„Egész éjjel azon gondolkoztam behozzam-e centerbe Szremkó Krisztinát. Tudtuk ugyanis, hogy a hollandok a két lövőnket Tóth Noémit és Stieber Mercédeszt nem hagyják majd érvényesülni, ezért nagyobb szerepe lesz a centernek.
Nem bántam meg a döntést, Krisztina remekül játszott, a két gólja önmagáért beszél. Ismét nagyon jól védekezett a csapat, fegyelmezetten, okosan játszott. Az edzői pályám csúcsa ez a nap."
Ezeket a mondatokat dr. Tóth Gyula mondta, aki szövetségi kapitányként világbajnoki címig vezette a magyar női vízilabda válogatottat. 1994-ben volt ez a vb, Rómában. A magyar válogatott a lényegesen esélyesebb Hollandiát győzte le 7-5-re a fináléban, ráadásul végig vezetve. Hollandia a sportág női szakágának anyja, sokáig úgy tűnt, hogy soha nem ér véget az uralkodása. Ám Tóth Gyula lányai elsüllyesztették a németalföldi vetélytársat.
Nem véletlen, hogy Hollandia a női vízilabda széles körben való elterjedésének kezdeti szakaszában remekül teljesített, ugyanis ott komoly múltja van ennek a szakágnak. Már az 1920-as években is rendeztek hivatalos női vízilabda mérkőzéseket Hollandiában, továbbá az Egyesült Államokban. Ausztráliába a '60-as években úszott be a sportág női szakága, a '70-es években pedig már jelen volt Új-Zélandon, Kanadában, Svédországban, Finnországban, Belgiumban, az NSZK-ban.
Magyarországon 1982-ben alakult az első női vízilabda csapat, a Vasas kötelékén belül.
Azóta űzik ezt a sportot hivatalosan a hölgyek. Az alapítóra, Ördög Évára így emlékezett a fia: „Mindig is bevállalós sportember volt, hiszen volt ő a búvárúszók kapitánya, úszóedző a Fradiban, továbbá a Vasasban vízilabda előkészítő csoportokat szervezett. Édesanyámnak a gyerekei miatt volt rálátása a vízilabdára.
Miután 1982-ben a Császárban elkezdett edzésre járni néhány lány érezhető volt, hogy elindult valami. Mikor már 15-20-an voltak, szólt édesanyám, hogy menjek le segíteni neki"
A „kisfiút", aki lement segíteni az édesanyjának Merész Andrásnak hívják. 2010 és 2015 között szövetségi kapitányként irányított, egy világbajnoki és két Európa-bajnoki bronzérmet köszönhet neki a sportág, de ne szaladjunk ennyire előre.
Merész András édesanyjának a munkája gyorsan beérett. 1984-ben már válogatottat is össze lehetett verbuválni. Majd Magyarország nevezett az első Európa-bajnokságra, 1985-ben. Első nekifutásra rögtön ezüstérmes lett.
A nyolc csapatos tornán hat szép győzelmet aratott, ezeken 89 gólt szerzett és csak 24-et kapott.
Aztán az utolsó mérkőzésen vereséget szenvedett a korai években verhetetlen Hollandiától. A második és a harmadik Eb-n is ugyanez volt sorrend, vagyis aranyérmes Hollandia, ezüstérmes Magyarország.
Közben 1986-ban megrendezték az első vb-t is, ahol Ausztrália győzött, Magyarország az ötödik helyen végzett. Az 1991-es vb-n pedig a negyediken. Ekkor a két európai nagyágyún kívül Ausztrália, Kanada és az Egyesült Államok képviselt külön kategóriát ebben a sportban, és kezdett nagyon feljönni Olaszország. Az 1991-es perthi vb-t januárban, az ottani nyár idején rendezték, az Eb-t pedig augusztusban az európai (egészen pontosan a görög) nyárban. A kontinens tornára nagyon összeállt a csapat, és Tóth Gyula irányításával megszületett az első Európa-bajnoki cím! Negyedik próbálkozásra végre sikerült legyőzni Hollandiát.
A döntőt 11-8-ra nyerték a legyőzhetetlennek hitt rivális ellen a magyarok. Ettől fogva már nem kellett tartani az örök mumustól.
