Lebukott két hegymászó, akik hamis képekkel akarták bizonyítani, hogy megmászták a Mount Everestet

Lebukott az a két indiai hegymászó, akik 2016-ban azt állította, hogy feljutott a világ legmagasabb hegycsúcsára, a Mount Everestre. Most kiderült, hogy a képek csak ócsak hamisítványok, a két indiai férfi pedig csak a csúcs közelében sem járt.

Az észak-indiai Haryana tartomány az elmúlt évtizedekben számos kiváló hegymászót adott a világnak, de Narender Singh Yadav és Seema Rani Goswami kétségtelenül nem tartozik közéjük.

Ők ketten még 2016-ban kapták meg a nepáli kormány pecsétes papírját arról, hogy feljutottak a világ legmagasabb, 8848 méteres csúcsára, holott több tapasztalt nepáli mászó már akkor kétségbe vonta a teljesítményüket. Közel öt évnek kellett eltelnie, hogy újra elővegyék a mászók által bizonyítékul átadott fotókat, és megállapítsák, aminek már elsőre is láthatónak kellett volna lennie: a képek nem az Everest csúcsán készültek.

A csúcson elkészített, még a laikusok számára is jól ismert képeken megszokott részletekből ugyanis semmi nem volt látható a két indiai mászó fotóin. Nem látszottak a jellegzetes, háromszögletű színes kis zászlók, ahogy tükröződő napszemüvegen sem volt nyoma hónak – márpedig az Everest csúcsán mindig van hó.

De, ami még feltűnőbb: a képeken látható oxigénmaszk még csak össze sincs kapcsolva a mellette lévő palackkal.

A két mászót most tíz évre minden nepáli csúcson történő próbálkozástól eltiltotta a himalájai ország kormánya, ugyanakkor az ő felelősségük is felmerül az ügyben, írja cikkében a The New York Times. Nepál a világ egyik legszegényebb országa, amelynek, ha nem is az egyetlen, de az egyik legfontosabb bevétele a területén lévő hegycsúcsokra kiadott mászási engedélyekből befolyó összeg. Az Everestre egy-egy csúcsengedély 10 ezer dollárba (kb. 3 millió forint) kerül, amiből egy-egy mászó szezonban több százat (2018-ban például 800-an mászták meg a hegyet) is kiad az erre szakosodott hivatal.

Az egyik oldalon a pénz, a másikon a remélt dicsőség tereli rossz útra az embereket Forrás: AFP/Phunjo Lama

Az érem másik oldalán az indiai "hagyományok" vannak. A szubkontinensen komoly elismerés jár azoknak, akik feljutnak a világ legmagasabb csúcsára, rendszerint állami kitüntetést is kapnak, a hivatalnokok esetében pedig szinte automatikus az előléptetés a nagy siker után, így nem véletlen, hogy leggyakrabban indiaiakról derül ki, hogy csalni próbáltak.

Narender Singh Yadavot is felterjesztették az év indiai hegymászója díjra tavaly augusztusban, ez már azonban sok volt több profi mászónak is, akik jelezték a díjat oda ítélő indiai sportminisztériumnak, hogy

látták Yadavot, amint a csúcs elérése nélkül ereszkedett vissza az alaptáborba.

Az indiai minisztérium eztán vette fel a kapcsolatot a nepáli turisztikai minisztériummal, és ekkor vették elő újra a bizonyítékul szálgáló, fentebb említett fotókat. A vizsgálatok szerint Yadav és Goswami valamivel 8000 méter fölé juthatott, ami önmagában becsülendő teljesítmény, de a csúcstól még legelább 700 méterre voltak.

A két indiai mászó – akik közül az egyik a nepáli rendőrségen feljelentette a hegyivezetőjüket, mondván, az nem volt hajlandó felvinni őket a csúcsra – esete egyébként egyáltalán nem ritka,

évente több tucat hasonló eset fordul elő,

a nepáli hatóságok azonban alig-alig, csak a legkirívóbb esetekben indítanak vizsgálatokat, nehogy a túlzott szigor elvegye a mászást tervezők kedvét.