Fogyjunk szalonnával: a ketogén diéta

Mi közük az epilepsziásoknak Atkinshez? Hogyan lehet szalonnával fogyni? Mik azok a ketonok? Diétasorozat sokadik, diétaismertető 2. rész

A hagyományos diétamegközelítést az előző részben áttekintettük (kalóriadeficit + kiszámolt és betartott makrók + sok aerob mozgás = zsírégetés, más néven fogyás), ott azt is érintettük, hogy a szervezet miért nem szereti az úszógumiból fedezni az energiaszükségletet. Egyrészt mert a trigliceridek formájában tárolt szalonnát bonyolult mozgósítani, és amíg van szénhidrát (CH), esetleg fehérje (magyarul izom), addig inkább azokhoz fog nyúlni, másrészt viszont a trigliceridekből keletkező szabad zsírsavakat nem minden szervünk tudja hasznosítani. Például az agyunk sem (ezek a nagy molekulák nem jutnak át a vér-agy gáton), az meg sajnos élettanilag nem olyan jó, ha az agyunk éhen hal.

Van viszont a szervezetnek egy speciális anyagcsere-folyamata, amikor a zsírbontáskor létrejövő ketonokat kezdi el energiaforrásként használni. Ez az állapot a ketózis, az alapjait több népszerű diéta (például az Atkins-féle) is használja, hol jobban, hol rosszabbul. A ketogén diétát eredetileg epilepsziás betegek kezelésére fejlesztették ki. A huszadik század elején észrevették, hogy a böjt állapota jótékonyan hat az epilepsziás rohamok kialakulására, jelentősen csökkentve a rohamok számát, sok esetben teljesen tünetmentessé téve a beteget. Mivel a hosszan tartó böjt állapota csak rettenetesen elhízott egyének esetében nem eredményez éhhalált, az orvosok olyan diéta kifejlesztésén kezdtek dolgozni, ami hormonális hatásait tekintve hasonlít a böjthöz, de hosszú ideig, akár életvitelszerűen fenntartható. Ez lett a ketogén diéta, dr. Russel Wilder, a Mayo Klinika egyik orvosa adta ki 1921-ben a hasonló című könyvet, ami még csak az epilepsziás gyerekek számára készült.

A ketogén diéta lényege, hogy tartósan alacsony szénhidrátbevitel segítségével előidézze a szervezetben a ketózist. Ez elég ijesztően hangzik, pedig valójában semmi másról nincs szó, mint arról, hogy ha nagyon kevés a szénhidrát, és sok a zsír, akkor a szervezet megtanulja a zsírbontásból származó ketonokat energiaforrásként használni, és sokkal hatékonyabb lesz a diéta, mint a klasszikus, szénhidrátos-aerobos esetében (nem, nem lesz gyorsabb, csak hatékonyabb, nem kell például izomvesztéstől tartani). Amikor az inzulinszint, hála a tartósan alacsony bevitt szénhidrátnak, egy bizonyos szint alá esik, megemelkedik a szervezetben a glukagon nevű hormon mennyisége, aminek hatására a zsírsejtekben levő zsírbontó enzim (lipáz) aktiválódik, a szervezet elkezdi fölszabadítani az elraktározott zsírt, a máj pedig nekilát, hogy a trigliceridekből a szervezet számára használható üzemanyagot, szabad zsírsavakat gyártson. Ennek melléktermékei a ketonok, amik amúgy is vannak a vérben, csak igen ki mennyiségben (viszonyításképp: átlagos étkezési szokások esetén a vér ketonszintje 0,1 mmol/dl, ketózis állapotban 0,2, két-három napos böjtnél 1, a cukorbetegségnél fellépő ketoacidózis esetén 25 is lehet, de ez már kómával is járhat).

Amikor a szervezetben a ketontestek kellően elszaporodtak, a szervezet üzemmódot vált. A fő energiaforrás nem a szénhidrát és a protein lesz, hanem a zsírokból (egyfelől az elfogyasztott, másfelől az elraktározott zsírokból) nyert ketontestek. Ez a ketózis. A ketózis alatt nagyon hatékony a test zsírraktárainak a leürítése, mert nincs menekülési útvonal a könnyen elérhető szénhidrátok felé, tehát a testünk tulajdonképpen rá van kényszerítve, hogy zsírból, lehetőleg a saját zsírunkból gazdálkodja ki a szükséges energiát (ezért a negatív kalóriamérleg itt is ugyanolyan fontos, hiszen csak akkor fog saját raktárból dolgozni a szervezet, ha kevesebb energiát viszünk be, mint amennyit elhasználunk). A ketogén diétának több fajtája van, a leginkább elterjedt és legnépszerűbb (ha nem vesszük az Atkinst, vagy az itthon kevésbé ismert Body Opust Mauro Di Pasqualétól), a ciklikus ketogén diéta (CKD): itt arról van szó, hogy egy héten öt napig alacsony szénhidráton tartjuk magunkat, majd két nap túlevés következik.

