Johnsont 1989-ben draftolta a Philadelphia Flyers, de soha nem játszott a csapatban, sőt, csak 1993-ban mutatkozott be az NHL-ben. A '93-94-es szezon jelentős részét a kanadai válogatottal játszotta végig, amellyel 1994-ben a lillehammeri olimpián ezüstérmet szerzett.
1997-ig a Detroit Red Wingsnél játszott, de a csapat elcserélte őt, mielőtt bajnok lett. 1998-ban került a frissen alakult Nashville Predatorshoz, ahol klubikon lett: ő volt az, aki a csapat történetének első bulijához odaállt, valamint a mai napig ő tartja a klubcsúcsot emberhátrányos gólokban (11) és pontokban (17). 2006-os visszavonulásáig szerepelt a Nashville-ben, 2002-től ő volt a csapatkapitány.
Utolsó szezonjában történt meg a hokitörténelem egyik legfurcsább esete.
2005. november 21-én a Nashville Johnson korábbi csapata, a Detroit otthonában játszott. A Predators Johnson góljával vezetést szerzett az első harmadban, de még ugyanebben a játékrészben, a 13. percben majdnem tragédiába torkollott a meccs, ugyanis a Red Wings védője,
Jiri Fischer szívrohamot kapott a kispadon.
Szerencsére a közelben volt a segítség, az orvosi stáb azonnal megkezdte az újraélesztést, majd kórházba szállították a cseh játékost. Hat percig halott volt, de két nappal később már kiengedték a kórházból, viszont soha többé nem léphetett pályára.
A mérkőzést elhalasztották, és csak két hónappal később, 2006. január 23-án játszották újra, méghozzá a teljes meccset, viszont 1-0-s Nashville-vezetésről.
Így esett meg, hogy Johnson egy olyan összecsapáson szerzett gólt, amit hivatalosan két hónappal a találata után játszottak le.
A sors morbid játéka, hogy a szezon végén Johnson aláírt a Red Wingshez, ahol Fischer esete után kiemelt figyelmet fordítottak a fizikai tesztekre. Az akkor 35 éves center megbukott az egyik rutinellenőrzésen, az EKG-ja abnormális szívműködést mutatott, Johnsonnak pedig vissza kellett vonulnia.
Összesen 785 mérkőzésen szerepelt az NHL-ben, és 389 pontot szerzett. A halál okát egyelőre nem tudták megállapítani.