Már csak Orbán Viktor maradt a magyar röplabdának

A Magyar Olimpiai Bizottság sportágfejlesztési koncepciója halálra ítélte a röplabdát, de a szövetség még lát kiutat a válságból - ehhez miniszterelnöki segítséget is várnak a vezetők. Ha a lobbi nem ér célt, a londoni olimpia egyik legnézettebb sportága Magyarországon végleg amatőrstátusba süllyed.

Nem került be a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) által kidolgozott sportágfejlesztési koncepció kiemelt sportágai közé a röplabda, a szövetség ezért megkongatta a vészharangot. Tóth Tamás elnök szerint október 31-ig ki kell derülnie, mi lesz a sportág hazai jövője.

"Amikor elolvastuk a sportágfejlesztési anyagot, azt éreztük, ha a MOB valóban ezt szeretné, az a röplabda halálát jelenti Magyarországon" - mondta az [origo]-nak Földvári Péter, a Magyar Röplabda Szövetség (MRSZ) főtitkára.

A MOB négy csoportba osztotta az olimpiai sportágakat. Az elsőbe kerültek azok, amelyekkel akár jövőre bővülhet a tao-kedvezményezettek köre. A MOB támogatja, hogy további tizenegy kiemelt egyéni sportág - atlétika, birkózás, cselgáncs, kajak-kenu, ökölvívás, öttusa, sportlövészet, torna, úszás, vívás, korcsolya - számára is megnyíljon ez a lehetőség. A második csoportba azok tartoznak, amelyek egy-egy esetben jól szerepeltek az ötkarikás játékokon. A negyedik az úgynevezett látványsportágaké, amelyek már részesülnek a társasági adóból rendelkezésre álló forrásokból.

A szövetség a működésképtelenség határán van

A harmadik, legkedvezőtlenebb besorolású csoportban van többek között a röplabda olyan sportágakkal együtt, amelyek 2000 óta nem értek el semmilyen eredményt olimpián vagy világbajnokságon.

"Félreértés ne essék, mi senki ellen sem beszélünk. Hogyan is vitathatnánk el az olimpiai sikereket elérő sportágak jogosultságát? A röplabda mellett kampányolunk, amely az olimpián a legnépszerűbb csapatsportág volt, amelynek Európában a legnagyobbak a hagyományai. Az, hogy a sportágfejlesztési terv egy mondattal elintézve a harmadik kategóriába sorolt bennünket, viccnek is rossz" - tette hozzá Földvári.

A főtitkár elmondta, ebben az évben összesen hétmillió forint állami támogatást kapott a szövetség, miközben a szeptemberi férfi és női Eb-selejtezők megrendezése több mint húszmillió forintba került.

"A szövetség a működésképtelenség határán van. A lehetséges szponzoroknál zárt ajtókra találunk, mivel a cégeknek sokkal kifizetődőbb a sport támogatása a tao-n keresztül" - áll abban a levélben, amelyet három hete írt az MRSZ a MOB-nak. Ebben jelezte, az elmúlt két évben minden lehetséges lépést megtett, hogy a sportág hazai és nemzetközi megítélése megváltozzon.

"Mindent megpróbáltunk, hogy felhívjuk a figyelmet a sportágra, az elmúlt két évben elindultunk az Európa Ligában, vendégül láttuk az Európai Röplabda Szövetséget (CEV), igaz, ezzel jelentős tartozást halmoztunk fel" - erősítette meg Földvári.

A mindennapos testnevelés része lehet

Információnk szerint a Magyar Röplabda Szövetség elnöke már tárgyalt más csapatsportágak vezetőivel, akik támogatásukról biztosították - bár ez egyelőre nem ér többet egy baráti hátba veregetésnél.

Sokkal biztatóbb, hogy Szabó Bence, a MOB sportszakmai igazgatója megértette és szakmailag alátámasztottnak ítélte a szövetség elképzelését. Azt mondta, a röplabdának a csapatsportágak között lenne a helye.

"Elkezdtünk gerillamarketingezni, felhívni a figyelmet a problémákra, kiemelve, ha nem sikerül változtatni, lehúzhatjuk a rolót. Megmutattuk Szabó Bencének a szakmai anyagunkat, elmondtuk, hogy a strandröplabda menedzselésével már Rióra lehet olimpiai résztvevő párosunk. Azt ígérte, beszél Borkai Zsolt elnökkel, és támogatói levelet ír a MOB szakmai bizottságának. De kért anyagot Czene Attila államtitkár, és úgy tudjuk, Orbán Viktor is érdeklődött. Remélem, hamarosan személyesen is tudunk egyeztetni a miniszterelnökkel."

