Milyen új gyógyszerek készülnek?

 

Népszava:

A Chinoin-gyár újpesti laboratóriumaiban igen komoly kutatómunka folyik. A cél: minél több új, hatásos az orvostudomány fejlődésével lépést tartó gyógyszert adni a gyógyító orvos kezébe. Természetesen a munkákról részleteiben még korai volna beszélni, hiszen egy-egy új készítmény kidolgozása sokirányú kísérleteket igényel. Mégis hírt adunk néhány új gyógyszerről, amely hamarosan forgalomba kerül.

A gyógyszeripar 1948. évi államosítása teljesen megváltoztatta a termelés és kutatás szerkezetét. Az 1950-és és az 1960-as években alakultak ki azok a gyógyszergyárak, amelyek tulajdonképpen a mai gyógyszerpiacon a vezető hazai gyógyszergyárak közvetlen elődeinek tekinthetők (Richter, Egis, Chinoin, Biogal, Human, Alkaloida). A kisebb üzemeket felszámolták, illetve nagyobb egységekbe tömörítették, s a Gyógyszeripari Egyesülés keretében öt gyógyszergyár működött tovább: a Chinoin, a Kőbányai Gyógyszerárugyár (azaz 1951-ig a Richter-gyár), az Alkaloida, a Wander-ből alakult Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár (EGYT), valamint a korábban a német I. G. Farbenindustrie budapesti leányvállalataként működő Magyar Pharma Gyógyszergyár. Az importgazdálkodás miatt a verseny csupán a hazai gyárak között zajlott, de ez a verseny sem nevezhető élesnek, mivel a kutatási témákat 1968-ig központilag szétosztották a gyárak között. A Chinoin a tradicionális szintetikus gyártmányok mellett megkapta a legfontosabb antibiotikumok üzemi gyártását.(MTESZ)

A Fonurit-tabletta kezeléssel a beteg megmenekül egy-egy esetben sokszor hónapokig, évekig tartó injekciókúrától. Alkalmas még ez a készítmény a szemészetben a zöldhályog esetében a szem belnyomásának csökkentésére.

A Pepuisan-tabletta a gyomor- és nyombélfekély-betegség gyógyszere. Eddig a fekély-betegséget főleg a gyomorsav megkötésére adagolt alkalikus porokkal, diétával kezelték. A Pepulsan-tabletta hatóanyaga az idegrendszeren keresztül fejti ki hatását. Az eddigi tapasztalatok alapján a gyógyulási eredmények jobbak, mint az eddig erre a célra használni szokott gyógymódokkal elérhető volt.

A BCM néven forgalomba kerülő injekciós készítmény dr. Varga László találmánya. Nyiroki és velős fehérvérűség, a nyirokszövet rosszindulatú sarjadzásos megbetegedése, rosszindulatú daganatok kezelésére szolgál. A készítménnyel eddig elért eredmények igen biztatóak.

Az államosítás után szovjet mintára központosították a kutatás-fejlesztést Gyógyszeripari Kutató Intézet létesítésével 1950-ben, majd 1954-ben megalakult a magyar gyógyszerkutatás második alapintézete, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézete (KOKI). A KOKI Gyógyszerkutatási Osztályának legfontosabb feladatává a kémiai szerkezet és a gyógyszertani hatás alapvető összefüggéseinek a tanulmányozását tették. E feladat végrehajtása során számos olyan munka látott napvilágot, amely jelentős elméleti és gyakorlati eredményekhez vezetett.(MTESZ)