Nem sok ideje volt szusszanni Nagy Viktornak a Bajnokok Ligája hatos döntője után: alighogy megnyerte a Szolnokkal a Final Sixet a Duna Arénában, már csomagolhatott is, hogy megkezdje a somorjai edzőtábort a válogatottal. Az egyik délelőtti edzés után, kellemes júniusi napsütésben beszélgettünk az újdonsült BL-győztes kapussal.
Mennyire megterhelők az edzések a tábor első napjaiban?
Nekem az első hét kezdődött most meg, ilyenkor az első pár nap a rávezetés. Szépen, fokozatosan megyünk bele a munkába. Nem volt sok kihagyás a klubszezon vége után, most egy kisebb alapozással kezdünk, majd jönnek a meccsek, utazások a vb- előtt. Onnantól kezdve nem lesz hely keményen dolgozni, ott a taktikai rész számít majd.
Mennyi idő, amíg összerázódik a csapat a klubszezon után?
Azt majd a meccsek mutatják meg, de ami biztos, hogy a hangulat nagyon jó. Nagyon nem mindegy nekünk, hogy milyen környezetben készülünk, Somorja pedig tökéletes választás volt, Magyarországon sajnos nincsenek ehhez hasonló létesítmények. Korábban nem voltam még ilyen helyen, ha jól tudom, 36 sportágat szolgál ki ez a komplexum, itt minden prémium minőségű. Nyilván egy sportolónak is sokat számít az, hogy a kemény munka után hogyan tud pihenni, itt pedig minden ideális.
Keresztrejtvényekkel felkészült már a vb-re? Úgy tudom, mostanában így hangol a meccsekre.
Volt csapattársam, aki szerint bizonyos kor után jön a keresztrejtvény (nevet).
Aztán a barkácsolás?
Az nálam mindig is megvolt, nagyon szeretek, mindig is szerettem barkácsolni, szívesen rakok össze otthon ezt-azt.
Miket például?
Csináltam már fakardot a kisfiamnak, madáretetőt, kis sámlit, amire éppen szükség van otthon. A ház körüli teendőket is szívesen végzem, füvet nyírok, bütykölök, amikor csak időm engedi.
Visszatérve a keresztrejtvényre, hogyan jött ez a hobbi?
Mindig is szerettem keresztrejtvényt fejteni, jópofa időtöltés. És valami mást akartam, mint nyomkodni a telefonomat. Ez tűnt kézzelfogható, egyszerű dolognak, de semmi extrára nem kell gondolni. Egyszerűen arra koncentrálok, arra figyelek, és nem hagyom, hogy a külső körülmények vigyék az energiáimat, ennyi az egész.
A Szolnok győzelme után azt nyilatkozta, hogy számára a BL-győzelem egy világbajnoki címmel ér fel. Maradt azért még sikeréhség önben?
Persze, hogyne. A magyar bajnokságot nyolcadjára nyertem meg, de
mindegyik győzelem ugyanakkora örömmel töltött el, mint az első.
Hiszen mindig egy újabb csapattal nyertem, mindig mások a csapattársak. Nem hiszem, hogy sűrűn előfordulna, hogy ugyanolyan összetételű csapat nyerne. Mindig változnak a körülmények, a helyszín, a csapat, mi pedig azért dolgozunk, hogy minden körülmények között, mindent megnyerjünk.
Ez nem lehet kérdés, hogy hogy áll neki az ember: van-e már világbajnoki címe vagy nincs, aki sportoló, az mindent meg akar nyerni.
Kimondva vagy kimondatlanul, minden hullámvölgy és mélypont ellenére a magyar szurkolók világbajnoki címet várnak önöktől. Ez segíthet a jó teljesítményben?
Nagyon örülök neki, hogy a magyar közönség aranyban méri a sikert, hiszen aranyat nyerni a legjobb eredmény. Egy csapat azért küzd, azért dolgozik, hogy minél jobban teljesítsen. Az pedig, hogy a magyar közönséget érdekli, hogy hogyan szereplünk, számít a szurkolóknak, hogy milyen eredményt érünk el, csak hajt minket.