A röplabda nem ismeretlen a fiatalok előtt sem, hiszen része a testnevelési tananyagnak. "Benne van a lobbianyagunkban is, hogy a kötelező mindennapos testnevelés részeként a röplabda továbbra is hasznos lenne, hiszen olcsó, egy háló és egy labda kell hozzá, kevésbé sérülésveszélyes, mint bármelyik más csapatjáték. Már óvodai programot is kidolgoztunk, hogy rávezető gyakorlatokkal megismertessük a gyerekekkel ezt a sportot."

Az olimpiai férfidöntőn bíráskodó Hóbor Béla szerint aki már látott röplabdamérkőzést, joggal teszi fel a kérdést, mi a látványsport, ha a röplabdázás nem az. "A röplabdázás ma a világon egyike a legnépszerűbb, leglátványosabb csapatsportoknak, hazánkban mégis a lét és a nemlét határán mozog. Azt kérjük a döntéshozóktól, hogy a látványsportok közé való beemeléssel adják meg azt a lehetőséget a röplabdázóknak is, amit a többi labdajáték sportolói megkaptak. Azok a gyerekek, akik jelenleg is röplabdáznak, ne kerüljenek az utcára a klubok ellehetetlenülésével, megszűnésével, ne legyenek az utcán csellengő fiatalok" - mondta.

Mentsük meg a magyar röplabdázást!

A szövetség egy "Mentsük meg a magyar röplabdázást!" címmel összeállított anyaggal próbált rávilágítani arra, hogy a világ egyik legnézettebb sportága milyen nehéz helyzetben van.

A londoni olimpián a röplabda különböző szakágainak selejtezőit és döntőit 2,4 millió néző látta, többen, mint a többi látványsport mérkőzéseit (labdarúgás 2,2 millió, kosárlabda 850 ezer, kézilabda 500 ezer, vízilabda 300 ezer néző).

A strandröplabda-mérkőzésekre keltek el a leggyorsabban - 14 perc alatt - a jegyek, ezeket a helyszínen egymillióan látták. A napi nézőszám meghaladta a 78 ezer főt, amihez hozzáadódik a teremröplabda napi 94 ezres látogatottsága.

A szakanyag szerint "a röplabda hazai helyzete eredményesség szempontjából nem rosszabb, mint a labdarúgásé és a kosárlabdáé. Sportolói létszám tekintetében pedig - 7000 igazolt sportolóval - megelőzi a vízilabdát és a jégkorongot. A röplabda 2011-es állami támogatása 61 millió forint volt. A tao-kedvezmények bevezetése óta a jégkorong a röplabda támogatásának 40-szeresét, a vízilabda a 47-szeresét, a kosárlabda az 58-szorosát, a kézilabda a 103-szorosát, a labdarúgás a 287-szeresét kapja."

Földvári szerint a röplabda elveszíti a tömegbázisát, és le fog szakadni a többi látványsporttól. "Amikor egy szülő és a gyermeke válaszút elé kerül, hogy melyik sportágat válassza, akkor nem azt a röplabdát fogja, ahol havi 15 ezer forint tagsági díjat kell fizetni alaphangon, hogy működőképes legyen a dolog. Hanem azt a kosár- vagy kézilabdát, ahol a terembérlést, a buszköltséget, a mezeket mind-mind a tao által a szövetség, a klub vagy egyesület finanszírozni tudja" - mondta keserűen.

Megerősítette, a szövetség október 31-ig adott határidőt magának. "Ez a dátum lélektani határ, azt szeretnénk, hogy addig dőljön el a magyar röplabda sorsa. Ez nem csak a szövetség miatt fontos, ettől klubok vagy iskolai sportkörök sorsa is függ. Ha nemleges lesz a válasz, az elnökségnek nem lesz más lehetősége, le kell mondania."

Magyarország a férfi Európa-bajnokságokon egy ezüstöt (1963) és egy bronzot nyert (1950), 1977-ben negyedik lett. A nők 1975-ben Eb-másodikak voltak, háromszor végeztek a harmadik helyen (1977, 1981, 1983), 1979-ben pedig Eb-negyedikek lettek. A férfiválogatott 1964-ben járt egyedül olimpián, akkor a hatodik helyen zárt, a nők az 1972-es ötödik hely után 1976-ban, majd 1980-ban is negyedikek lettek. Világbajnokságokon nem sikerült érmet szerezni, a legjobb eredményt a nők érték el Várnában 1970-ben, ahol a 4. helyen végeztek.
Az utóbbi években esély sem nagyon volt Eb-döntőbe kerülni, üdítő kivételt csak a férfiválogatott jelentette, amely kijutott a 2001-es kontinensviadalra, és a 11. helyen zárt.