Barangolás a Bükkben: Szilvásvárad

Aki Magyarországon szeretne egy kellemes hét végét tölteni, annak nyugodt szívvel ajánlhatjuk hazánk egyik legszebb táját, a Bükk-fennsík északnyugati lábánál fekvő ékszerdobozt, Szilvásváradot. Az Egertől mintegy harminc kilométerre fekvő, Heves megyei település csodálatos természeti környezete miatt már évtizedek óta az egyik legfelkapottabb hegyvidéki üdülőhely, a számtalan túraútvonal pedig igazi vonzerőt jelent fiatalnak és idősnek egyaránt.

A környék felfedezésére szerencsére akadt három kiváló napunk április elején, de ez az időtartam jószerével csak arra volt elég, hogy felületesen körülnézhessünk az Északi-középhegység ezen részén. Aki egyszer járt itt, száz százalék, hogy visszavágyik ide.

Szilvásvárad község a szó legszorosabb értelmében már az ősidők óta lakott terület, az Istállós-kői barlangban. 535 méteres tengerszint feletti magasságban ugyanis az 1912 óta folyó feltárások bebizonyították, hogy már az ún. aurignacien kultúra embere is itt élt, közel 36 ezer évvel ezelőtt. Az V. századtól szkíták, kelták, vandálok és avarok is megfordultak errefelé, sőt, a későbronzkor idejéből datálják a "Töröksánc"-nak nevezett földvárat is.

Szilvásvárad első történelmi említése az Anjouk korára tehető: az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék Worad néven említi, 1373-ban pedig Ziluaswarad néven szerepel. A térség a XIV. században Éleskő, majd Dédes várának volt tartozéka, később a Pálóczy-, majd a Perényi-család birtokolta, s csupán 1666-ban került annak a Keglevich Miklósnak birtokába, akitől a XIX. század második felében Erdődy gróf vette meg a falut, majd a XX. század elején Pallavicini őrgróf vásárolta meg.

A környék a Bükki Nemzeti Park részeként igazi békét és nyugalmat sugároz, a környéken olyan látványosságok találhatóak, mint a két középkori vár, Éleskővár és Gerennavár maradványa, a Fátyol-vízesés, a Szikla-forrás, a Szabadtéri Erdei Múzeum, a Vadaspark, a Pisztráng-telep és az ősember-barlang.

Az egri vár

Aki autóval próbálja megközelíteni Szilvásváradot, annak az M3-as autópálya, vagy a 3-as út után az Eger felé vezető 25-ös útra kell rátérni. Érdemes megállni a hevesi megyeszékhelyen, itt nemcsak a történelmi városrész, a Dobó István tér, a minaret és a varázslatos egri vár jelent kikapcsolódást, de érdemes kitérőt tenni a Szépasszonyok Völgyébe is (Nem lehet eltéveszteni, városszerte táblák jelzik). A borkultúráról ismert egri vidék "aranybányája" ez az egyre jobban kiépülő pincesor, ahol kiválóbbnál kiválóbb borokból lehet válogatni. Az édes borok kedvelőinek nyugodt szívvel ajánlhatjuk az egri medinát, a (fél)szárazborok közül pedig az egri leánykát - egytől egyig fantasztikus élményt kínálnak...

Egerből a 25-ös úton Szarvaskő után kell jobbra fordulni (itt is tábla jelzi Szilvásváradot), s Mónoskő, valamint Bélapátfalva érintésével érkezünk meg a községbe. Vonattal kicsit bonyolultabb, hiszen Egerben egyszer át kell szállni, s a 176 km-es út így járattól függően 3-4 órát is igénybe vehet. Szilvásváradon már könnyű szállást találni, persze nem árt, ha előre lefoglaljuk a kinézett hotelt vagy panziót. A tavasz beköszöntével ugyanis hatalmas idegenforgalmat bonyolít a környék, így akár hónapokkal előre is érdemes biztosítani a szállást.