Vége a politikai bizonytalanságnak

 

Szabad Nép

A szakszervezetek feladatai a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában

A SZOT IX. teljes ülésének határozata

A Szakszervezetek Országos Tanácsának IX. teljes ülése - az ülés nemrég lezajlott vitája, valamint a szakszervezeti tagság észrevételei, hozzászólásai alapján - fontos határozatokat hozott a szakszervezetek feladatairól a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában, valamint a szakszervezetek kulturális nevelőmunkájáról. Az első határozat szövegét alább közöljük, a kulturális nevelőmunkáról szóló határozatot holnapi számunkban ismertetjük.

A SZOT IX. teljes ülése megállapította, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének legutóbbi ülése után kedvező politikai légkör alakult ki hazánkban. A Központi Vezetőség választ adott a munkásosztályt foglalkoztató leglényegesebb kérdésekre, és intézkedéseket foganatosított a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében.

A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) az 1948-as kommunista hatalomátvétel után létrehozott, az MDP, majd az MSZMP vezetése alatt álló egységes szakszervezet irányító testülete. Megalakításával a kommunista párt célja az volt, hogy felszámolja a valódi ágazati és egyéb szakszervezeteket, és az egységes szervezet révén teljesen befolyása alá vonja a szakszervezeti mozgalmat. Míg korábban a szakszervezetek a munkások, ill. a tagok valódi érdekvédelmét látták el, addig a SZOT központi tevékenysége az volt, hogy egyfajta áttételként végrehajtassa az aktuális ötéves terveket, munkaversenyeket szervezzen, biztosítsa a kommunista párt által kitűzött célok és termelési eredmények elérését. A SZOT felépítése ugyanolyan központosított és hierarchizált volt, mint a kommunista párté, központi orgánuma a Népszava volt, amely 1948-ig a Magyarországi SZDP napilapjaként jelent meg. A SZOT egyik legfőbb irányítója Gáspár Sándor volt, aki rövid megszakítással 1952-től a rendszer bukásáig állt a SZOT élén.

Munkásosztályunk, dolgozó népünk azért fogadta megelégedéssel a Központi Vezetőség határozatait, mert véget vetett a politikai bizonytalanságnak, világosan és határozottan megszabta a szocializmus építésének soron levő feladatait. Dolgozó népünk helyesli a túlzott centralizáció és a bürokratikus kötöttségek felszámolását célzó határozatokat, intézkedéseket is. Alapjában demokratikus társadalmi rendünk lényegéhez tartozik a szocialista demokratizmus következetes továbbfejlesztése. Ez népi demokratizmus rendszerünk erősítését szolgálja, a nép ügyéhez hű dolgozók millióinak helyeslésével találkozik.

A Központi Vezetőség határozatai kedvező feltételeket és nagyobb önállóságot biztosítanak a népi demokrácia rendszerében helyetfoglaló minden egyes szervnek, így a szakszervezeteknek is, az önálló ügyintéző, a szocializmus építését meggyorsító munkához.

A második ötéves terv maradéktalan végrehajtása az életszínvonal emelésének alapvető biztosítéka

A SZOT IX. teljes ülése megállapítja, hogy a második ötéves tervben a termelésnek tervezett mértékű növelése, a nemzeti jövedelemnek az irányelvekben meghatározott elosztása lehetővé teszi az életszínvonal tervezett növekedését, az ipar és a mezőgazdaság bővített újratermését. A nemzeti jövedelem felhasználása, a tervezett felosztás biztosíték arra, hogy nem ismétlődnek meg az első ötéves tervben elkövetett hibák.

A teljes ülés megállapítja, hogy a szakszervezetek tevékenyen részt vettek a második ötéves terv vitáinak megszervezésében. A vitában elhangzott észrevételek felhasználásával számos helyes javaslatot tettek a népgazdasági arányok kialakítására, a fogyasztási alap felhasználására.

A szakszervezetek egyetértenek az életszínvonal tervezett emelésével, a legalább 25 százalékos reálbéremelkedés évről évre egyenletes ütemben történő teljesítésével.

