Kislexikon

 

arbitrazsőr
Olyan piaci szereplő, aki kockázat vállalása nélkül szerez hasznot. Az arbitrazsőrök a piaci anomáliákból adódó félreárazásokat használják ki. Arbitrázsprofitra kétféleképpen lehet szert tenni: 1) akkor, ha két különböző tőzsdén eltérő áron jegyzik ugyanazt a terméket: ekkor nem kell mást tenni, mint ott megvenni, ahol olcsóbb, és ott eladni, ahol drágább; 2) akkor, ha egy termék ára és a termék szintetikus előállításának költsége eltérő: ekkor a teendő olyan formában megvenni a terméket, amelyikben olcsóbb, és olyan formában eladni, ahogy drágább. E befektetők tevékenysége biztosítja, hogy a piaci árakból eltűnjenek az anomáliák, és a pénzügyi termékek piaci árai a valóban méltányos (elméleti) árakat fejezzék ki.

árfolyam-biztosítás
Olyan összetett opciós pozíció, melyet az alaptermék és egy eladási opció kombinálásával állíthatunk elő. Az árfolyam-biztosítás lényege, hogy az a befektető, akinek van egy bizonyos részvénye, a részvény megtartásával és egy a részvényre szóló eladási opció vásárlásával biztosítani tud befektetése számára egy minimális értéket. Ugyanis ha a részvény jövőbeni árfolyama az eladási opció kötési árfolyama alá süllyed, akkor él eladási jogával, tehát ekkor a befektetése legalább a kötési árfolyamnak megfelelő értékű lesz. Abban az esetben pedig, ha a jövőbeni árfolyam az opció kötési árfolyama felett lesz, nem hívja le az opciót, hiszen ekkor a részvény a kötési árfolyamnál magasabb piaci áron is eladható. Ezen pozíció kialakításával a befektető az árfolyamok csökkenése esetén biztosít magának egy számára elfogadható mértékű minimális értéket.

Black, Fischer (1938-1995)
A pénzügyi élet egyik leghíresebb formulájának, a Black-Scholes-egyenletnek egyik társalkotója. A Black-Derman-Toy opcióárazási modell társszerzője. Doktori címét 1964-ben szerezte a Harvard Egyetem alkalmazott matematika szakán. 1971-ben a Chicagói Egyetemen kezdett el dolgozni, majd 1984-től a Goldman Sachsnál dolgozott. 1995-ben bekövetkező halála miatt nem kaphatta meg munkásságáért a közgazdasági Nobel-díjat 1997-ben.

delta
A delta értéke azt mutatja, hogy ha egy forinttal megy fel a származtatott termék tárgyának (alaptermék) az ára, akkor hány forinttal változik a származtatott termék értéke.

dinamikus delta hedge
Egy opció eladása igen nagy kockázatot jelent a kötelezettséget vállaló fél számára, hiszen az árfolyamok kedvezőtlen elmozdulása esetén vesztesége akár korlátlan is lehet. Ám egy kiírt opció kockázatának fedezésére is van lehetőség. Egy vételi opció kiírója eladási kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, így ha lejáratkor az árfolyam a kötési árfolyam felett lesz biztosan, lehívják vele szemben az opciót, ezért rendelkeznie kell egy részvénnyel amit eladhat, míg ellenkező esetben nem kell tartania részvényt. De mit kell tennie lejárat előtt? Ha a befektető mindig pont delta számú részvényt tart, akkor mindig fedezve lesz az árfolyam kis megváltozásával szemben. Ha az opció deltája egy adott időpontban például 0,5, akkor az árfolyam emelkedésével veszítünk 1x0,5 forintot az opciós pozíciónkon, de nyerünk 0,5x1 forintot a 0,5 darab részvényünkön. Ha az idő elteltével úgy változik az árfolyam, hogy a delta felmegy 0,7-re, akkor vennünk kell még 0,2 db részvényt. Azaz mindig annyi részvényt kell venni vagy eladni, amennyivel változik a delta, és ezzel a folyamatos kiigazítással állandóan fedezni tudjuk az árfolyamok változásából adódó kockázatunkat.

