A magyarok többsége szívesen venne részt újból sporteseményeken

A magyarok 72 százaléka újból részt venne nézőként sporteseményeken, ha a koronavírusra lenne védőoltás, és közel 60 százalékuk a kötelező távolságtartást is hatékony megoldásnak tartja a látogatható mérkőzések újraindításához – ez derült ki egy reprezentatív kutatásból.

A Havas Sports & Entertainment részéről Nagy László igazgató – sportmarketing szakember és független iparági szakértők Kosaras Renáta, sport-marketingkommunikációs tanácsadó és Kovács Nikolett, nemzetközi újságíró és szakértő az Ipsos kutatócéggel karöltve arra vállalkozott, hogy egy amerikai kutatás mintájára hazánkban is megvizsgálják, mi lehet a megoldása a hazai sportiparág talpra állításának. Mint azt közleményükben felidézték: a koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis egyik leginkább érintett területe a sport.

Az elmaradt sportesemények gazdaságilag és érzelmileg is érzékenyen érintették a szektort. A tokiói olimpiát 2021-re halasztották, de az esetleges második hullám és az utazási korlátozások miatt továbbra is hatalmas bizonytalanság lengi körül a világ legfontosabb sporteseményét – írták.

A MOL Fehérvár szurkolói alátámasztják a kutatási eredményeket Fotó: Polyák Attila - Origo

A magyar sportrajongók sokkal bizakodóbbak a visszatéréssel kapcsolatban, mint az amerikaiak: itt a lakosság több mint fele a szájmaszk viselését is hatékony megoldásnak tartja a mérkőzések újból nyilvánossá tételéhez, és 19 százalék azok aránya, akik egyik felsorolt intézkedést sem tartják elegendőnek ahhoz, hogy részt vegyenek egy sporteseményen nézőként. Ezzel szemben az amerikaiak 64 százaléka térne csak vissza a lelátóra, ha lenne vakcina. Az amerikai sportpiac szereplői pesszimista rajongói várakozásokkal szembesülhettek: bár a 80 százalékos többség a társasági élet fontos elemének nevezte a sporteseményeket, a felnőtt lakosság mindössze negyede venne részt meccseken szurkolóként személyesen is. Ott 62 százalék azok aránya, akik tévén vagy online közvetítésen követnék a sporteseményeket az újraindulás után.

A kutatás ezer felnőtt magyar állampolgár megkérdezésével, országos mintán, kérdőíves módszerrel zajlott, az eredmény a 18 éven felüli népességre reprezentatív.