A SZOT teljes ülése szükségesnek tartja felhívni a szakszervezetek, a szervezett dolgozók figyelmét arra, hogy az életszínvonal, a reálbéremelésére előirányzott tervek megvalósítása mindenekelőtt gazdasági életünk egészséges fejlődésén, az egész dolgozó nép alkotó munkáján, a termelési tervek teljesítésén és túlteljesítésén múlik.

A munkaverseny az emberi munkaerő korlátlan kizsákmányolására épülő termelésnövelés. Magyarországon az 1950-es években szovjet mintára szinte folyamatosak voltak a munkaversenyek az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. A mennyiség hajszolása legtöbbször a minőség romlását eredményezte. Leginkább a fontos ünnepek (április 4., november 7. stb.), a "vezetők születésnapja" adott alkalmat a munkaversenyekre. Országos munkaversenykampányt indítottak pl. Rákosi Mátyás 60. születésnapja alkalmából 1952. január 17-re. A versenyen kiválóan, a normát több száz vagy ezer százalékkal túlteljesítő dolgozókat élmunkásoknak, sztahanovistáknak nevezték. A ~ek a norma szigorításának is fontos eszközei voltak. A szocializmus későbbi szakaszában (1960-as, 1970-es évek) a munkaversenyek szocialista brigádverseny formájában zajlottak, amelyek már nemcsak a termelékenység növelésére irányultak, hanem az ideológiai és kulturális képzésre is.

Ennek érdekében szakszervezeteink eredményeikre támaszkodva minden erejükkel fejlesszék a tömegek alkotó tevékenységét a termelési tervek minőségi, gazdaságos és mennyiségi teljesítésére és túlteljesítésére. Továbbra is küzdjenek a SZOT VIII. teljes ülése határozatának következetes végrehajtásáért, az újítómozgalom, a munkamódszer átadás, a tapasztalatcsere fellendítéséért.

A munkaidő csökkentéséről

A SZOT teljes ülése úgy gondolja, hogy az ötéves terv feladatainak végrehajtásával, az országos gazdasági helyzetének erősödésével további lehetőség nyílik a munkások és alkalmazottak munkaidejének csökkentésére. A munkaidő csökkentése természetesen megfelelő anyagi alapot igények; csak olyan mértékben valósítható meg, amilyen mértékben nő a termelés, emelkedik a termelékenység. A munkaidő további csökkentését a következő elvek alapján javasolja végrehajtani:

1. Elsősorban az egészségre ártalmas munkaterületeken kell 45 óránál rövidebb munkaidőt megállapítani.
2. Csökkenteni kell a munkaidőt abban a néhány munkakörben, ahol a törvényes munkaidő meghaladja a 45 órát (pl. gépkocsivezetőknél).
3. Foglalkozni kell a nők munkaidejének csökkentésével, elsősorban a szombat éjféli műszak megszüntetésével a textiliparban és általában a háromműszakos üzemekben.

Gondoskodni kell az ésszerűsítés során felszabadult dolgozók elhelyezéséről

A SZOT teljes ülésének az a véleménye, hogy az állami és gazdasági munka ésszerűsítése szükséges és helyes. Minden munkás és alkalmazott érdeke, hogy csökkenjen a bürokrácia, könnyebben és egyszerűbben intézhesse el az ügyét akár a tanácsnál; valamennyi dolgozó érdeke, hogy olcsóbbá tegyük az államigazgatást, a vállalatok irányítását.

A SZOT teljes ülése szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy az egyszerűsítés alkalmával felszabadult dolgozóknak munkalehetőséget kell biztosítani. Ennek során figyelembe kell venni azokat a munkaterületeket is, amelyek a dolgozók jobb ellátását szolgálják (pl. egészségügy, közlekedés, kereskedelem stb.)

A szakszervezetek gondoskodjanak arról, hogy az új munkahelyre került dolgozók minél gyorsabban megszokják, megszeressék új munkakörüket. Szorgalmazzák a szakmai átképzés gyors megszervezését és lebonyolítását.

A SZOT teljes ülése felhívja a gazdasági szervek, szakszervezetek, figyelmét, hogy fokozottabban törődjenek a csökkent munkaképességű dolgozókkal is.