Fejlesszük a társadalmi tulajdon ellenőrzését

 

Délmagyarország:

Fejlesszük a Hazafias Népfront kezdeményezését: A társadalmi tulajdon ellenőreinek hálózatát

Három hónappal ezelőtt a Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottsága kezdeményezésére kialakult a társadalmi tulajdon ellenőreinek széles hálózata. Erre azután került sor, amikor ugyancsak a Hazafias Népfront által szervezett előadássorozatokat az ügyészség és a rendőrség egyes tagjai megtartották a szegedi üzemekben, intézményekben, a társadalmi tulajdon fokozott védelmének jelentőségéről. Az üzemek dolgozói elmondották, hogy nemcsak a hivatalos szerveknek, hanem a munkásoknak is feladata megőrizni, félteni, óvni a dolgozó nép vagyonát.

A népfront kezdetei az 1930-as évekre nyúlnak vissza, amikor a Szovjetunió által is erőteljesen támogatott mozgalom célja az volt, hogy megfékezze a nácizmust. Lényege, hogy minden párt - világnézettől és politikai beállítottságtól függetlenül -, amely elutasítja a német nácizmust vagy az olasz fasizmust, fogjon össze és tömörüljön a népfrontba, hogy együttesen vehesse fel a harcot a közös veszély ellen. Magyarországon ennek szellemében alakult meg 1944 decemberében a kommunisták uralta Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely a Független Kisgazdapártot, a Magyar Kommunista Pártot, a Szociáldemokrata Pártot és a Nemzeti Parasztpártot foglalta magába. A népfront ezen pártjai alkottak kormánykoalíciót a következő négy évben. Az 1949-es választások előtt a Magyar Dolgozók Pártja létrehozott egy új népfrontot (Magyar Függetlenségi Népfront, elnöke Rákosi Mátyás), amelybe beterelte a létükben és működésükben teljesen ellehetetlenített polgári és parasztpártok maradványait. A népfront csak arra kellett, hogy a színjátékká lealacsonyított parlamenti "választások" kereteit biztosítsa. Ez először 1949-ben történt meg, amikor is egy mandátumért csak egy jelölt "versengett", akit a népfront választott ki; a legfőbb kritérium a kommunista párt iránti hűség és annak politikájával való azonosulás volt. 1954 őszén Nagy Imre miniszterelnök létrehozta a Hazafias Népfrontot, amellyel az volt a célja, hogy saját politikai irányvonalához tömegtámogatást - egyfajta bázist - nyerjen. Minden olyan szervezetre és emberre számított, amely és aki nem volt feltétlenül kommunista, de segítséget kívánt nyújtani a rendszer kirívó durvaságainak felszámolásához és "emberarcúvá" formálásához. Mivel Nagy Imrét 1955-ben leváltották és háttérbe szorították, az általa életre hívott népfront igazán érdemi tevékenységet nem tudott kifejteni. 1957-től kezdve a Kádár-kormány a Hazafias Népfront működését a régi, 1949-es alapelvekre helyezte vissza, és ez a bábszerep volt a népfrontra jellemző egészen az 1980-as évek végéig.

Emlékezetes marad Házi Árpád elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, az állami ellenőrzés miniszterének előadása is, amelyet zsúfolt nézőtér előtt tartott a Fáklya-moziban. Ekkor adták át a szegedi vállalatok vezetői, pártszervezetei által kijelölt társadalmi tulajdon ellenőröknek a munkájuk végzésére jogosító igazolványokat. Az azóta eltelt három hónap eredménye ékesen bizonyítja: a társadalmi tulajdon ellenőreinek mozgalma nagyon helyes kezdeményezés volt. A TÜZÉP vállalat egyik társadalmi ellenőre, Kormányos elvtárs észrevétele után például az építőanyag telepen eddig a földön tárolt mészkőport és egyéb kőporokat faládában, szín alá helyezték. Ezáltal nincs kitéve az értékes anyag elporlásnak, letaposásnak. Több ilyen apró, mégis értékes javaslatot említhetnénk, amelyeket a különböző szegedi üzemekben, a társadalmi tulajdon ellenőrei tettek. Ugyancsak a TÜZÉP Vállalatnál Fazekas elvtárs javaslatára az elfekvő, szélezetlen deszkákat feldarabolták és tetőléceknek használják fel, amiből országos viszonylatban is hiány van.