eladási opció
Az eladási opció vásárlója arra szerez jogot, hogy egy adott terméket egy most meghatározott áron, egy jövőbeni időpontban eladhasson. Az eladási opció kiírója pedig arra vállal kötelezettséget, hogy ha a jogosult szeretné lehívni az opcióját, akkor megveszi tőle az adott terméket. Az eladási opció jogosultja akkor fog élni jogával, ha a termék jövőbeni árfolyama a kötési árfolyam alatt lesz, mert ekkor a piaci árnál magasabb kötési árfolyamon adhatja el a terméket.
A szaknyelv az eladási opciót put opciónak hívja: a put opció vevője eladási jogot szerez, és long put pozícióba kerül, míg eladója vételi kötelezettséget vállal, és short put pozícióba kerül.

fedezeti ügyletkötő
Olyan piaci szereplő, aki gazdasági tevékenységéből adódó kockázatát szeretné kiküszöbölni derivatív termékek vételével, eladásával. Ilyen például egy exportőr, akinek devizában jelentkeznek a bevételei, és azért, hogy megvédje magát a forint erősödéséből származó hatásoktól, határidős eladási szerződés keretében már most be tudja biztosítani azt az árfolyamot, amelyen bevételei befolyásakor értékesítheti a devizát. Ezzel az ügylettel megszabadul az árfolyamkockázattól és nagy segítségére van forint bevételeinek tervezésében is, hiszen már most pontosan tud számolni azzal, hogy a devizáért a határidős eladás után pontosan mennyi forintot fog kapni.

határidős ügylet
Olyan származtatott ügylet, melyben az ügylet két szereplője kötelezettséget vállal egy termék jövőbeni adás-vételének lebonyolítására a jelenben rögzített feltételekkel, azaz már most rögzítik az adás-vételben szereplő mennyiséget, az árat (kötési árfolyam), és az adás-vétel pontos időpontját. Azok a pénzpiaci szereplők, akik vételi határidős ügyletet kötnek egy adott pénzügyi termékre, arra vállalnak kötelezettséget, hogy például egy év múlva a kötési árfolyamon megvásárolnak egy részvényt, függetlenül attól, hogy annak az árfolyama egy év múlva a kötési árfolyam alatt vagy felett lesz. Az ügylet másik oldalán szereplő eladó pedig a termék eladására vállal kötelezettséget. Azok a pénzpiaci szereplők, akik vételi ügyletet kötnek, a termék jövőbeni árának emelkedésétől tartanak vagy arra spekulálnak, míg a határidős eladási ügyletet kötők pont ellenkezőleg vélekednek: az árak csökkenésétől tartanak, ezért már most rögzítik az eladási árat, vagy az árak csökkenésére spekulálnak.
Határidős ügyletet lehet kötni részvényekre, részvényindexekre, kötvényekre, devizákra, különböző árukra (pl. gabona, olaj, stb.).

hozam
A befektetés értékének változása egy adott időszak alatt. A hozam két tényezőből tevődhet össze: egyrészt az árak változásából (pl. ha egy részvényt ma 100-ért vettünk meg, lehet hogy holnap már 105-ért tudjuk értékesíteni), melyet árfolyamnyereségnek vagy -veszteségnek is hívunk; másrészt a befektetésből származó jövedelmekből (pl. a részvényünk még osztalékot is fizethet).

Merton, Robert C. (1944- )
Édesapja, Robert K. Merton elismert szociológus volt. Az 1970-es években Fischer Balck és Myron Scholes mellett az éllovasa volt a részvényekre szóló opciók árazási elméletének kidolgozásában. Blacktől és Scholestól függetlenül kidolgozott elmélete hasonló eredményre vezetett, mint a Black-Scholes-formula. Így 1997-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott Scholes-szal együtt a derivatívok értékének meghatározásához szükséges matematikai formula megalkotásáért. Egyetemi diplomáját a Columbia Egyetem Mérnöki és Alkalmazott Tudományok szakán szerezte. Jelenleg a Harvard Egyetem professzora.

opció
Olyan származékos ügylet, melyben az opció vásárlója jogot szerez egy termék vételére vagy eladására, míg az opció eladója (kiírója) kötelezettséget vállal ugyanazon termék eladására vagy vételére. Az opciós szerződés megkötésekor a jelenben rögzítik a jövőbeni adás-vétel feltételeit, azaz az adás-vételben szereplő termék mennyiségét, árát (kötési árfolyam), és a szerződés lejáratát. Megkülönböztetünk európai és amerikai típusú opciókat. Az európai típusú opciók esetén a jogosult csak a szerződés lejáratakor élhet vételi vagy eladási jogával, azaz ekkor dönthet arról, hogy lehívja-e az opcióját, míg az amerikai típusú opció esetén a jogosult a szerződés teljes futamideje alatt bármikor élhet jogával. Az opció vásárlója a megszerzett jogért opciós díjat fizet az opció kiírójának.

