Hat után vacsorázni nem kell félnetek

Az oké, hogy reggelizni mégsem kötelező, ha az embernek van jobb dolga, de mi legyen a vacsorával? Tényleg nem fogunk leadni egy dekát sem, ha este hat után eszünk, és segíti a fogyást, ha nem?

A diétamítoszok egyik legelterjedtebbike szerint, aki szeretne leadni a testsúlyából, annak kifejezetten tilos este hat után ennie. Mint a legtöbb fogyókúrás tévhit, ez is amolyan féligazság, és épp ebben rejlik az elképesztő kártékonysága: ha teljesen vállalhatatlan hülyeség lenne, akkor nem tudna elterjedni sem (na jó: nem tudna olyan nagy mértékben elterjedni), ha csak ez működne, akkor meg nem lenne probléma, hogy elterjedt. Milliószor megcáfolták, mégis, ha valaki körülnéz a diétás tanácsok piacán, ezer esetből kilencszázban megtalálja.

Hogy a dolog mennyire légből kapott, és ennek ellenére mennyire elterjedt, jól mutatja, hogy az Academy of Nutrition and Dietetics is külön - igaz nem túl bőbeszédű - oldalt szán a kérdés tárgyalásának, a mítosz szétoszlatásának.

Az "este X óra után tilos enni" mítosz az emésztési folyamatok félreértéséből ered. Az ugyan igaz, hogy az anyagcsere az alvás idejére jelentősen lelassul, ez viszont önmagában nem eredményez semmi olyasmit, hogy a lefekvéskor a gyomorban levő étel automatikusan zsírrá fog alakulni.

Még csak arról sincs szó - mert az elmélet hirdetőinek van egy részhalmaza, amely ezzel kampányol -, hogyha hat után (vagy öt után, vagy hat óra harminchét perc és negyven másodperc után) szénhidrátot eszünk, akkor az nagyobb eséllyel alakul zsírrá a szervezetben. Az elképzelés valami olyasmi volt, hogy a délelőtt fogyasztott szénhidrátokat a szervezet a nap folyamán elégeti, és így azok nem tudnak zsírrá alakulni.

Az ugyan tény, hogy az elhízott embereknél megfigyelhető a késő esti zabálás is, de emellett megfigyelhető a napi több ezer kalóriás energiatöbblet is - és lehet tippelni, hogy melyik a felelős az elhízásért. Ráadásul, aki este, a tévé előtt hajlamos a nassolásra, viszonylag ritkán kíván meg egy nagy tál minimális kalóriatartalmú, rostgazdag zöldséget. Üdítő, süti, csipsz, csoki szokta a menü nagy részét képezni, esetleg egy vacsoráról megmaradt fél pizza - remélem, nem kell tovább magyarázni, hogy a lefekvés előtti zabálás miért eredményez súlytöbbletet, amikor azt eredményez. Nem is beszélve az alkoholista szubkultúrán kívül jellemzően esti, mennyiségi alkoholfogyasztás után megkívánt giroszokról, hamburgerekről.

Ha az ember nem visz be eszetlenül sok kalóriát a nap folyamán, mozog, akkor az este elfogyasztott tápanyagok ugyanúgy fognak hasznosulni, mintha napközben, szépen elosztva fogyasztotta volna őket. Ez megfordítva is igaz: ha délelőtt zabálunk meg 4-5000 kalóriát, és a nap folyamán csak 1500-at égetünk el, akkor a szervezetünk nem fogja azt mondani, hogy van itt ez a 3500 kalória többlet, de ezt még délelőtt kaptuk, nem este hat után, úgyhogy nem alakíthatjuk zsírrá, csináljunk belőle inkább izmot.

Ugyanez, vagyis az unalomig ismételgetett napi kalóriamérleg (sőt: vannak, akik szerint a heti kalóriamérleg) az oka annak is, hogyha valaki rászánja magát, és nem eszik hat után, akkor esetleg fogyhat: ha csak ennyit változtat valaki az evési szokásain, már csökkentheti a bevitt kalóriamennyiséget annyival, ami egy kis fogyáshoz kell, de ehhez az kell, hogy kihagyja a napi kalóriabevitelének hat óra után étkezésekre esett részét, ne pedig előrehozza.

Persze, ha valaki este hat után nem eszik, semmiféle rosszat nem tesz a szervezetével, sőt: üres hassal lefeküdni aludni mindig sokkal jobb, az alvás minősége is érezhetően javul, ennek hormonális okai vannak: ha lefekvés előtt telezabáljuk magunkat, akkor éjszaka a szervezet nem tud igazán pihenni, az emésztési folyamatok bezavarhatnak az alvási ciklusokba (azért a feltételes mód, mert nem mindenkinél, és akiknél igen, azoknál sem mindig ugyanolyan mértékben.)

A lefekvés előtti nem evésnek tehát mindenképpen lehetnek egészségügyi előnyei, de pusztán ettől rendesen lefogyni nem igazán fog senki, akármit mondjanak a "tíz tuti tipp a hatékony fogyáshoz strandszezon előtt" típusú cikkek.