Közel 3,3 mázsa lejárt minőségmegőrzési idejű és ismeretlen eredetű terméket tiltott el a forgalmazástól és rendelte el az azonnali megsemmisítését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kiemelt ellenőrzéseket folytató akciócsoportja és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Főigazgatósága közös ellenőrzése keretében egy Budapest X. kerület, Kőbányai úton található élelmiszerüzletben.
A termékek között fagyasztott halak, édesipari termékek voltak. Egy terméknél – szárított datolya – felmerült a minőség-megőrzési idő megváltoztatásának a gyanúja.
Közel ezer adag étel készítéséhez elegendő ismeretlen eredetű, jelöletlen fagyasztott termék – közte csirkeláb, kacsanyelv, valamint tőkehús - azonnali megsemmisítését rendelte el a Nébih. Az egységben az alapanyagok egy részét a földön tárolták, a konyha és az előkészítő higiéniai állapota semmilyen jogszabályi előírásnak sem felelt meg. A helyiségben csótányok voltak, a szellőz berendezésen szárították a sertésbőrkét, a mosogatóban pedig csirkelábat áztattak. Az eljáró hatóság az egység működését azonnali hatállyal megtiltotta és bezáratta.
Egy törökbálinti ipartelepen tartottak ellenőrzést a Nébih KÜI ellenőrei: összesen 93 tonna terméket vettek hatósági zár alá, ebből 25-30 tonna már lejárt minőségmegőrzési idejű volt. Egy romániai úti célú kamion átvizsgálásakor 18 tonna felengedett, eredetileg fagyasztott sertésbelsőséget (májat, tüdőt) is találtak.
Többhetes adatgyűjtést követően egyszerre több helyszínen ellenőriztek a Nébih KÜI szakemberei Hajdú-Bihar megyében. Az első helyszínen két különböző cég tulajdonában lévő hűtőkamrában 40-40 tonna fagyasztott, jelöletlen, nem nyomon követhető sertéshús – például sertésfej, szalonna, bőrke, belsőség – forgalmazását korlátozták. A másik, szintén Hajdú-Bihar megyei helyszínen 2 tonna jelöletlen sertéshúst, több mint 5 tonna engedély nélkül fagyasztott sertés belsőséget, továbbá 142 kg lejárt minőségmegőrzési idejű fűszert vontak ki a forgalomból a szakemberek.
Egy Bács-Kiskun megyei étolaj-csomagoló üzem egyik telephelyén egy köbméteres jelöletlen tartályokból végeztek étolaj-kiszerelést. Az üzem nem felelt meg semmilyen vonatkozó jogszabálynak (higiénia, HACCP, nyomon követés, egészségügyi könyv stb.). Az ellenőrzés idején a helyszínen épp 7000 liter jelöletlen, ismeretlen eredetű étolaj kiszerelése zajlott, további 1500 liter pedig már kiszerelt állapotban volt.
Emellett a szennyezett, visszagyűjtött 20 literes kannák külső mosását nátronlúggal végezték, a folyadékot az erdőbe szivattyúzták, belső mosás nem történt, hanem a kannákban lévő maradékra töltötték rá az olajat. A helyszínen elérhető adatok alapján nagyjából 1100 vendéglátóhelyre szállították az étolajat az ország teljes területén.
Két gesztenyemassza gyártó tizennégy termékének azonnali visszahívását rendelte el a Nébih KÜI, miután a laboratóriumi vizsgálatok megállapították, hogy 11 tétel rizslisztet, 3 tétel pedig burgonyát tartalmaz. A kifogásolt tételek miatt az érintett gyártókat valamennyi forgalomban lévő termékük visszahívására kötelezték.
A KÜI munkatársai a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akciócsoportjával közösen tartottak ellenőrzést egy húsipari cég telephelyén, ahol a hűtőházban közel 700 tonna terméket tároltak, amelyből – az egy hétig tartó tételes átvizsgálás eredményeként – végül 297 tonna húst kellett megsemmisíteni és további 80 tonna csontot lefoglalni. Utóbbi tételt ipari felhasználásra adták át az ellenőrök. A lefoglalt árut vélhetően ipari feldolgozásra szánták, értéke pedig megközelíti a 90 millió forintot.
