A triatlon olimpiai távja 1,5 kilométer úszásból, 40 kilométer kerékpározásból és 10 kilométer futásból áll. Ezeket teljesíteni külön-külön is fantasztikus teljesítmény, hát még egymás után, pihenő nélkül.
Ha megnézzük azt, hogy az egyes résztávokat milyen időeredményekkel tudják le a versenyzők, akkor azt láthatjuk, hogy ezek egytől egyig megállják a helyüket az úszó, kerékpáros és futómezőnyben is.
Bicsák Bence a hétfői versenyen 17:55 perc alatt úszta le a maga részét, ez a riói olimpián 1500 méteren medencében aranyérmes Gregorio Paltrinieri idejétől ugyan több mint három perccel lassabb, de ő medencében úszta az 14:34-et, nem pedig nyílt vízen, és még egy-egy kerékpáros és futó résztáv sem várt rá utána.
A fiatal magyar versenyző ezután 56:26 perc alatt tekerte le a 40 kilométert, ami 43 km/órás átlagot jelent. Egy többnapos országúti kerékpárverseny bármely sík szakaszán megállná a helyét.
Ha pedig ezen túlvannak a triatlonosok, akkor jön a futás, ahol minden eldől. Bicsák ezen a viadalon 30:24 alatt futotta le a 10 kilométert, ami szintén kimagasló sportteljesítmény úgy, hogy előtte túlélt egy verekedést a vízben és teljesített egy egyéni időfutamot a bringán.
Sőt, mondunk jobbat: ezzel az idővel az 5. helyen zárt volna, a tavalyi 10 000 méteres magyar bajnokságon az aranyérmes, hatalmas tehetségnek számító Szemerei Leventétől alig 12 másodperccel maradt volna le.
Bicsák az úszó résztáv után a 15. pozícióban állt, innen sikerült feltekernie a 9. helyre, majd a futásban még két helyet javítania. Remek versenyzésével olyan klasszisokat utasított maga mögé, mint amilyen az ötszörös világbajnok és londoni ezüstérmes Javier Gómez vagy a háromszoros világbajnok Mario Mola.
Nem véletlen, hogy Bicsák a célba érést követően annyira fáradtnak érezte magát, hogy nem is tudott semmire sem gondolni, de amikor már újra lábra állt, akkor kezdte el megérteni, milyen eredményt ért el.
Egyszerre minden rám zúdult, nem is tudom szavakkal elmondani, hogy ez milyen érzés
- jelentette ki könnyeivel küszködve a 25 éves sportoló az MTI-nek, hozzátéve: "felszabadult", és nagyon örül annak, hogy sikerült olyan eredményt elérnie triatlonban, amire Magyarország büszke lehet.
A triatlon meglepően későn, 2000-ben került az ötkarikás játékok programjába. Az eddigi legjobb magyar eredmény a férfiaknál Faldum Gábor nevéhez volt köthető, aki öt évvel ezelőtt Rióban a 20. helyen zárt. Ezt sikerült most a 25 éves pécsi sportolónak túlszárnyalnia, aki az elmúlt két évben nagyon nehéz időszakon ment keresztül.
Az elmúlt egy-másfél évben annyi szenvedésen mentünk keresztül, és sokszor eléggé nehéz volt. Idén nagyon nem találtam a formámat és nem tudtuk, hogy pontosan mi a baj, ráadásul annyira nem volt önbizalmam, hogy fogalmam sem volt róla, hogyan leszek tagja a világelitnek
- mondta Bicsák, majd hozzátette, amikor egy hónappal ezelőtt úgy tűnt, hogy jobbra fordulnak a dolgai, akkor megsérült.
"Nagyon-nagyon nehéz volt feldolgozni és felépülni is, de most is csak úgy tudtam rajthoz állni, hogy az orvosok megígérték, végig fogom tudni csinálni. Emiatt nem léptem vissza, pedig megfordult a fejemben a gondolat, mert nem akartam elvenni Magyarországtól a lehetőséget azért, hogy aztán fel kelljen adnom a versenyt" - fogalmazott a triatlonos, aki elárulta, az elmúlt két napban is annyira fájt a térde, hogy még a lépcsőn sem tudott normálisan felmenni.
"Az volt a taktika, hogy minden szenvedést ki kell bírnom valahogy. Lehet, hogy ha egy kicsit többet beleadok a futás elején, akkor még a negyedik hely is meg lehetett volna, de nem ez a lényeg. Nekem az az álmom, hogy a világ legjobb triatlonosai közé tartozzak, és ez itt az olimpián, Magyarországot képviselve sikerült" - mondta Bicsák megköszönve az otthonról szurkolók támogatását.
Bele sem merünk gondolni, mire lehet képes Párizsban, három évvel tapasztaltabban, magyar szurkolók támogatásával, egészségesen. Ha tovább folytatódik a fejlődése, akkor ez a mostani Top 10-es helyezése csak a kezdet lehet pályafutásában.