Scholes, Myron (1941- )
A pénzügyi élet egyik leghíresebb formulájának, a Black-Scholes-egyenletnek egyik társalkotója. 1997-ben Robert C. Mertonnal együtt közgazdasági Nobel-díjat kapott a derivatívok értékének meghatározásához szükséges matematikai formula megalkotásáért. (Fischer Black 1995-ben bekövetkező halála miatt nem kapott Nobel-díjat). Egyetemi diplomáját 1962-ben a kanadai McMaster Egyetemen szerezte meg. Doktori fokozatát 1969-ben kapta a Chicagói Egyetemen. 1994-ben részt vett az ún. "Long Term Capital Management" alapításában. Jelenleg a Standford Egyetem professzora.

spekuláns
Olyan piaci szereplő, aki hajlandó magas kockázatot vállalni kellően magas hozam reményében. A spekulánsok várakozásaik alapján kötnek derivatív ügyleteket, és ők biztosítják a pénzügyi piacok likviditását, azaz azt, hogy minden termékre és minden lejáratra lehessen üzleteket kötni. Ezen befektetők akkor kötnek például határidős vételi szerződést egy pénzügyi termékre, ha annak árfolyam-növekedésére számítanak. Ebben az esetben ugyanis ha lejáratkor a termék árfolyama a kötési árfolyam felett lesz, akkor a piacon megfigyelhető árfolyam és a kötési árfolyam különbségét megnyerik az üzleten (a határidős szerződés keretében a kötési árfolyamon megveszik a terméket, és a magasabb piaci árfolyamon eladják).

származékos (derivatív) ügylet
Olyan pénzügyi termék, melynek áralakulása egy mögöttes termék (alaptermék) értékének, árának alakulásától függ, abból származtatható. Fajtái: határidős ügylet, opciós ügylet, csereügylet (swap).

szórás (volatilitás)
A szórás a befektetések hozamának változékonyságát fejezi ki. Ezzel tudjuk mérni a befektetések kockázatát. A szórás statisztikailag azt mutatja meg, hogy az egyes hozamértékek átlagosan mennyivel térnek el az átlagos hozamtól.

terpesz
Egy olyan összetett opciós pozíció, melyet egy vételi és egy eladási opció kombinálásával állíthatunk elő. A terpesz vásárlója egy vételi és egy eladási opciót vásárol egyszerre. Mindkét opció ugyanarra a termékre szól, megegyezik a kötési árfolyamuk és a lejáratuk is. Ebben az esetben a befektető az alaptermék árának nagymértékű elmozdulására számít, függetlenül annak irányától: ha a termék ára jelentősen lecsökken, akkor lehívja eladási opcióját, míg ellenben ha a termék ára jelentősen megnő, akkor vételi jogával fog élni. A terpesz eladója egy vételi és egy eladási opciót ad el egyszerre. Ez a befektető az alaptermék árának stabilitására fogad, azaz arra, hogy az opciók lejáratakor az alaptermék ára nem fog jelentősen eltérni a jövőbeni árfolyamtól. Ezt a pozíciót az opciós díjak ellenében vállalja.

vételi opció
A vételi opció vásárlója arra szerez jogot, hogy egy adott terméket egy most meghatározott áron, egy jövőbeni időpontban megvásárolhasson. A vételi opció kiírója pedig arra vállal kötelezettséget, hogy ha a jogosult szeretné lehívni az opcióját, akkor eladja neki az adott terméket. A vételi opció jogosultja akkor fog élni jogával, ha a termék jövőbeni árfolyama a kötési árfolyam felett lesz, mert ekkor a piaci árnál alacsonyabb kötési árfolyamon vásárolhatja meg a terméket.
A szaknyelv a vételi opciót call opciónak hívja: a call opció vevője vételi jogot szerez, és long call pozícióba kerül, míg eladója eladási kötelezettséget vállal, és short call pozícióba kerül.