lőtt a sorozatban. A bajnokságban a Real-legenda 25-ször talált be az ellenfelek kapujába, a Barca klasszisa viszont csak 13-szor. Ehhez még azt is érdemes hozzátenni, hogy Puskás és Suárez közvetlen összecsapásából is a magyar focista jött ki győztesen: a Real oda-vissza verte a Barcát, Puskás mindkét bajnoki meccsen gólt lőtt. Talán emiatt is nyilatkozott szerényen a győztes, miután átvette az 1960-as Aranylabdát.
Voltak igazán nagy játékosok, akik soha nem kapták meg ezt a díjat. Ezért nem olyan nagy dolog" -
Kellemesebb emlék a magyar futball szempontjából az 1967-es esztendő, ugyanis ebben az évben Albert Flórián kapta a rangos díjat. A Császár becenévre hallgató klasszis a Ferencváros csapatában 1959 és 1974 között 351 bajnoki mérkőzésen 256 gólt szerzett.
Pályafutásának legnagyobb elismeréseként 1967-ben - eddig egyetlen magyarként - elnyerte a France Football Aranylabdáját, a legjobb európai futballistát megillető elismerést.
"Technikailag és taktikailag szinte felülmúlhatatlan egyéniség" - szólt az indoklás a 75-szörös magyar válogatott csatárklasszis díjazásakor. A legendás futballista boldogságát fokozta, hogy néhány nappal korábban megszületett második gyermeke, a később szintén labdarúgóvá érett ifjabb Albert Flórián, ám a szocialista korszakra jellemzően nem több tízezres szurkolósereg előtt, hanem szinte titokban, egy szűk körű rendezvényen vehette át az Aranylabdát.