Retrolimpia: Nagy-Britannia vállalta a moszkvai indulást

28 évvel ezelőtt, 1980. március 25-én döntött úgy a Brit Olimpiai Bizottság, hogy nem csatlakozik az Egyesült Államok bojkottjához, s részt vesz a moszkvai olimpián. Ugyanezen a napon ünnepli születésnapját két olimpiai bajnok ökölvívó, Papp László és Vlagyimir Klicsko, illetve a bolgárok szintén aranyérmes magasugróklasszisa, Stefka Kosztadinova.

1980. március 25-én a Brit Olimpiai Bizottság úgy döntött, válasz nélkül hagyja Jimmy Carter amerikai elnök felhívását, s a szovjet hadsereg 1979-es afganisztáni bevonulása ellenére nem bünteti sportolóit a moszkvai olimpia bojkottjával.

Egyedül a gyeplabdázók nem kívántak elutazni a Szovjetunióba. A brit csapat azonban ott volt a játékokon szereplő 81 nemzet között, a küldöttség végül 21 medállal (köztük öt aranyéremmel) tért haza.

Egyik elsőséget a skót sprinter, Allan Wells szerezte atlétikában, a 100 méteres síkfutásban 1924 után diadalmaskodott ismét brit versenyző.

1926-ban ezen a napon született Papp László. A háromszoros olimpiai bajnok, kétszeres Európa-bajnok, hétszeres magyar bajnok, profi Európa-bajnok (1962-64) a világ egyik leghíresebb ökölvívója volt, aki 1948-ban a londoni, 1952-ben a helsinki és 1956-ban melbourne-i olimpián is aranyérmet nyert. Ez a páratlan bravúr neki sikerült először, tripláznia azóta csak Teofilo Stevenson és Félix Savón tudott.

Amatőrként összesen 193 mérkőzésből 183-on győzött 2 döntetlen és 8 vereség mellett, ezt követően belépett a profik közé, 29 találkozójából 27-et megnyert, 2 döntetlenre végződött. Legnagyobb sikerét 1962. május 16-án Bécsben aratta, Eb-címmérkőzésen 16 ezer ember előtt a Stadthalléban a nyolcadik menetben technikai KO-val legyőzte a dán Chris Christiansent.

Visszavonulása után edzőként tevékenykedett, a válogatott szövetségi kapitányaként is számos siker fűződik nevéhez. 1982-ben NOB-érdemrenddel tüntették ki, 1989-ben megkapta a Bokszvilágtanács (WBC) kitüntetését mint a "világ legjobb amatőr és hivatásos középsúlyú ökölvívója". Két éve, 75. születésnapján Millenniumi Ezüst Emlékérmet vehetett át Mádl Ferenc köztársasági elnöktől. 2003. október 16-án hunyt el.

1976-ban ugyancsak ezen a napon született egy másik bokszcsillag, az ukrán Vlagyimir Klicsko, aki jelenleg az IBF, a WBO, illetve az IBO profi nehézsúlyú világbajnoki övét is birtokolja.

Az ifjabb Klicsko fivér amatőr pályafutása első sikerét 1993-ban aratta, amikor nehézsúlyban junior Eb-aranyat nyert, egy évvel később a törökországi korosztályos vb-n pedig ezüst jutott neki.

1996-ban ezüstérmet szerzett a vejlei Eb-n, majd az atlantai olimpián a tongai Paea Wolfgramm legyőzésével olimpiai bajnok lett szupernehézsúlyban.

A profik között 1996. november 16-án debütált, s az első menetben kiütötte a mexikói Fabian Mezát. Pályafutása során eddig 53 csatát vívott, 50-et megnyert (44-et KO-val), mindössze háromszor hagyta el vesztesen a ringet.

1965. március 25-én született a bolgár magasugrónő, Stefka Kosztadinova is. A plovdivi atléta az 1988-as, szöuli ezüstérem után 1996-ban, Atlantában lett olimpiai bajnok. Pályafutása során 1987-ben Rómában, illetve 1995-ben Göteborgban is világbajnok lett, s diadalmaskodott az 1986-os stuttgarti Európa-bajnokságon is. Fedett pályán ötszörös világ- és négyszeres Európa-bajnok.

1987-ben felállított 209 cm-es ugrása a mai napig világcsúcs, pályafutása során hétszer döntött rekordot, s 2 méter fölött 197-szer teljesített!

Visszavonulása után a sportpolitikában vállalt szerepet, a Bolgár Atlétikai Szövetség, majd a Bolgár Olimpiai Bizottság alelnöke lett, 2003 és 2005 között sportminiszter-helyettesként dolgozott.

2005. november 11-én választották meg a Bolgár Olimpiai Bizottság elnökének.