Rendkívül sokrétű a társadalmi tulajdon ellenőreinek munkája. Nemcsak az a feladatuk, hogy az észrevételeiket jelentsék. Ez csak a dolog egyik oldala. A legfontosabb: megakadályozni, megelőzni minden pazarlást. Kánási Mária, a Csongrád-megyei Építőipari Vállalat társadalmi tulajdon ellenőre feliratokat készített az étkezőedényekre, s az eszközökre vigyázzanak, mint saját tulajdonukra. Az Autójavító Vállalat társadalmi ellenőrei, Sarnyai Vencel igazgató segítségével főfeladatuknak tekintik a társadalmi vagyon eltulajdonításának, rongálásának megelőzését. Rendszeresen ellenőrzik az alkatrészek és anyagok felhasználását, elhelyezését. Figyelemmel kísérik például azt, hogy a kijavított autókat jó szakemberek próbálják ki, nehogy egyes gondatlan dolgozók újra hibát kövessenek el a megjavított gépkocsikban. A Kéziszerszámgyárban eddig a forgácsok közé elkallódott anyagok egy részét a társadalmi tulajdon ellenőreinek javaslatára most nem dobják el, hanem kisebb közhasználati cikket készítenek belőle.

Különösen a MÁV-nál és a Postánál értek el a szakemberekből álló társadalmi tulajdon ellenőrök kimagasló eredményeket: egyes beruházások szükségtelenségének bebizonyításával több százezer forintot takarítottak meg más fontosabb célokra. Tehát gondos előrelátással jól megfontolt javaslatokkal meg tudjuk előzni az esetleges túlzott anyagfelhasználásokat, felesleges beruházásokat. A társadalmi tulajdon ellenőreinek figyelme ki kell, hogy terjedjen a tervteljesítésre, az anyagfelhasználásra, a dolgozónak egymáshoz való viszonyára. Azt kell elérni, hogy a munkások jó hangulatban dolgozzanak és egymást óvják, figyelmeztessék az esetleges gondatlanságok elkerülésére.

E pár hónap természetesen nem azt jelenti, hogy minden kijelölt társadalmi tulajdon ellenőr jól munkálkodik, sőt azt sem, hogy mindenütt jól segítik őket a vállalatok vezetői. A Vágóhídon például minden üzemegység egy-egy dolgozója képviselve van a társadalmi ellenőrök hálózatában, azonban nem foglalkoznak velük kellőképpen a vezetők s nem ismerik tökéletesen feladatukat. Pedig egy-egy üzem munkáját, a társadalmi tulajdon védelmét, a hibák felfedését nagyban elő tudják segíteni az ellenőrök, ha rendszeresen bátorítják őket, foglalkoznak velük.

Az ellenőrhálózat kiépítési után időben a Hazafias Népfront városi bizottságának tagjai és más elvtársak - Simon Béla, Kovács István, Nagymajtényi László, Sziládi Sándor, Antalfi György, Szávin Mária, Kertes Mihály, Balla János - brigádokat alakítva ellenőrizték a szegedi üzemekben a társadalmi tulajdon ellenőreinek tevékenységét és a vállalatok vezetőinek segítségét. Tanácsadásaikkal, javaslataikkal hozzájárultak e kezdeményezés további fejlesztéséhez. Ezt az ellenőrzést nem szabad abbahagyni, hanem szükséges rendszeresen tovább folytatni. Gazdasági és társadalmi szervezeteink ápolják, fejlesszék, segítsék a társadalmi tulajdon ellenőreit munkájukban, mert az ő tevékenységük rendkívül hasznos a dolgozók vagyonának megőrzésében.