A Föld legpusztítóbb kihalása újra megtörténhet

A Föld legpusztítóbb kihalása újra megtörténhet: az előrejelzések szerint a modern El Niño események egyre erősebbek és gyakoribbak lesznek

Negyedmilliárd évvel ezelőtt az élet komoly próbatétel elé került. Kihalási események pusztították a Föld bioszféráját, és mindössze néhány fajnak sikerült túlélni. De vajon megismétlődhet ez az esemény?

Úgy tűnik, hogy ezt a „nagy pusztulást” az események összetett sorozata vezérelte. A Science folyóiratban publikált, új tanulmány szerint a mai El Niñókhoz hasonló, hosszan tartó és intenzív éghajlati ingadozások kétségtelenül tovább rontották az amúgy is rossz helyzetet, amelyek a Föld legpusztítóbb kihalási eseményét eredményezték.

A Föld legpusztítóbb kihalása újra megtörténhet: az előrejelzések szerint a modern El Niño események egyre erősebbek és gyakoribbak lesznek
Fotó: WOAH

A Kínai Földtudományi Egyetem geológusa, Yadong Sun vezette nemzetközi kutatócsoport a tengervíz hőmérsékletének ingadozását mérő, úgynevezett proxykópiák és a klímamodellezés aktualizált változatainak felhasználásával szimulációkat dolgozott ki az óceáni és légköri áramlatok mintegy 250 millió évvel ezelőtti apályára és áramlására vonatkozóan.

Az élet változatossá vált a katasztrofális kihalásokat megelőző évezredekben, amelyek során a perm időszakot a dinoszauruszok első kora, a triász váltotta fel. A kontinensek összeolvadását egyetlen globális óceán vette körül, ami egyfajta száraz belső térséget hozott létre, amelyet hűvös part menti vizek szegélyeztek. A tűlevelűek erdővé sűrűsödtek, miközben a mai emlősök, madarak és hüllők négylábú ősei az ágaik alatt szaladgáltak.

 

Számos tényező vezetett a kihaláshoz

A dolgok egy ideig rendben mentek, de aztán komoly változás történt; a tetrapodák családjainak mindössze tíz százaléka jutott el a következő generációig. Évmilliókkal később az óceáni fajok egymás után tűntek el, míg végül csak minden ötödik faj élte túl a körülményeket. A világ azóta sem látott ilyen mértékű pusztulást, ami arra késztette a kutatókat, hogy feltegyék a kérdést: miért volt ez a bizonyos időszak ennyire veszélyes.

Egy hatalmas vulkáni kőzetréteg a mai Szibéria területén a 252 millió évvel ezelőtti perm-triász határon átnyúló kiterjedt vulkáni tevékenységre utal, amely túlságosan véletlen ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk

 – mutattak rá a tudósok a ScienceAlert online tudományos portálnak, akik azt gyanítják, hogy a folyamatos kitörések különböző tovagyűrűző hatásokat váltottak ki az ózontól és a légkör felmelegedéséhez szükséges szén-dioxidtól, miközben a mikrobák virágzása oxigénnel árasztotta el az óceánokat, mielőtt azt újra kiszívta volna.

Az időjárás ingadozásai árvizeket és aszályokat, hőhullámokat és hideghullámokat okoznak, még ma is felelősek a széles körű ökológiai veszteségekért
Fotó: Mal Carnegie

Bármilyen katasztrofálisan is hangzik ez, de a bioszféra már anélkül szembesült ilyen pusztítással, hogy komoly veszteségek közelébe került volna. 

A robusztusabb fajok alkalmazkodtak a barátságtalan körülmények változásaihoz, például a sarkok felé költöztek, vagy új menedék- és vízforrásokat kerestek.

A szakemberek eddig nem vizsgálták a hőmérséklet és a csapadék nagy, rövid távú ingadozásainak hatását. Az időjárás ingadozásai, amelyek árvizeket és aszályokat, hőhullámokat és hideghullámokat okoznak, még ma is felelősek a széles körű ökológiai veszteségekért. A kutatók az ősi tengeri élőlények megkövesedett fogaiban található oxigénizotópok arányait elemezve megbecsülték a hőmérséklet-változások időbeli alakulását, ami a légköri légáramlatok némi komoly gyengülését feltételezte.

Napjainkban a tenger felszíni hőmérsékletének hasonló zonális elmozdulásait tapasztalhatjuk, amely a Walker-körforgás néven ismert visszacsatolási ciklust jelenti.

 Amikor ez a légkör megenyhül:

• megváltoztatja a Csendes-óceán felszíni vizeinek eloszlását, és meleg, nedves levegőt küld keletre, Dél-Amerika felé, illetve 
• száraz levegőt bocsát ki nyugatra, hogy kiszárítsa Ausztráliát és Indonéziát. 

Ezek az El Niño események enyhén szólva is problémásak, pedig csak egy-két évig tartanak. 

Az eredmények ráadásul új megvilágításba helyezhetik a mai éghajlati válságot, mivel az előrejelzések szerint a modern El Nino események egyre erősebbek és gyakoribbak lesznek, ami a világ számos ökoszisztémájára hatással lehet.