Jó érzéssel tölt el minket, ha nagy rajtunk a nyomás, mert az azt jelenti, hogy számítunk a magyar nemzetnek, a magyar embereknek.
Mi lehet a nagyobb segítsége a vb alatt: a szíve vagy a világhírű pimaszsága?
Kiszolgáltatott poszt az enyém, és nagyban befolyásolja a teljesítményemet, hogy a csapat éppen milyen állapotban van. Ott vagyok az utolsó vonalban, ami a blokkokon átmegy, azt már csak én akadályozhatom meg, hogy gól legyen. Hogy milyen taktika van azon a meccsen, milyen védelem van a kapus előtt, nagyban hozzájárul a kapus teljesítményéhez.
Az ellenféllel szembeni pszichológiai hadviselésére gondolok, köztudott, hogy rendszeresen bosszantja a kapuja közelébe kerülő játékosokat.
Annyira más állapotban vagyok olyankor, minden annyira ösztönösen jön, hogy tényleg nem tudok visszaemlékezni rá, hogy miket mondok.
Arra sem, hogy angolul vagy magyarul magyaráz?
Fogalmam sincs, össze-vissza.
Vagy így, vagy úgy, de nem számít, jól tudják ők, hogy nekik szól.
Nem fél attól, hogy egyszer valaki kegyetlenül állon vágja?
(nevet) De, előfordult már. Már
dolgozom rajta, hogy szolídabbá váljak és ne legyek ellenszenves.
Nagyon nehéz odafigyelni rá, de próbálok uralkodni magamon.
Kapott ezzel kapcsolatban visszajelzést esetleg a csapatból, hogy vegyen kicsit vissza?
Nem, a csapat velem van. Én magam döntöttem úgy, hogy megpróbálok változtatni ezen.
A gyerekei tudják, hogy mit csinál apa a medencében?
A fiam, Sámuel hétéves, ő már nagyjából érti, hogy miről szól ez az egész, szurkolni is szokott. Az ötéves lányomat viszont egyáltalán nem érdekli, a feleségem viccesen mutatta is, hogy Olívia a BL döntő alatt keresztbe tett lábakkal ült, és unottan húzogatta a rágót a szájából.
Amikor viszont a kivetítőn látták, hogy elérzékenyülök, akkor kérdezték, hogy miért sír apa.
Nem nagyon szoktak hozzá, hogy így lássanak.
Figyeli a testvére versenyeit a WTCC-ben? (Nagy Dániel a Zengő Motorsport pilótájaként vesz részt a túraautó-világbajnokságon - a szerk.)
Persze, amikor csak tudom, megnézem, igyekszem is segíteni neki.
Miben?
Főleg pszichés dolgokban, hogy hogyan tudja feldolgozni azt, ha valami nem úgy sikerült, ahogyan eltervezte. Abban, hogy elmondom neki, hogyan tud továbblépni egy-egy kudarcon úgy, hogy levonja belőlük a megfelelő következtetést.
Ezek szerint családi vonás a száguldás szeretete. Nemrég egy interjúban azt nyilatkozta, hogy 2020-ra tervezi a visszavonulását. Mit szeretne csinálni utána? Esetleg újra motorra ül?
Nagyon sok mindent szeretnék. De messze van még, nem akarok nagyon belemenni, mert nem látok előre. Most úgy gondolom, hogy körülbelül az lehet a befejezés dátuma. Az biztos, hogy utána nagyon szeretnék elmenni a gyerekeimmel snowboardozni, síelni, vízisíelni, motorozni, amit élsportolóként nem tehetek meg, mert ha eltöröm az ujjamat, kezemet, könyökömet, akkor nem tudok védeni. Egy az, hogy ebből élek, másrészt a csapattársakkal sem akarok kiszúrni. Húszévesen abbahagytam a snowboardozást, azóta az elmaradt. A londoni olimpia előtt eladtam a motoromat, azóta nem motorozom, szóval sok mindent be kell pótolni. Az a lényeg, hogy sokat sportolhassak a gyerekeimmel.
A cikk megjelenését a FINA 2017 támogatta.