Újabb nemzetközi repülőjáratok

 

Szabad Nép:

A nemzetközi helyzet enyhülése megnyitotta az utat a külfölddel való légiközlekedés jelentős bővítésére. Az erre vonatkozó tárgyalások most vannak folyamatban. Az első eredmény rövidesen már jelentkezni is fog.

A szovjet AEROFLOT repülőgéptársaság mellett hetenként háromszor, magyar gépek is közlekednek majd Bécsbe. Az osztrák fővárosba így a két társaság együttesen naponta indít gépeket.

Megjavul a légi összeköttetés Berlinnel, Prágával, Szófiával és Bukaresttel is. A német LUFTHANSA gépei ugyanis bekapcsolódnak a Berlin-Prága-Budapest-Bukarest- Szófia vonal üzemeltetésébe, ami azt jelenti, hogy az eddigi nyolc helyett ezen a vonalon Budapesten keresztül tizenegy járat közlekedik majd.

Ugyancsak folynak tárgyalások más légiforgalmi társaságokkal, újabb Budapesten keresztül vezető nemzetközi légivonalak megnyitásáról. Ha figyelembe vesszük, hogy ma már közvetlen légi összeköttetés van Budapestről Moszkvába, Varsóba, Berlinbe, Prágába, Bécsbe, Szófiába, Bukarestbe, Belgrádba és Tiranába, s hetenként 43 menetrendszerű járat indul a fővárosból, akkor bizonnyal remélhetjük, hogy még ez évben Budapest ismét a nemzetközi légiforgalom és idegenforgalom egyik legjelentősebb állomása lesz.

Nyilván az utasforgalom nagyarányú emelkedésével számolt a MALÉV, amikor a ferihegyi repülőtéren megkezdték egy 90 ágyas, kétemeletes, modern utasszálló építését, amely a tervek szerint jövőre már meg is nyílik.

1946. március 29-én írták alá azt az egyezményt, mellyel létrejött a Malév jogelődje, a Maszovlet, a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság. Október 15-én ünnepélyes külsőségek között indították el a Budaörsi repülőtérről az első két Maszovlet-járatot, Szombathelyre és Debrecenbe. 1947-ben indultak el a Maszovlet első, külföldi különjáratai, majd megnyílt a menetrend szerinti prágai járat is. A Ferihegyi repülőtér csak 1950. május 7-i nyílt meg. A Maszovlet belföldi forgalmában 1951-1954 között érték el a legnagyobb teljesítményeket. Hozzájárult ehhez a viszonylag alacsony tarifa is, amely nem haladhatta meg a gyorsvonati első osztályú jegy árát. A forgalom csúcspontját az 1954-es nyári szezon jelentette, amikor a Maszovlet-járatok 11 belföldi várost kötöttek össze Budapesttel, illetve részben egymással. Ebben az évben indult be a menetrend szerinti varsói, berlini és bukaresti járat is. 1954. november 6-án jelent meg Magyarország és a Szovjetunió közös közleménye vegyes vállalataik megszüntetéséről. Ebben az időben a magyar polgári repülés már minden szükséges feltétellel rendelkezett az önálló működéshez. November 25-én Moszkvában államközi egyezményt írtak alá, melynek értelmében Magyarország megvásárolta a szovjet fél részesedését. Ezt követően, november 26-tól kezdhette meg önálló tevékenységét - a Maszovlet jogutódaként - a Malév, a Magyar Légiközlekedési Vállalat. (forrás: Malév)