A módszer nagyon hasonló ahhoz a szénhidráttöltéshez, amit állóképességi sportolók csinálnak versenyek előtt: a többnapos CH-megvonást követően a szervezet sokkal több tápanyagot tud elraktározni az izmokba glikogén formájában, mint ha folyamatosan vinnénk be a szénhidrátot. A ketogén diétában a töltésnek elsősorban védő jellege van: a megerőltető edzések (mert ha fogyni akarunk, akkor megerőltető edzéseket fogunk végezni, igaz?) miatt hosszú távon szükség van az izmok visszatáplálására. Az a legjobb az egészben, hogy a kétnapos visszatöltés nem szakítja meg a ketózist, mert mire elkezdene visszaállni a szervezet, már megint minimális szénhidrátot viszünk be.

Ciklikus ketogén diéta

Hozzávalók:

• A napi kalória bevitel 75%-ához zsír (olívaolaj, lenmagolaj, zsíros húsok), 25%-ához fehérje. mondjuk 2500 kalória esetén ez 156 gramm fehérjét és 280 g zsírt jelent (625 kcalt kell fehérjéből bevinni, 1875 kcalt pedig zsírból, 1 gramm fehérje 4 kcal, 1 gramm zsír 9 kcal).
• Nagyon kevés, maximum napi 30 g szénhidrát. Ez eleve nagyon kevés, de alkattól függően lehet, hogy még ezt is csökkenteni kell, ha nagyon pechesek vagyunk, akkor nullára. Ezt semmiképpen nem szabad túllépni, mert különben lőttek a ketózisnak, és azzal együtt a diétánknak. Ja, és természetesen ez a harminc gramm csak lassú felszívódású, alacsony glikémiás indexű szénhidrátokból állhat, itt aztán tényleg nincs helye cukornak, csokinak.
• Acetoncsík: ez nem kötelező, de praktikus, annak ellenőrzésére, hogy beállt-e a ketózis. Mivel a szervezet a vizeletbe választja ki a fel nem használt ketonokat, ott tudjuk ellenőrizni.
• Lándzsás útifű maghéj (opcionális): ebben a diétában kiemelt fontosságú, hogy a napi rostbevitelt biztosítsuk, és mivel bizonyos szénhidráttartalmú rostforrások kiesnek, nem árt napi 15-20 g-rostot ebből bevinni. Vízbe tesszük, megvárjuk, míg kissé megduzzad, lehúzzuk, aztán szentségelünk, hogy hogy lehet valaminek ennyire takony állaga.

Hol lehet bebukni:

• Nem tudjuk értelmezni a "nagyon kevés szénhidrát" szókapcsolatot, vagy tudjuk, de jó szokásunkhoz híven alkudozunk, okosba' meg akarjuk oldani, és csak egy kicsit nassolunk. Ez itt nem fér bele. Amúgy sem nagyon, de itt egyáltalán nem.
• Nem viszünk be elég zsiradékot.
• Beviszünk viszont alkoholt: Lyle MacDonald is kiemeli a Ketogén diéta című könyvében (The Ketogenic Diet, 1998), hogy az alkohol már igen kis mennyiségben is akadályozza a szervezetet abban, hogy a zsírt üzemanyagként tudja használni.

Mire vigyázzunk:

• Ha egyes típusú cukorbetegek vagyunk, tilos ezzel a diétával próbálkozni.
• Ha szellemileg megterhelő munkát végzünk, készüljünk fel arra, hogy a diéta első pár napjában lomhább, lassúbb lesz az agyunk - ekkor áll át ugyanis az agy a glükóz hasznosításáról a ketonokéra. Ha megoldható, komoly szellemi megterheléssel járó melót időzítsünk máskorra.

A sorozat eddigi részei:

A tudatos táplálkozás

Nem a zsír hizlal

A glikémiás index

Szóval... le szeretne fogyni

Öt dolog, ami nélkül nem érdemes belekezdeni

Klasszikus diéta, ami működik