Kislexikon

 

avantgárd
A francia avant-garde (előőrs) szóból. A huszadik század elején kibontakozott olyan mozgalmak összefoglaló neve, amelyek gyökeresen szakítottak a korábbi művészet eszményeivel. Ilyen mozgalom volt pl. a francia kubizmus, az olasz és az orosz futurizmus, a német expresszionizmus, az angol-amerikai imagizmus, a holland és orosz konstruktivizmus, a magyar aktivizmus vagy a francia szürrealizmus.

belső magánbeszéd
Elbeszélő művekben a szereplők tudatában végbemenő folyamatokat érzékeltető, néma belső beszéd.

Harmonia caelestis
Szó szerint égi, mennyei összhang. Az Esterházy Pálnak tulajdonított, 1711-ben megjelent egytételes kantáták sorozatának címe. Innen vette Esterházy Péter a szókapcsolatot egyik legjelentősebb regényének címéhez.

hexameter
Szó szerint: hat mérték. Az ókori görög és latin költészetben gyakori verssor, amelyben általában öt daktilusnak nevezett egységet azaz lábat (hosszú - rövid - rövid szótag) egy két szótagos egység követ.

Humboldt, Wilhelm von (1767-1835)
Német filozófus, diplomata és nyelvtudós. Elsőként írta le a nyelvet olyan szabályok szerint működő dinamikus rendszerként, amely véges számú elemből végtelen számú mondat konstruálását teszi lehetővé. Legfőbb nyelvfilozófiai munkája Az emberi nyelvek szerkezetének különbözőségéről és ennek az emberi nem szellemi fejlődésére gyakorolt hatásáról magyarul is megjelent Válogatott írásainak kötetében (Európa, Budapest, 1985).

időmértékes verselés
Az ókori latin és görög költészetre különösen jellemző verselési mód, amely rövid és hosszú szótagok szembeállításán alapszik.

kánon
A közmegbecsülésben részesülő művek összessége.

mimetikus
A jelző a görög mimészisz szóból származik, mely utánzást jelent. Mimetikus kb. annyit jelent: az érzékelhető világ ábrázolására törekvő.

romantika
A tizennyolcadik század vége felé kibontakozott művészeti s irodalmi mozgalom, melynek képviselői az alkotó képzelet öntörvényű megnyilvánulásának tekintették a művészetet, a szerkezet világos áttekinthetőségének rovására a befejezetlenséget, töredékességet juttatták érvényre, és előszeretettel merítettek ösztönzést a keresztény középkori művészettől, valamint a népköltészettől. A festészetben a vonalszerűséggel szemben a szín elsődlegességét juttatták érvényre, a zenében pedig elbizonytalanították a hangnemi meghatározottságot.

rubato
Olaszul szó szerint kb.: ellopott idő. A zenei előadásban a leírt (nyomtatott) hangjegy értékétől való eltérést jelenti, vagyis azt, hogy az előadó gyorsít és lassít a kifejező hatás érdekében.

Sapir, Edward (1884-1939)
Amerikai etnológus, kultúrakutató és nyelvész, aki az amerikai bennszülöttek társadalmait vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy a nyelv erőteljesen meghatározza az egyén viselkedését és gondolatait, illetve a társas kapcsolatok formáit is, vagyis hogy az ember nyelvének foglya.

szabad vers
Olyan verselés, amelyben az egyes sorok hosszúsága és szerkezete nem ismétlődik. A kötöttnek nevezett verselés ellentéte.

szimbolizmus
Irodalmi s képzőművészeti irányzat, mely a 19. század második felében bontakozott ki. Stéphane Mallarmé, a legnagyobb szimbolista szerző a burkolt, kimondatlan jelentés elsődlegességét hirdette a költészetben.

Whorf, Benjamin Lee (1897-1941)
Eredetileg vegyészmérnök, később nyelvész és antropológus, aki Edward Sapirral együtt munkálkodva jutott arra a nyelvfilozófiai belátásra, hogy az anyanyelv struktúrája mint minden emberi tevékenység kulturális előfeltétele messzemenően preformálja gondolkodásunk, s így valóságészlelésünk sémáit is.