Csak egy félideig tartott a togói varázslat

Hiába vezetett a világbajnoki újonc Togo a szünetben az esélyesebb Dél-Korea ellen, az emberelőnybe került ázsiaiak a második játékrészben fordítottak, és 2-1-re megnyerték a G csoport nyitómérkőzését.

G csoport, 1. forduló:
Koreai Köztársaság - Togo 2-1 (0-1)
Frankfurt, 48 ezer néző
v.: Graham Poll (Anglia)
Koreai Köztársaság: Li Vun Dzse - Kim Dzsin Kju (An Dzsung Hvan, a szünetben), Csoj Dzsin Csul, Kim Jung Csul - Szong Csong Gug - Li Ho, Li Eul Jong (Kim Nam Il, 68.), Park Dzsi Szung, Li Jung Pjo - Li Csun Szu, Cso Dzse Dzsin (Kim Szang Sik, 83.)
Togo: Agassa - Tchangai, Nibombe, Abalo, Assemoassa (Forson, 62.) - Salifou (Aziawonou, 86.), Senaya (Toure, 55.), Romao, Toure-Maman - Kader, Adebayor
gól: Li Csun Szu (54.), An Dzsung Hvan (72.), illetve Kader (31.)
sárga lap: Kim Jung Csul (41.), Li Csun Szu (51.), illetve Abalo (23., 53.), Romao (24.), Tchangai (92.)
piros lap: Abalo (53.)

• 

  Összefoglaló

• 

  Képgaléria

Bár Togo válogatottját játékerő tekintetében általában nem sorolják a torna kiemelkedő együttesei közé, az afrikaikról mégis sokat cikkeztek az utóbbi napokban, hiszen finoman szólva is szokatlan körülmények között készültek világbajnoki bemutatkozásukra. A togóiak már februárban felhívták magukra a figyelmet azzal, hogy menesztették a csapatot a vébére kivezető mestert, a nigériai Stephen Keshit, a helyére pedig a német Otto Pfistert szerződtették, aki csak májusban, a vébékeret kihirdetése után kezdett el ismerkedni a focistákkal.

A játékosok eközben a szövetség által beígért prémium mértékén hőbörögtek, és mivel nem született megállapodás, több edzést is bojkottáltak, és még azt is kilátásba helyezték, hogy nem állnak ki Dél-Korea ellen. A kialakult helyzetre válaszul Pfister szombat hajnálban lemondott a posztjáról. A hír hallatán a korábban Kamerunt irányító német Winfried Schäfer azonnal az autójába ült, és elindult a togóiak szálláshelyére, jelezvén a szövetség felé, hogy kész beugrani szövetségi kapitánynak, hétfő reggelig azonban vele sem sikerült megállapodni, így az edzéseket Pfister asszisztense, Kodjovi Mawuena vezényelte, aki korábban már többször is volt kapitány - mindig akkor, amikor a soros európai szakvezető lemondott. Tegnap este aztán újabb meglepő fordulatokat vett az ügy: előbb a megenyhülő Pfister jelentette be, hogy enged a szövetség és a játékosok unszolásának, és mégis hajlandó dirigálni a csapatot a Koreai Köztársaság ellen, később azonban egy kormánytisztviselő, majd a szövetség szóvivője is úgy nyilatkozott, hogy Mawuenáé marad a poszt.

Ezek után már magunk is izgatottan vártunk, ki tűnik fel 15 órakor a togói kispad mellett. Az életuntnak tűnő, mélyen dekoltált ősz öregúrban Otto Pfisterre ismertünk rá...

Az ázsiai táborban mindezzel szemben rend és fegyelem uralkodott, Dick Advocaat alaposan megdolgoztatta játékosait a felkészülési időszakban, a csapat jól szervezett, ráadásul némi vb-rutinnal is fel van vértezve, hiszen négy évvel ezelőtti saját rendezésű tornán - némi játékvezetői segédlettel - a negyedik helyig menetelt. Ami azt illeti, a játékosok nem is állnak hadilábon az önbizalommal, az eltiltás miatt a keddi meccset kihagyó Kim Dzsong Dzsin szerint például Cissé kiesésével immár ők számítanak a franciák elleni találkozó esélyeseinek.

Előtte azonban még Togo ellen kellett pályára lépniük, a mérkőzés első fél órája pedig tökéletes körülményeket biztosított egy kellemes ebéd utáni szunyokáláshoz a szabadnaposoknak. A csapatok akár kapusok nélkül is játszhattak volna, az élő közvetítésünkben egyetlen izgalomra okot adó történésként annyit tudtuk feljegyezni, hogy Mamam 25 méteres lövése az ötösig gurult a 8. percben.

Különösen Korea visszafogottsága volt meglepetés, az ázsiaiak az első húsz percben a játék egyik elemében sem nőttek a vb-újonc fölé. Ekkor aztán Park Dzsi Szung irányításával egy sebességi fokozattal feljebb kapcsoltak, átvették a kezdeményezést, de nagy próbák elé továbbra sem állították a togói védelmet.

A fellángolás nem tartott sokáig, sőt, a 31. percben Togo vezetést szerzett: Mohamed Kader kitört a koreai védők között, és a jobbösszekötő helyéről mértani pontossággal a hosszú sarokba rajzolta a labdát. Az első kapura lövés gólt eredményezett, és még Pfistert is felpörgette, igaz, a hangulatváltozás szemüvegének gyakori lekapdosásában és a játékosaira zúdított ideges magyarázásban ütközött ki rajta.

Assemoassa és Park harca a labdáért

A második féidőt is Adebayorék kezdték hatásosabban, megint csak Kader tüzelt 12 méterről, Li Vun Dzse szögletre ütötte a labdát.

Aztán az 53. percben eljött a nagy fordulat pillanata, Park felvágásáért a csapatkapitány Abalónak a játékvezető kiosztotta a második sárga és a piros lapot is (igaz, a megszokottól eltérő sorrendben), a jó helyről megítélt szabadrúgást pedig Li Csun Szu tekerte az ide-oda lépegető kapus felett a hálóba.

Megélénkült a mérkőzés, immár nyoma sem volt az első félidei óvatoskodásnak, Korea nyomott, de Togónak is akadtak lehetőségei, ezek közül a legveszélyesebb Adebayoré volt, az Arsenal csatára azonban nem tudta lekezelni a labdát.

A meccset a 2002-es vb koreai hőse, An Dzsung Hvan döntötte el a 72. percben, az ezúttal csereként beállt támadó 19 méterről fordult kapura, és hatalmas gólt ragasztott a jobb felső sarokba.

A fordítás után az egyébként nagy mezőnyfölényben futballozó Advocaat-csapat már inkább kivárásra játszott, Togo pedig tíz emberrel is szimpatikusan küzdött az egyenlítésért, ez azonban nem sikerült neki, így végső soron papírforma eredményt hozott a G csoport nyitómérkőzése.