A feldolgozás körülményei még a sokat tapasztalt ellenőröket is meglepték: az álkistermelő a kazánházban, rozsdás eszközök között, koszban, földön tárolt húsokat készített elő, a főzést üstökben oldotta meg az udvaron, míg a kolbász egy féltető alatt szikkadt békésen. A vállalkozó az alapanyagok eredetét nem tudta igazolni, valamint egyetlen a kistermelőkre vonatkozó jogszabálynak sem felelt meg.
Kosz, takarítatlanság, penészes falak, egérürülék, meztelen csiga, szabálytalan árutárolás, jelöletlen, ismeretlen termékek – ezekkel a szavakkal lehet jellemezni az üzemben látottakat. Az éjszaka üzemelő egységekben előállított termékeket távol-keleti vendéglátóhelyeken értékesítették volna. A Nébih KÜI mindkét üzem működését azonnali hatállyal felfüggesztette, és több mint 10 tonna alapanyagot és készterméket foglalt le.
A lejárt minőségmegőrzési idejű tojásokat, amelyek nagy része sérült és szennyezett volt, valamint légylárváktól hemzsegett, az üzem alapanyagraktárában és egy építés alatt álló helyiségben tárolták. Az ellenőrzés során kereskedelemből visszaszállított lejárt és sérült tojásokat is találtak a szakemberek. A hatóság több mint 380 000 darab lejárt minőségmegőrzési idejű tojást foglalt le és semmisített meg.
Egy fővárosi sajtüzemben a KÜI vizsgálata során kiderült, hogy rendszeresen újra hőkezelték a lejárt alapanyagokat és selejt termékeket a késztermékeik előállításához. Az élelmiszer-biztonsági hatóság több mint 160 tonna ilyen alapanyagnak szánt terméket semmisített meg azonnali hatállyal. A cég készletét zárolták, az üzletekbe kikerült késztermékek visszahívása megtörtént.
A Nébih szakemberei egy Pest megyei tanyán találtak rá az engedély nélkül, megdöbbentő körülmények között dolgozó üzemre. Az udvaron és a koszos, omladozó, elhanyagolt épületben hegyekben állt a különböző vágóhidakról származó pulykaláb, comb- és mellcsont. Ezeket darálta le az üzemeltető egy rozsdás, takarítatlan berendezésen, és elmondása szerint sertésekkel etette fel, valamint kutyásoknak értékesítette. A fedetlen, szabadban tárolt hulladék komoly járvány- és közegészségügyi kockázatot jelentett. Az udvaron patkánytetemet is találtak az ellenőrök. A több tonna hulladék elszállítását és megsemmisítését a KÜI azonnal elrendelte.
Lakossági bejelentés nyomán ellenőrzött egy állati mellékterméket feldolgozó Baranya megyei üzemet a Nébih. Az egyébként engedéllyel rendelkező vállalkozás működését a súlyos higiéniai szabálytalanságok miatt azonnali hatállyal felfüggesztette a hatóság. A fotókkal is alátámasztott bejelentést követően a Nébih szakemberei haladéktalanul felkeresték az üzemet. A telepen megdöbbentő látvány fogadta az ellenőröket: az egyik tárolóban mintegy 24 tonna sertéscsont, fejek, béldarabok álltak fedetlenül, a másikban pedig – szintén takarás nélkül – a komposztot gyűjtötték. Utóbbi környékén tócsában állt a kifolyt csurgaléklé. A madarak szabadon rájárhattak a hegyekben álló csontokra. A telep kerítése közel 70 méteren hiányzik, így a vadak, kóbor kutyák is akadály nélkül hozzáférhettek a hulladékhoz. A hatóság azonnali hatállyal felfüggesztette az üzem működését, és elrendelte a hiányosságok pótlását.
Az engedély nélkül üzemelő telepen mintegy 40 tonna állati mellékterméket kellett megsemmisíttetni. Az üzem két épületében több mint kétszáz raklapon sorakoztak a lesózott birkabőrök, a szabadban fóliával letakarva álltak a lenyúzott szarvasmarha- és lóbőrök. Az udvaron szemgolyó nélküli lófejeket és hatalmas zsákokban ipari sót találtak az ellenőrök. Az épületben román fülszámos birkafejek, belsőségek hevertek a padozaton. A mintegy 40 tonna állati mellékterméket a KÜI szakemberei azonnal lefoglalták és megsemmisítésre utalták.