Portugália–Argentína a riói olimpián, az egykori gyarmatosító a finoman szólva sem kedvelt szomszéd ellen. Ebből csak valami jó sülhet ki, reménykedtünk, amikor több mint 24 órával a hivatalos megnyitó előtt az Olimpiai Stadionba tartottunk, hogy megnézzük a focitorna első nagy rangadóját.
Az olimpián a foci mellett az atlétika is otthonra talál majd a 2007-ben átadott, a korábbi FIFA-elnök Joao Havelange-ról elnevezett stadionban. A létesítményt egyébként az egyik riói futballklub, a Botafogo is használja, de kétszeres világbajnok védője előtt tisztelegve Nilton Santos nevén emlegeti az arénát.
Talán éppen ezt a latinos káoszt elkerülendő lett a játékok idejére Olimpiai Stadion a hivatalos név. Érdemi fejlesztés is volt, 47 ezerről 60 ezerre növelték a férőhelyek számát, elvégre biztosan sokan lesznek kíváncsiak, mire megy egymás ellen Justin Gatlin és Usain Bolt 100 méteren.
Ezúttal azonban a focistáknak volt jelenésük, és az elsőre nem túl bizalomgerjesztő környéket körülpásztázva gyorsan kiderült, hogy nem sokan fognak az argentinoknak szurkolni, óriási fölényben voltak a portugál, illetve brazil mezes drukkerek.
Egy Sao Paulo-mezbe öltözött brazilt arról kérdeztünk, mit jelent számára, hogy Rio rendezi az olimpiát, de a válasza meglehetősen nyersre sikeredett.
Egy nagy szar ez az egész.
Brazíliában van egy rakás dolog, ami sokkal fontosabb lenne az olimpiánál, elég csak a korrupció elleni küzdelmet említeni" – mondta, aztán elviharzott.
Nem sokkal ezután egy német mezbe öltözött szurkoló érkezett, akinek már önmagában az öltözéke is indok volt arra, hogy megállítsuk, de arra is kíváncsiak voltunk, ő is olyan borúsan látja-e a helyzetet, mint honfitársa.
"Voltak gazdasági és politikai nehézségek is, de ettől én még büszke vagyok arra, hogy nálunk lesz az olimpia. Biztos vagyok abban, hogy a sok akadályozó tényező ellenére jó kis olimpia vár ránk, és
az emberek a kedvességgel kompenzálják majd a hiányosságokat.
Láttam, furán néztél rám a német mez miatt, pedig egyszerű az oka: hiába vertek minket 7-1-re a vb-elődöntőben, utána az argentinokat is legyőzték, nem hagyták, hogy Brazíliában legyenek világbajnokok. Az még a 7-1-nél is rosszabb lett volna" – magyarázta Igor.
A stadion pazar látványt nyújtott kívülről, de nem kellett csalódni belülről sem, egyedül a lifttel akadt némi gond, az öt emelet megtétele legalább három percbe telt, de így legalább volt időnk rájönni, ki volt az a nagyon ismerős bácsi mellettünk. Mire felértünk, bevillant, hogy
az 1994-ben a brazil válogatottal vb-győztes Carlos Alberto Parreira
volt az utastársunk, aki a 2010-es vébén Dél-Afrikát irányította, majd visszavonult az edzősködéstől.
A 60 ezres stadionnak nagyjából a kétharmadát töltötték meg a szurkolók, már 80 másodperc után olléztak a portugálok passzolgatása közben, az argentinokat pedig vadul kifütyülték. Az első argentin sárgánál aztán kisebb népünnepély kezdődött a lelátón, de még ezt is sikerült felülmúlni Bruno Fernandes góljánál, csakhogy a bíró les miatt nem adta meg, egyébként tévesen.
A közönség nagyon pörgött, a 7. percben indult a hullám a lelátón, és a pályán is élvezetes volt a játék, a portugálok nyomtak, de az argentinoknak is volt egy komoly helyzetük, Gomez az oldalhálóba bikázott. Az első tíz perc után elmúlt az újdonság varázsa, és a szurkolók
hirtelen olyan csöndben maradtak, mintha szájzárat raktak volna rájuk.
Az első félidő közepén valaki szólhatott az argentinoknak, hogy ez itt egy tétmeccs, mert onnantól az övék volt a folytatás. A csapat legnagyobb nevének számító, az Atléticóban az előző idényben öt bajnoki gólig jutó Correát egy önfeláldozó portugál védő akadályozta meg a gólszerzésben.
Cuesta fejese és Gomez kissé ügyetlen, mégis veszélyes mozdulata után is az argentinok bosszankodhattak, kész csoda volt, hogy 0-0 lett az első félidő.
A szünetben a helyi hangulatfelelős megénekeltette a szurkolókat, de utána megint visszaállt a színházi hangulat, úgyhogy aki kicsit későn ment ki vécére vagy sörért, az a nagy csöndben nem is észlelhette, hogy közben megkezdődött a második félidő.
Argentína ott folytatta, ahol abbahagyta, Calleri ziccerben a Stieber-féle emelést választotta, de a kivitelezés neki nem sikerült olyan pontosra, mint a magyar szélsőnek, a kapufán csattant a labda. A portugálok kivárása bejött, Paciencia 22-ről lőtt a bal sarokba, és a brazilok úgy ünnepeltek, mintha ők nem égtek volna le Dél-Afrika ellen.
Innentől nyeregben voltak a portugálok, Salvador még elrontott egy ziccert, aztán Pite távoli és nem túl veszélyes lövését az argentin kapus, Rulli valahogy beengedte a kezei és lábai között.
A meccs összefoglalója, 1:33-nál a nagy potyával:
Ezek után még kevésbé fogták vissza magukat a brazilok, rákezdtek arra a dalra, aminek az a lényege, hogy csak Pelének van 1000 gólja, miközben Maradona a kokaint szívja, aztán még egy kis ollézással tiporták az argentin lelkeket. A végén kiderült, hogy ez tényleg az a nap volt, amikor semmi sem jön össze a kétszeres világbajnok U23-as csapatának, mert még egy üres kapus ziccert is sikerült elrontani, a brazilok pedig úgy mehettek haza, hogy ha már ők nem nyertek, legalább látták, ahogy a szomszéd szép nagyot hasal.