Aki további túrákra vágyik, annak két útvonalat ajánlunk figyelmébe. Az egyik legkézenfekvőbb megoldás, ha az ősemberbarlangtól már vissza sem fordul az ember, hanem követve a keletre tartó zöld háromszög jelzést megmássza a Bükk legnagyobb csúcsát, a 958 méteres tengerszintfeletti magasságon található Istállós-kőt. Csak jó kondícióban lévő túrázóknak ajánlott a nagy szintkülönbség miatt, s turistatérkép használata is erősen javasolt, hiszen akadnak olyan útelágazások, amelyek még a gyakorlott kirándulókat is fejtörés elé állítják.
A másik túra a már korábban említett Tótfalu-völgyön keresztül vezet: a Szilvásváradról induló zöld jelzésről a sárgára fordulva lehet eljutni az ország egyik legszebb síterepére, Bánkútra. Az út szintén izgalmas, hiszen Bánkút 920 méter körüli tengerszintfeletti magasságon fekszik, ráadásul a túra közel 20 km hosszú - s onnan még vissza is kell érni. Aki viszont vállalkozik az útra, feltétlen mássza meg az útjába eső Gerennavár hegyet, amelyen már romjai is alig látszanak a Hunyadi Mátyás korabeli erődítménynek, a kilátás viszont pazar.
Amennyiben Szilvásvárad környékén is szeretnénk még barangolni, az Eger mellett feltétlenül nézzük meg Szarvaskő várát, illetve várhegyét. A bazaltképződmény tetejéről az egész völgy belátható. Aki ennél vadregényesebb várromra vágyik, annak Egerből a 24-es jelzésű úton 18 km-re fekvő Sirokra kell ellátogatnia. A község a Mátra keleti szélén, a két Tarna-patak összefolyásánál található völgykatlanban terül el. A vár a település központjától 1 km-re, északra levő Vár-hegy 294 m magas kopár riolittufa kúpján épült. A várudvart úgy-ahogy rendbe hozták, az országban egyedülálló alagútrendszer (a vár egykori aknafigyelő folyosói), látogatható: a legnagyobb baj azonban, hogy ezt a szenzációs leletet nem hozták még mindig rendbe. Ugyan belépődíj nélkül látogatható (ami némiképp érthetetlen is), de kiépített korlátok miatt néhol életveszélyes. De kihagyhatatlan...
A fürdeni vágyók az Eger közvetlen szomszédságában, a Laskó patak partján fekvő Egerszalókon találnak felüdülésre. A község déli részén a föld mélyéből feltörő hőforrás kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos vize és egyedülálló "sziklája" látványos, sokkal szomorúbb, hogy még senki sem látott abban fantáziát, hogy a két kis beton-ülőmedence helyett igazi fürdőkomplexumot hozzon létre.
Pincési László