Biatlon: határőrök játékából kifejlődött sportág

Az első versenyt még 1767-ből jegyezték fel. A határőrökből álló csapatok Svédország és Norvégia határán mérkőztek meg egymással. Természetesnek tűnik, hogy az első lövész- és síelőklub is az észak-európai országban, Norvégiában alakult meg. A sportág versenyszabályait 1956-ban, a Melbourne-ben megrendezett olimpiai játékokon fogadták el a szakemberek. 1958-ban már világbajnokságot is tartottak az ausztriai Saalfeldenben, az 1960-as téli olimpia programjában (Squaw Valley, USA) a 20 km-es férfi egyéni kategória pedig már hivatalos versenyszámként szerepelt. Ezután sorra kerülnek be a világversenyek programjába az újabb szakágak, lassanként megjelennek az ifjúsági versenyszámok is. A váltó 1968, a sprintverseny 1980 óta olimpiai szám. Az első női nemzetközi versenynek Jachymov - Karlovy Vary (Csehszlovákia) adott otthont 1981-ben, ezt követte a világbajnokság 1984-ben, az olimpiai játékok programjába azonban csak 1992-ben került be. 1996 óta pedig a melegebb éghajlatra kifejlesztett nyári biatlonban is rendeznek versenyeket.

Az érvényes szabályoknak megfelelően a téli olimpiákon a nőknél és a férfiaknál is egyéni, sprint és váltó kategóriákban lehet indulni. A fentieken kívül már újabb számok is megjelentek, úgymint a csapat és az úgynevezett üldözéses verseny. Különböző időközönként minden kategóriában lőnek a versenyzők, melyhez 5,6 mm kaliberű légpuskát használnak.

A gyorsasági - sprint - számban 10 kilométert (nőknek 7,5 kilométert) kell megtenni, a szintkülönbség itt 300-450 méter általában. A táv során kétszer kell lőni, előbb fekvő, majd álló helyzetből. Minden hibás lövésért egy 150 méteres büntető kört kell a versenyzőknek megtenniük a továbbindulás előtt. Ez körönként 23-25 másodperces időhátrányt jelent. A legjobb férfi versenyzők 24 percen belül teljesítik a 10 kilométeres távot, a 7,5 kilométert a legjobb hölgyek 23 perc alatt teszik meg.

A legizgalmasabb versenyszámnak a váltó számít. A váltó mind a négy tagja 7,5 kilométert "sífut", melyet kétszer lövészettel szakít meg. A váltók első tagjai - az egyéni számokkal ellentétben - egyszerre indulnak, így itt az ellenfelekkel szemben alkalmazott taktika is fontos lehet. Szintén az egyéni szabályoktól különbözve az 5 célpont kilövésére itt 8 lehetőség van. Ha így is marad fekete korongja, hibánként meg kell tennie a 150 méteres büntető kört. A leggyorsabb csapatok a 30 kilométert 1 óra 20 perc alatt tudják maguk mögött.

A magyar biatlonosok - éghajlati adottságaink miatt - nincsenek a világ élvonalában, de az ötkarikás játékokon két-három versenyzővel mindig képviseltetjük magunkat.