Annyira nem, hogy 1994-ben világbajnok lett Magyarország! A csoportmérkőzések során Hollandia 10-8-ra legyőzte válogatottunkat, de az erőviszonyoknak megfelelően ez a két csapat került innen az elődöntőbe. Ott Hollandia az Egyesült Államokat, Magyarország pedig Olaszországot győzte le, így adódott a revans lehetősége a mieink számára. A döntő pedig bevonult a sportág történetébe, de erről már volt szó.
Dr. Tóth Gyula majdnem 10 évig irányította a sportágat, őt a vízilabdázás történetének egyik legnagyobb alakja, dr. Faragó Tamás követte a kispadon. Vele szintén Eb-t és vb-t nyertek a lányok.
Ami mondhatni természetes, hisz' Faragó győztesnek született, rá igazán illik a mondás: bármihez nyúl az arannyá válik.
Rögtön az első évben Európa-bajnok lett a csapat. Ami azért komoly mérföldkő a szakág történetében, mert ekkor lettek igazán népszerűek a lányok. Ezt a kontinenstornát ugyanis Budapesten nyerte a válogatott 2001-ben. Aki bármelyik nap ki tudott menni a helyszínre, az gondolom egyetért azzal, hogy ezt a sportágat a margitszigeti nyárra találták ki. Fantasztikus hangulat volt a világ legszebb környezetében zajló eseményen, és mivel a fiúk sajnos csak harmadikok lettek, a győztesnek járó összes elismerést a lányok zsebelték be.
Ekkor lett nagykorú a női vízilabda Magyarországon.
A klasszis játékosból lett sikerkapitány 2005-ben világbajnokságot is nyert a lányokkal. Méghozzá Montreálban, ahol 1976-ban olimpiai bajnok lett játékosként. A döntőben hosszabbítás után 10-7-re nyertek Faragó tanítványai az Egyesült Államok ellen. Hollandia azon a vb-n csak a 10. helyen végzett.
Nagyon nem alakultak át az erőviszonyok azóta sem, de néhány ország megerősödésével a régi uralkodók több kihívással kell, hogy szembe nézzenek. Sajnos 2005 óta Magyarország is csak egyszer szerepelt világesemény döntőjében. 2016-ban Európa-bajnokságot nyert, már a mai kapitány, Bíró Attila vezetésével.
A magyar női vízilabda sikerlistája jelenleg: világbajnokságokon két aranyérem, egy-egy ezüst és bronz, Európa-bajnokságokon: három arany, öt ezüst és hat bronz. Lenyűgöző!
Azonban hiába van folyamatosan a világ közvetlen élvonalában, olimpiai érem még nincs. Pedig ez a hatodik ötkarikás sorozat lesz ebben a szakágban. Amikor 2000-ben, Sydney-ben bemutatkozott a női póló a játékokon, akkor Magyarország nem tudta kvalifikálni magát a hat fős mezőnybe, azóta viszont folyamatos résztvevő. És egyfolytában üldözi a balszerencse. Az athéni hatodik hely után Pekingben, Londonban és Rióban is negyedik lett, egyszer hosszabbítás, kétszer büntetőpárbaj után maradt le a dobogóról.
Erre minden esélye megvan Tokióban, a furcsa lebonyolításnak köszönhetően a két ötfős csoportból csak egy-egy gárda esik ki. A többi a negyeddöntőbe kerül, ahol egyenes kieséses rendszerben folytatódik a küzdelem. A folytatást illetően fontos lenne az első két hely valamelyikét megszerezni.
Ami pozitív, hogy a toronymagas esélyes Egyesült Államokkal egy ötösben szerepel, így a negyeddöntőben biztos, hogy elkerüli.
Vélhetően a csoport második helyéért az oroszokkal vív majd csatát a csapat, és nagyon kellene az a pozíció, mert aki megszerzi, az csak a döntőben találkozhat újra az amerikaiakkal. Ott meg már bármi előfordulhat.
Az eddigi olimpiai aranyérmeket női vízilabdában ebben a sorrendben nyerték az országok: Ausztrália, Olaszország, Hollandia, Egyesült Államok, Egyesült Államok. A sportág igazi nagyjai közül egyetlen név hiányzik erről a listáról. Reméljük, hogy csak augusztus 7-én estig.