Sátoraljaújhely az egykori Zemplén vármegye központja, Magyarország legészakibb városa, sok régi, történelmi épülettel büszkélkedhet - a legrégebbi a 13. században, gótikus stílusban épült piarista kolostor és templom. Másik nevezetes látványosság a bortemplom, amely alatt tizenkétezer hektoliter bor tárolására alkalmas pinceágak húzódnak. Itt készülnek a tokaji borvidék igazi karakteres borai. A borvidék 1737 óta védettséget élvez, egy királyi rendelet ekkor zárt borvidékké nyilvánította. Azóta a bortermelés szigorúan szabályozott törvényi keretek között zajlik.
Vegyük sorra, mi az, ami olyan különlegessé és egyedivé teszi a Tokaj-hegyaljai borvidék királyi nedűit.
Termesztett szőlőfajták
Miocén kori ősszőlő (vitis tokaiensis) levelének lenyomata bizonyítja, hogy a szőlő őshonos faj (endemikus) ezen a vidéken. A vitis sylvestris a mai napig vadon él Tokaj-Hegyalján, őshonos fajták a gohér és a kövérszőlő. 2002 óta a világörökség részét képező kultúrtáj - a tokaji történelmi borvidék - engedélyezett fajtái a sárga muskotály, a furmint és a hárslevelű, valamint a zéta. A furmintból készített bor savhangsúlyos, tüzes, érlelést igénylő bor, és állítólag jót tesz a férfiasságnak is. A hárslevelű bor sava finomabb, elegánsabb a furmintnál, enyhén fűszeres, kissé fanyar utóízű. A sárgamuskotály savai elegánsak, illata narancsvirágra emlékeztet.
Talaj és klíma
A borvidéken a szőlőtermelés a három sátorhegy - a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, Tokaji-hegy és az abaújszántói Sátor-hegy által meghatározott háromszögön belül zajlik. Az itt található vulkanikus kőzetek - riolit, andezit és tufaképződmények - keveredtek a különböző üledékekkel, ezek adják a különleges ásványi anyagokban igen gazdag talajt, amin a tokaji borok készítéséhez szükséges különleges szőlő terem. A lejtők ideális fekvése, a sok napsütés, a hosszú ősz nagyon kedvező klimatikus viszonyokat eredményeznek.