"Nekünk felelős vezetőknek végtére is az igazat kell mondanunk"

 

Magyar Ifjúság:

Vita természeti adottságainkról s tervezésünkről

a DISZ Petőfi körében

Az avatatlan számára "száraznak" tűnő témáról hirdetett vitát szerda estére a DISZ Petőfi köre. "Hazánk természeti és gazdasági adottságainak kiaknázása népgazdaságunk tervezésében" - ez állt a meghívón. S ezt az elvontan tudományosnak ígérkező vitát is forró hangulatúvá, szenvedélyesen izgalmassá formálták a szabad, bátor, önálló véleményeket tükröző felszólalások.

Rövid bevezetőjében Markos György egyetemi tanár arról beszélt, hogy bár igaz: a természet alapvetően nem szabja meg egy társadalom fejlettségi fokát, de ezt a marxista elméletet dogmává merevítettük, megfeledkezvén arról, hogy a földrajzi tényezőket, a természeti adottságokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Márpedig, ha a természeti lehetőségeket és korlátokat nem vesszük reálisan számításba, akkor baj van, ez visszaüt.

Jánosi Ferenc, az Országos Építésügyi Hivatal mérnöke felszólalásában a táradalom termelésének hatásfokáról beszélt, majd Balogh Miklós lakatos szólott arról, hogy meg kell szüntetnünk azokat az okokat, amelyek a munkások hitét, bizalmát csökkentik. Ha az ötéves terv megvalósításáról beszélünk, ezzel számolni kell, s ezért rendkívül fontos, hogy ilyen, s hasonló, nyílt viták legyenek az üzemi dolgozók között is.

A MÁVAG ifjúmunkása, Trojanovszki Erzsébet munka közben. "A munkásokban van remény, hogy a XX. Kongresszus után kijavítjuk a hibákat."

Dinkovics Sándor, a budapesti pártbizottság munkatársa a tervezésről beszélt felszólalásában. Elmondotta: egyetért azzal, hogy nem jelszavakból, hanem a lehetőségekből kell kiindulni. Hangsúlyozta, hogy statisztikai rendszerünk főleg a termelés ellenőrzésére alkalmas, de a tervezéshez nem elegendő. Marton János, a Tervhivatal elnökhelyettese a mezőgazdaság belterjes irányának feltételeivel foglalkozott. Ennek egyik feltételeként a beruházást említette, s hozzátette: számolni kell azzal, hogy az egyéni parasztság nem fog jelentősen beruházni az elkövetkező években.

A belterjes gazdálkodás vetésterületének növelésével kapcsolatban beszélt a gabona vetésterületének csökkentéséről, bár hozzátette, hogy jelenleg az ország gabonaneműekkel való ellátását figyelembe véve ez komoly probléma. "Tudom - mondotta - kellemesebb lenne, ha ennek az ellenkezőjét állíthatnám, de úgy gondolom, nekünk felelős vezetőknek végtére is az igazat kell mondanunk". Beszélt mezőgazdasági exportunkról, s elmondotta, hogy Nyugatra rendkívül olcsón kell szállítanunk, ezt követeli a világpiaci helyzet, s ez csökkenti mezőgazdasági exportlehetőségeinket.

Markos elvtárs vitába szállt Marton elvtárs felszólalásának néhány részletével. "Miért mondja azt Marton elvtárs, hogy az egyéni paraszt nem fog beruházni? Olyan politikát kell csinálnunk, hogy a paraszt biztonságosan dolgozzék, s beruházzon. Ami a piaci lehetőségeket illeti, nos, ott versenyeznünk kell, ott nem lehet a dolgokat egy rendelettel megoldani. Mezőgazdasági termelésünket alkalmassá kell tenni arra, hogy versenyképes legyen a világpiacon."

Hajdu Károly, a Gamma műszerésze így kezdte felszólalását: "Először vagyok itt, s ez a szabad vita olyan benyomást tett rám, mint a szomjas emberre a víz. Beszéljenek ilyen nyíltan általában az emberekkel, hagyjuk el a közhelyeket, amiket már unnak a munkások is. Én azt mondom, a munkásokban van remény, hogy a XX. Kongresszus után kijavítjuk a hibákat". Végül javasolta, hogy a távlati tervezésben fordítsanak nagyobb gondot a prototípusokra, s ne történjék meg az, hogy a kísérleti példányok gyártásával együtt megkezdjük a sorozatgyártást is.

Felszólalt a vitában Szabó Kálmán, a Tervhivatal főosztályvezetője. "Fel kell vetni a népgazdasági tervezés tudományosabb megalapozottságának kérdését" - mondotta, majd javasolta, hogy válasszák külön a folyó és a távlati tervezést. Arról beszélt ezután, hogy nagyobb teret kell adni az anyagi érdekeltségnek a mezőgazdaságban és az iparban egyaránt. "Sokan viszolyognak attól, hogy gyökeres fordulatot hajtsunk végre a gazdasági vezetésben- folytatta. - Márpedig ezt az ötéves terv követeli, mert hogyan is akarjuk másképp megoldani az elmúlt évek hibáit, ellentmondásait? A terv természetesen csak előírja, hogy olcsóbbá váljék a műszaki színvonal, hogy a munkásokat érdekeltté tegyük a termelésben stb., de mindez csak a gazdasági vezetés gyökeres fordulatával oldható meg, s ehhez hozzá kell fogni."

A vitát Markos György zárta be, hangsúlyozva, hogy ez a vita is bizonyítja, milyen nagy erőt jelent, ha meghallgatjuk és figyelembe vesszük a különböző véleményeket.

Korábban:

A közgazdászhallgatók elhelyezkedési problémái