Délmagyarország:
Nemsokára vége lesz a tanévnek, s tanulóink ismét élvezhetik a vakáció minden örömét. Újra megélénkül majd a Tisza-part, és délelőttönként benépesülnek a városi terek játszani szerető gyermekekkel. Már minden diák terveket kovácsol a nyárra, életkorának és hajlamának megfelelően. A kisebbek játékokon, kirándulásokon töprengenek, a nagyobbak pedig érettebb fejjel azon gondolkoznak, hogy pihenjenek is, de mégse menjen az idő kárba. Jusson a szünidőből szórakozásra és sportra, de azért legyen abban ismeretszerzés, meg munka is.
Szegeden különösen sok lehetőség áll a középiskolás diákok előtt. Bőven van mód tanulásra és munkára, ezenkívül szórakozásra.
Ahogy középiskolás tanulókkal beszélgettem, az a benyomásom, hogy elsősorban üzemekben helyezkednek el, időszakos munkára. Az üzemi munka rendkívüli fontossággal bír.
Nemcsak a pénzkeresés szempontjából helyes, hanem azért fontos, mert a tanulók az üzemi munka alkalmával - a tananyagban is mindinkább nagyobb szerepet betöltő - a politechnikai oktatáshoz elengedhetetlenül szükséges ismeretekre tesznek szert.
Természetes, az üzemnek sem szabad csak mint munkaerőt kezelni a fiatalokat. Az üzemek vezetőinek arra kell törekedni, hogy minél több anyaggal és szerszámmal ismertessék meg a tanulókat, hogy szakszerű magyarázatok alapján mindinkább képzettebbekké váljanak.
A falusi tanulók nagy része ugyancsak részt vesz a termelőmunkában. Részben a szüleik otthoni gazdaságában, de nagyobb részt a termelőszövetkezetek földjein találnak munkát. Az elmúlt években nagyon sok jó hírt hallottunk arról, hogy tanulóink milyen szépen megállták helyüket a mezőgazdasági munkában is. Sokan helyezkednek el azután az építőipari és egyéb állami vállalatoknál is.
Bár a nyár alkalmával bizonyos mértékig meglazul a kapcsolat az iskola és a tanulók között, de az iskolai DISZ-szervezet gondoskodni kíván arról, hogy ez a kismértékű eltávolodás ne váljék elszakadássá. Ennek érdekében a legtöbb szegedi középiskolában nyári diákklubok alakulnak, ahol rendszeres vezetés mellett alkalom nyílik a tanulók nevelésére, és szórakozási kedvüknek a helyes irányába való terelésére is. A klubok kollektív kirándulásokat, mozi- és múzeum-látogatásokat szerveznek, valamint az ifjúsági könyvtárt is a tanulók rendelkezésére bocsátják.
Több iskolai DISZ-vezetőségi tag vezetőképző táborba megy, ahol pedagógiai, politikai és mozgalmi ismeretek nyújtásával segítséget kap a következő iskolai év DISZ-munkájának irányításához.
A szegedi középiskolákban az idén is sor kerül a lassan már hagyományossá váló úgynevezett "országjárásra". A Radnóti Gimnázium tanulói a Mecsek környékére és a nyugat-dunántúli vidékre látogatnak el. Az eddig is szép és eredményes kirándulásokat szervező Tanítóképző Intézet fiataljai pedig a Balaton és a Bakony táját keresik fel.
Államunk még külön is gondoskodik a tanulók üdültetéséről. Iskolánként átlag 25-30 tanulót részesít csaknem ingyenes üdülésben.
A Tömörkény Gimnázium tanulói Eger, a Ságvári Gimnázium tanulói valószínű a Balaton mellékén töltik el kéthetes üdülésüket. Az üdülés azért is jelentős, mert az ott-tartózkodás alkalmával szervezett kirándulások megismertetik a tanulókkal a vidéket is, amely földrajzi és történelmi ismereteik gyarapodásával jár.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a szegedi fiatalok az árvíz sújtotta vidék építési munkálataiban is részt vállaltak. Augusztus elején - főleg érettségizett és III. osztályt végzett tanulók - indulnak Mohács vidékére építőmunkára.
A szegedi diákok áldozatkészségét mutatja, hogy minden iskolából nagyszámú tanuló jelentkezett munkára.
Természetes lesznek olyan tanulók is, akiknek a munka és szórakozás mellett még tanulniok is kell a pótvizsgára. Ezeknek a a tanulóknak rendszeres és pontos munkát kell majd végezniök, ha azt akarják, hogy a pótvizsgát sikeresen végezzék. De ugyancsak gyakrabban kell forgatni a könyvet azoknak is, akik alapok hiányában gyenge eredményt értek el. Pótolni kell a mulasztottakat az elkövetkező iskolai év eredményességének az érdekében.