Titokzatos szörnyeteget rejthet az indianai tó mélye

Az 1940-es évek végén Indiana államban egy „féltonnás teknősszerű szörnyről” szóló pletykák kezdték el borzolni a kedélyeket. A ijesztő lényt állítólag két férfi fedezte fel, miközben a Fulk- tavon horgásztak. Érdekes módon azonban nem ez volt az első híradás az indianai vízi szörnyről, hiszen korábban is jelentettek egy hasonló megfigyelést ugyanebből a tóból. A találgatások azóta sem csitultak el arról, hogy vajon mit láthattak a tó vizében?

Busco fenevada, Loch Ness szörnye és a Himalája havasi embere

A Smithsonian Magazine szakértői az összes hitelesnek tűnő forrás elemzésével arra a következtetésre jutottak, hogy a „túlvilági teknős” vélelmezhető súlya az állított fél tonnánál ugyan jóval kisebb, ám még mindig az igen tekintélyes egy mázsa körül lehetett, míg a páncélja közel akkora volt, mint egy kisebb étkezőasztal. A „Busco fenevada” nevet kapott lény gyorsan belépett a médiahírek világába, ennek köszönhetően pedig évről-évre látogatók ezrei lepték el a tó környékét abban a reményben, hogy megpillanthatják Indiana „Loch Ness-i szörnyét”. 

"Busco fenevada" Indiana állam Loch Ness-i szörnye
Fotó: Ilf Science

Az óriásteknős legendája eredendően az Indiana állambeli Whitley megyében fekvő Churubuscóból származik, amelyet egyesek Turtle Townként , vagyis „teknős városként” emlegetnek. Az Indiana Magazine of History szerint a város beceneve  a „kis teknős” szóból származik, ami pedig a miami indiántörzs egyik híres főnökének a nevéből ered, ám de ezt  később összefüggésbe hozták a Fulk-tónál észlelt óriásteknőssel. Az állítólagos óriásteknős így rövid időn belül a környék híressége lett, Indiana Loch Ness-i szörnyeként. A Busco fenevada kapott egy második kevésbé nagyívű nevet is a környékbeliektől, akik egyszerűen csak Oscarként emlegetik. 

Loch Ness állítólagos szörnyéről készült első felvétel, 1934-ből
Fotó: Wikimedia Commons

A kriptozoológia – ami nem tévesztendő össze a valódi tudományt képviselő zoológiával –, számos misztikus vagy prehistorikusnak vélt élőlényt ismer, mint amilyen például a sokat emlegetett Loch Ness-i szörny, amit a „hívők” leginkább egy réges-rég kihalt hattyúnyakú tengeri hüllővel, a pleszioszaurusz-félék amolyan minden földtörténeti kataklizmát túlélt utolsó mohikánjaként azonosítanak. A kriptozoológia másik közismert rejtélyes lénye a himalájai „havasi ember”, vagyis a jeti, ami – az ebben hívők szerint – egy, az embernél sokkal nagyobb hatalmas majomféle lehet. 

Képkocka Roger Patterson 1967-ben készített filmjéből a Nagylábúról, amit állítólag a Sziklás-hegységben kapott lencsevégre
Fotó:  YouTube/Top Fives

A jetinek létezik amerikai alteregója is, a „Big Foot”, vagyis a "Nagy Láb", ami állítólag a Sziklás-hegységben ijesztgeti időnként a gyanútlan kirándulókat. A kontinensek szörnyversenyében azonban Afrika is büszkélkedhet egy mitikus lénnyel, a Kongó-medence áthatolhatatlan buja esőerdőiben rejtőzködő, és az állítólagos szemtanúk leírása szerint leginkább egy Brontosaurusra emlékeztető szörnnyel, amit a helyiek Mokele Mbembe néven emlegetnek.

A zoológusok úgy gondolják, hogy sikeresen megfejtették a Fulk-tó rejtélyét

De vajon lehet-e bármilyen valóságalapja a Fulk-tó mélyén feltételezett teknősszerű lénynek? A zoológus-szakértők szerint könnyen elképzelhető, hogy van. A szakemberek úgy vélik ugyanis, hogy a „Busco fenevad” egy valódi állatot, mégpedig Észak-Amerika legnagyobb édesvízi teknősfaját, a Macrochelys temminckii tudományos fajnevű keselyűteknőst takarja. A valóban „szörnyszerű” kinézettel rendelkező édesvízi hüllő főleg az Egyesült Államok déli államaiban honos, de az ezektől északabbra fekvő Indiana és Iowa területén is előfordul. 

A zoológusok úgy vélik, hogy a Fulk-tó "Loch Ness-i szörnye" valójában egy megtermett keselyűteknős lehetett
Fotó: Wikimedia Commons/Gary M. Stolz/U.S. Fish and Wildlife Service

A legnagyobb példányok testtömege meghaladhatja az egy mázsát, testhosszuk pedig elérheti az egy métert. 

Ez a legerősebb harapással rendelkező teknősfaj, amelynek az állatvilágon belül is dobogós helyen áll a harapásereje. 

Mancsainak végén éles, hosszú, és jól fejlett karmok találhatók. Noha a keselyűteknős elsősorban halakkal táplálkozik, de úgyszólván bármilyen zsákmányt elejt ami lefér a torkán, így más hüllők, kisebb madarak és emlősök sincsenek biztonságban tőle. Magyarországon a fokozottan veszélyes állatok közé sorolják, ezért csak állatkerti tartása engedélyezett. A feje rendkívül zömök és nagy, erős állkapcsainak a szarukávája pedig csőrszerűen kampós, ami miatt zavaros vízben megpillantva, tökéletes mintapéldája lehet egy „tavi szörnynek”.

A "szörnyszerű" keselyűteknősnek brutálisan erős a harapása
Fotó: Wikimedia Commons/LA Dawson

A Busco fenevaddal kapcsolatos esetleírásokat tanulmányozó szakértők azt feltételezik,

hogy az 1940-es évek végén észlelt „szörny” egy különösen nagy méretű keselyűteknős lehetett.

A jelenkor legnagyobb méretű vízi teknőse viszont nem a tavakban, hanem a tengerekben él. A több mint két és fél méter hosszúra megnövő és  a közel egy tonnás testtömeggel rendelkezhető kérgesteknős (Dermochelys coriacea) elsősorban a térítők közt fekvő trópusi vizek lakója. 

A ma élő legnagyobb tengeri teknősfaj, a kérgesteknős
Fotó: Wikimedia Commons/Steve Garvie 

Hatalmas mérete ellenére sokkal jámborabb mint a vérengző észak-amerikai tavi rokona, a kérgesteknős ugyanis főként medúzákkal táplálkozik. A valaha létezett leghatalmasabb vízi teknős az Archelon, a dinoszauruszok kortársa volt. A késői krétakor meleg vizes tengeriben honos hatalmas teknős hossza az öt métert is elérte a fosszilis leletek tanúsága szerint.